Heimatklang Dalkör. / Singkreis.

    A dalkör 2012-ben alakult azzal a szándékkal, hogy még talán az utolsó, azaz 24. órában összegyűjtse, megőrizze, az utókornak átadja annak ahatalmas dalkincsnek a legjavát, melyet Városlődön énekeltek az akkori német ajkú emberek.₀₀₁ 12 jó hangú emberből áll: fiatal és idősebbek korosztály egyaránt képviselteti magát, de mindegyikük gyökerei a városlődi németséghez vezethetők vissza.

A dalkör alapítótagjai:

Csekényiné Schneider Katalin

Horváth Józsefné(Bambek Erzsébet)

Pfeiferné Takács Hajnalka

Staub Mária

Staub Jánosné (Kerstner Mária)

Steierhoffer Erzsébet

Tepper Terézia

Magasházi János

Pilcz Mihály

Schneider Helmut

Schneider István

Staub János

    Az alapító tagok közül Horváth Józsefné (Bambek Erzsébet) helyett ma már Auerbach Lászlóné (Bambek Valéria) ill. Magasházi János helyett Bauernhuber József erősítik a kórust.₀₀₂ A dalkör keresztapja és tanácsadója  Konrad Faust, mecénása Oszvald József.

    Évente 20-30 fellépésük van, bejárták már szinte az egész Dunántúlt. 2016 áprilisában a Landesrat, a Magyarországi Német Ének- Zene- és Tánckarok Országos Szövetsége által szervezett országos minősítő versenyen Rozmarein (Rozmaring) díjban részesült a csoport.₀₀₃
    2016 novemberében, az országos megmérettetésen, Vecsésen fesztiváldíjat kaptak,₀₀₄ melynek köszönhetően 2019 januárjában felléphettek a Magyarországi Németek Országos Éves Gáláján, mely Budapesten a Kongresszusi Központban került megrendezésre.

   2018 januárjában a Kórusok Országos Tanácsa (KÓTA) nemzetiségi KÓTA-díjjal jutalmazta a kórus munkáját.₀₀₅

    2018-ban megjelent első CD lemezük , melyen 27, többségében városlődi dal hallható._005/1

   2019 májusában a Landesrat által szervezett országos minősítő versenyen ismételten  Rozmarein (Rozmaring) díjban részesült a csoport. Ezt követően a 2019 novemberében, Törökszentmiklóson megrendezett országos gálán fesztiváldíjat kaptak.₀₀₆

    2022 januárjában ismét részt vehetnek az országos gálán, melynek a tervek
szerint a Kodály Központ Pécsett fog helyet adni. A 2022-re tervezett gálát 2023 második hétvégéjén tartották.

₀₀₇ Balról jobbra: Steierhoffer Erzsébet, Schneider Helmut, Staub Mária,Auerbach Lászlóné (Bambek Valéria), Pilcz Mihály, Tepper Terézia, Staub Jánosné (Kerstner Mária), Staub János, Csekényiné Schneider Katalin, Schneider István, Pfeiferné Takács Hajnalka,
Harmonika kiséret: Bauernhuber József
Szakmai vezető: Pfeiferné Takács Hajnalka₀₀₉

Heimatklang Singkreis.

    Der Chor wurde 2012 mit der Absicht gegründet, den großen Schatz zu sammeln, zu bewahren und an die Nachwelt weiterzugeben, den die deutschsprachige Bevölkerung von Városlőd in ihrer Zeit, vielleicht sogar in der letzten, also 24. Stunde, zu singen pflegte.₀₀₁ Er besteht aus 12 Menschen mit guten Stimmen: jung und alt, aber alle sind mit der deutschen Gemeinschaft von Városlőd verbunden.

Die Gründungsmitglieder des Chores:

Frau Katalin Csekényiné (Schneider)

Frau Erzsébet Horváth Józsefné (Bambek)

Frau Hajnalka Pfeiferné Takács 

 Mária Staub 

Frau Mária Staub Jánosné (Kerstner)

 Erzsébet Steierhoffer 

Frau Terézia Tepper 

János Magasházi 

 Mihály Pilcz

Helmut Schneider 

István Schneider 

János Staub 

    Von den Gründungsmitgliedern wird Frau Erzsébet Horváthné (Bambek) nun durch Frau Valéria Auerbachné (Bambek) und János Magasházi durch József Bauernhuber ersetzt.₀₀₂
Der Pate und Berater des Chors ist Konrad Faust, und sein Schirmherr ist József Oszvald.

    Im April 2016 erhielt die Gruppe den Preis Rozmarein beim nationalen Qualifikations-wettbewerb, der vom Landesrat, dem nationalen Verband der deutschen Gesangs-, Musik- und Tanzchöre in Ungarn, organisiert wurde.₀₀₃

    Im November 2016 wurde der Chor beim nationalen Wettbewerb in Vecsés mit einem Festivalpreis ausgezeichnet,₀₀₄ der es ihm ermöglichte, bei der nationalen Jahresgala der Deutschen in Ungarn im Januar 2019 im Kongresszentrum in Budapest aufzutreten.

   Im Januar 2018 verlieh der Nationale Chorrat (KÓTA) dem Chor einen nationalen KÓTA-Preis für seine Arbeit.₀₀₅

    Im Jahr 2018 veröffentlichte der Chor seine erste CD mit 27 Liedern, von denen die meisten aus der Stadt Lodz stammen._005/1

   Im Mai 2019 wurde die Gruppe erneut mit dem Rozmarein Preis beim nationalen Qualifikationswettbewerb des Landesrates ausgezeichnet. Es folgte ein Festivalpreis bei der nationalen Gala in Törökszentmiklós im November 2019.₀₀₆

   Im Januar 2022 werden sie erneut an der nationalen Gala teilnehmen, die voraus-sichtlich im Kodály-Zentrum in Pécs stattfinden wird. Die für 2022 geplante Gala wurde auf das zweite Wochenende des Jahres 2023 gelegt.₀₀₇

    Von links nach rechts: Erzsébet Steierhoffer, Helmut Schneider, Mária Staub, Frau Valéria Auerbachné Bambek, Mihály Pilcz, Frau Terézia Tepper, Frau Mária Staubné  Kerstner, János Staub, Frau Katalin Csekényiné Schneider, István Schneider, Frau Hajnalka Pfeiferné Takács,
Harmonika-Begleiter:  JózsefBauernhuber
Beruflicher Leiter: Frau Hajnalka Pfeiferné Takács ₀₀₉

Városlőd története. / Magyar Nyugoti –Mozdonyvasút Városlődnél. / Eisenbahnbau.

    Egykor közös magyar–osztrák vasút társaság volt, melynek 90 évi időtartamra szóló engedélyét az 1869. évi V. törvénycikk tartalmazta._{022(Koppintás bal egér)} A magyar vonalak építésére mérföldenként 36 400 forintot biztosítottak, Stájerország 5%-ot biztosított 719 800 forint építési tőke után mérföldenként. A különböző vonalváltozások, továbbá a grazi pályaudvar költséges építése pénzügyi zavarokat idéztek elő, ehhez járult később a győri, székesfehérvári stb. közös pályaudvarok költsége is. Ezek fedezése végett Stájerország az építési tőkét mérföldenként 728 000 forintra emelte föl, továbbá 3 276 400 forintra újabb elsőbbségeket adtak el.  

   Amikor a magyar kormány az 1875. évi XLI. törvénycikk₀₂₃ és az 1876. évi XI. törvénycikk alapján₀₂₄ meghatalmazást nyert a vasutak segélyezésére, a Magyar Nyugati Vasút 571 000 forintot kapott, melyhez az osztrák kormány azzal járult, hogy a stájerországi vonalak tiszta jövedelmét 332 000 forint erejéig biztosította. Ennek ellenére 1885-ben 373 510 forint függő adóssága volt a társaságnak és ennek fedezésére a szelvények értékét kellett csökkenteni 1 forint 25 krajcárral, sőt az újabb beruházások érdekében az 1874. évi kölcsönt megnövelték. Végül 1888. augusztus 19-én mindkét kormány lefoglalta a vasutat, majd 1889. január 1-jétől az 1889. évi XIV. törvénycikk értelmében₀₂₅ a magyar állam vasúti hálózatához csatolták.₀₂₆

   A vasút 1869 és 1872 között, az akkori munkamódszerekhez viszonyítva hihetetlenül rövid idő alatt épült. Az építési engedélyt 1869. július 14-én írta alá Ferenc József császár és Andrássy Gyula miniszterelnök, és 1872. október 3-án már meg is indult a teljesen megépült pályán a vasúti forgalom.

   Hogy ez a rövid idő mit jelent, elég figyelembe venni az akkori földmunkák gépesítési fokát. Minden munkát kézi ásóval, lapáttal, csákánnyal, kubikus talicskával, lovas-és ökrös szekerekkel kellett elvégezni. Városlőd képe két év alatt megváltozott. A falu hosszában a Torna patak mentén a volt halastavak nyomai eltűntek, helyébe hosszú kimagasló töltés készült és hosszában kettészeli a völgyben elnyúló falut. A vasútépítés sok embernek adott munkát, majd fenntartása több családnak megélhetést.(Köztük a mienknek is. Szerk.)

   Elképzelhető a lázas várakozás és csodálkozás, amikor az első vonat végig haladt. A vasúti töltés elkészítése alkalmával az addig a Veszprémi utca és tornapatak hidjának találkozásánál állott fülkéből eltűnt Nepomuki Szent János faszobra. Valaki a Csehbányai kápolnába vitte.₀₂₇

   A vasút Városlődnek nemcsak a határát szabdalta össze, hanem belterületi képét is teljesen megváltoztatta. A mintegy 2,5 km hosszú, mély völgyben fekvő község házai mellett közvetlen közel robog végig É—D-i irányban a vonat. A Szentgál és Városlőd közötti szintkülönbséget a városlődi határban óriási kanyarral tették fokozatossá. Ezáltal a határ, amely már eddig is szűkösen adott földet, most még kisebb lett, és a házak melletti konyhakertek nagy része elveszett. A vasúti közlekedés és szállítás előnyeiért községünk lakossága tetemes áldozatokat hozott._027/1

   Feljegyzések szerint az 1879-es és az 1886-os hideg tél a vasút forgalomban is komoly fennakadásokat okozott.₀₂₈

   A 2,5 km hosszú község lakóinak sokat kellett gyalogolniuk a Városlőd-Kislőd vasútállomásig, ha utazni akartak. Régi vágyuk, hogy a falu közepén is álljon meg a vonat, 1927-ben teljesült. Jókai Ihász Miklós országgyűlési képviselőjelölt ígéretet tett a községnek, hogy megválasztása esetén megépítteti az óhajtott megállót. A városlődi választók egyöntetűen rászavaztak, Jókai Ihász Miklós képviselő lett, a megálló pedig megépült.

   A vasútépítésre sok munkás érkezett Mezőkövesdről és környékéről. Ezt talán mi sem bizonyítja jobban, mint az ottani viseletben megjelenő „rékli”₀₂₉

Elképzelhető, hogy a vasútépítésen dolgozó férfiak, legények ajándékba vitték magukkal a ruhadarabot? (Szek.)₀₃₀

Die Geschichte von Városlőd. / Ungarische Westbahn in Városlőd.

   Sie war einst eine gemeinsame ungarisch-österreichische Eisenbahngesellschaft mit einer 90-jährigen Konzession nach Artikel Gesetzes V von 1869._{022(linker Mausklick)} Die ungarischen Strecken wurden mit einem Zuschuss von 36.400 Forint pro Meile gebaut, während die Steiermark 5 % des Baukapitals von 719.800 Forint pro Meile beisteuerte. Die verschiedenen Streckenänderungen und der kostspielige Bau des Grazer Bahnhofs verursachten finanzielle Verwerfungen, die später durch die Kosten für die gemeinsamen Bahnhöfe in Győr, Székesfehérvár usw. noch verstärkt wurden. Um diese Kosten zu decken, erhöhte die Steiermark das Baukapital auf 728 000 HUF pro Meile und verkaufte zusätzliche Vorzugsrechte für 3 276 400 HUF.

   Als die ungarische Regierung gemäß Artikel Gesetzes XL von 1875₀₂₃ und Gesetzes XI von 1876₀₂₄ ermächtigt wurde, den Eisenbahnen Beihilfen zu gewähren, erhielt die Ungarische Westbahn 571.000 Forint, zu denen die österreichische Regierung durch eine Bürgschaft für die Nettoeinnahmen der steirischen Strecken in Höhe von 332.000 Forint beitrug. Im Jahr 1885 hatte die Gesellschaft jedoch eine Eventualschuld von 373 510 Forint, und um diese zu decken, musste der Wert der Kupons um 1,25 Forint reduziert werden, und das Darlehen für 1874 wurde erhöht, um neue Investitionen zu decken. Am 19. August 1888 wurde die Bahn schließlich von beiden Regierungen beschlagnahmt, und ab dem 1. Januar 1889 wurde sie gemäß Artikel XIV des Gesetzes Nr.₀₂₅ von 1889 in das ungarische Staatsbahnnetz eingegliedert.₀₂₆

   Die Bahn wurde zwischen 1869 und 1872 in einer für die damalige Arbeitsweise unglaublich kurzen Zeit gebaut. Die Baugenehmigung wurde am 14. Juli 1869 von Kaiser Franz Joseph und Ministerpräsident Gyula Andrássy unterzeichnet, und am 3. Oktober 1872 war die Bahn vollständig fertiggestellt und betriebsbereit.

 Die Bedeutung dieser kurzen Zeitspanne lässt sich an dem damaligen Mechanisierungsgrad der Erdarbeiten ablesen. Alle Arbeiten mussten mit Handschaufeln, Schaufeln, Spitzhacken, kubischen Schubkarren, Pferde- und Ochsenkarren ausgeführt werden. Innerhalb von zwei Jahren hatte sich das Bild von Városlőd verändert. Auf der gesamten Länge des Dorfes entlang des Torna-Baches sind die Spuren der ehemaligen Fischteiche verschwunden und durch einen langen Damm ersetzt worden, der das Dorf in zwei Hälften teilt und sich das Tal hinunterzieht. Der Bau der Eisenbahn verschaffte vielen Menschen Arbeit, und ihre Instandhaltung bot vielen Familien (auch der unseren) ein Auskommen.

   Man kann sich die fieberhafte Erwartung und das Erstaunen vorstellen, als der erste Zug durchfuhr. Während des Baus des Bahndamms verschwand die hölzerne Statue des heiligen Johannes Nepomuk aus der Hütte, die an der Kreuzung der Veszprém-Straße und der Brücke der Torwege gestanden hatte. Jemand hatte sie in die Kapelle in Csehbánya gebracht.₀₂₇

   Die Eisenbahn hat nicht nur die Grenzen von Városlőd durchschnitten, sondern auch das Bild seines Inneren völlig verändert. Die Bahnstrecke verläuft in Nord-Süd-Richtung direkt neben den Häusern des Dorfes, das in einem tiefen, etwa 2,5 km langen Tal liegt. Der Höhenunterschied zwischen Szentgál und Városlőd wurde durch eine große Kurve an der Grenze zu Városlőd abgeschwächt. Dadurch ist die Grenze, die ohnehin schon wenig Land bot, noch kleiner geworden, und die meisten Nutzgärten neben den Häusern sind verloren gegangen. Für die Vorteile der Eisenbahn und des Verkehrs haben die Einwohner unserer Gemeinde erhebliche Opfer gebracht._027/1

   Aus den Aufzeichnungen geht hervor, dass die kalten Winter 1879 und 1886 den Eisenbahnverkehr stark beeinträchtigt haben.028

   Die Einwohner des 2,5 km langen Dorfes mussten einen langen Weg zum Bahnhof Városlőd-Kislőd zurücklegen, wenn sie reisen wollten. Ihr langjähriger Wunsch, dass der Zug mitten im Dorf hält, wurde 1927 erfüllt. Der Parlamentskandidat Ihász Miklós Jókai versprach dem Dorf, dass er im Falle seiner Wahl die gewünschte Haltestelle bauen lassen würde. Die Wähler von Stadtlőd stimmten einstimmig für ihn, Miklós Ihász Jókai wurde Parlamentsabgeordneter und der Bahnhof wurde gebaut.

   Viele Arbeiter aus Mezőkövesd und der Umgebung kamen zum Bahnbau. Vielleicht gibt es dafür keinen besseren Beweis als den "rékli "₀₂₉

   Ist es möglich, dass die Männer und Jungen, die beim Eisenbahnbau arbeiteten, das Kleidungsstück als Geschenk mitnahmen?₀₃₀

Városlőd története. / A Városlődi Hősök emlékműve. / Heldendenkmal.

    Ezek a faragott kövek a műút melletti halastó gátjából kerültek ide, mondhatnánk vissza, hiszen az itteni volt kolostor romjaiból származnak._{031/1(Koppintás bal egér)}  A mondott halastó területe a 30-as években már szántó és rét volt Weiss Márton tulajdonában. Utóbbitól vette meg aztán a község a gát még meglévő faragott köveit 1938-ban csekély 120 pengőért a Hősök emlékműve megépítéséhez.₀₃₂

   Az emlékmű kelet felé néző homlokzatán a magyar címer látható,₀₃₃ felette a magyar korona domborművének nyomaival. A 40-es évek végén a korona a tévesen felfogott hazafiság jegyében történő műemlékrombolás áldozata lett. Azóta pótolták. Kár volt levésni, hiszen eredetijének az USA-tól való visszaszerzéséért rendszerünk 33 éven át tett diplomáciai erőfeszítéseket, és ez csak 1978. január 6-án hozta meg gyümölcsét: nemzeti ereklyénk, a magyar korona visszakerült oda, ahol egyedüli méltó helye van: hazánkba. (Élet és Tudomány 1982/53. sz.)₀₃₄

   Az emlékmű déli oldalán 30 név és a következő felirat olvasható:

„Anyánk, árváink, édes asszonyunk! Ne sírjatok! Hisz mi csak szunnyadunk. Mi örökké élünk a Fűben, Fában, Magyar rögökben s magyar napsugárban."₀₃₅

Az északi oldalon 38 név felett a következő felirat áll:

„Für das Vaterland gaben wir das heiligste Gut. Im Becher des Todes unser Heldenblut. Halte Einkehr, wer immer diesem Denkmal sich naht. Denn hier ruht die Heimat! Sei auch du ein Mann der Tat!"

-A hazáért adtuk legszentebb kincsünket, a halál serlegébe hősi vérünket. Szálljon magába mindenki, aki ez emlékműhöz közelít. Mert itt nyugszik a haza. Légy te is a cselekvés embere!-₀₃₆

   Az emlékmű nyugati oldalára 1987-ben szereltek fel négy márványtáblát, amelyekre a 2. világháború városlődi áldozatainak 61 a háborúban elmaradt, 43 civil és 3 elhurcolt zsidó nevét vésték.

A 2. világháború áldozatai      Die Opfer des 2. Weltkrieges

A fronton elesett         An der Front gefallen

A civil áldozatok       Die ziwilen Opfer₀₃₇

   Ezeket a márványtáblákat a külföldön, főként -az akkori NSZK-ban- élő, városlődi származású emberek (a táblákon felsoroltak hozzátartozóinak anyagi támogatásával) Németországban készíttették.₀₃₈ Mivel még a szocialista rendszert éltük, csomagtartó aljában szó szerint úgy lettek becsempészve. (Szerk.)

   2022.11.01. Mindenszentek ünnepén Varga Csikász Bence atya, megemlékezés keretében újraszentelte, a szépen felújított emlékművet. 

Die Geschichte von Városlőd. /   Heldendenkmal von Városlőd.

   Diese geschnitzten Steine wurden vom Damm des Fischteiches neben der Straße hierher gebracht, man könnte sagen zurück, da sie von den Ruinen des ehemaligen Klosters stammen._{031/1(linke Maustaste)} Das Gebiet des Fischteiches war bereits in den 1930er Jahren ein Feld und eine Wiese im Besitz von Márton Weiss. Von ihm kaufte die Gemeinde 1938 die restlichen behauenen Steine des Dammes für schlappe 120 Pengö für den Bau des Heldendenkmals.₀₃₂

   Die nach Osten gerichtete Fassade des Denkmals trägt das ungarische Wappen,₀₃₃ mit Spuren des Reliefs der ungarischen Krone darüber. Ende der 1940er Jahre wurde die Krone im Namen eines fehlgeleiteten Patriotismus zum Opfer der Zerstörung des Denkmals. Inzwischen ist sie ersetzt worden. Es war schade, sie abzubauen, denn unser System bemühte sich 33 Jahre lang auf diplomatischem Wege, das Original von den USA zurückzuerhalten, was erst am 6. Januar 1978 Früchte trug: Unsere nationale Reliquie, die ungarische Krone, wurde an ihren einzig würdigen Platz zurückgebracht: unser Heimatland. (Leben und Wissenschaft 1982/53.)₀₃₄

   Auf der Südseite des Denkmals stehen 30 Namen und die folgende Inschrift:

   "Unsere Mutter, unsere Waisenkinder, unsere liebe Frau! Weint nicht! Denn wir sind nur schlummernd. Wir leben für immer im Gras, im Baum, in den ungarischen Büschen und in der ungarischen Sonne. "₀₃₅

   Auf der Nordseite befindet sich über 38 Namen die folgende Inschrift:

   "Für das Vaterland gaben wir das heiligste Gut. Im Becher des Todes unser Heldenblut. Halte Einkehr, wer immer dieses Denkmal sich naht. Denn hier ruht das Vaterland! Sei auch du ein Mann der Tat!"₀₃₆

   1987 wurden an der Westseite des Denkmals vier Marmortafeln angebracht, auf denen die Namen von 61 Opfern des Zweiten Weltkriegs in Lemberg, 43 Zivilisten und 3 deportierten Juden, die im Krieg zurückgeblieben waren, eingraviert sind.

    Opfer des 2. Weltkrieges Die Opfer des 2. Weltkrieges.

    Gefallen an der Front An der Front gefallen.

    Die zivilen Opfer Die ziwilen Opfer₀₃₇

  Diese Marmortafeln wurden in Deutschland von Menschen deutscher Herkunft (mit finanzieller Unterstützung der Verwandten der auf den Tafeln Genannten) hergestellt, die im Ausland lebten, hauptsächlich in der damaligen BDR.₀₃₈ Da wir noch unter dem sozialistischen System lebten, wurden sie buchstäblich im Kofferraum geschmuggelt.

   01.11.2022 An Allerheiligen weihte Pfarrer Bence Varga Csikász das wunderschön restaurierte Denkmal in einem Gedenkgottesdienst wieder ein.

Városlőd története. / Reformátusok Városlődön. / Protestanten in Városlőd.

    Pille egy ideig, mint egyéb szomszéd községeket protestánsok lakták, azért az élő Szt. Gáliak hagyományként beszélik, hogy ő eleik Pilléről igen csinos hajadonokkal nősültek.”_{001(Koppintás bal egér)} A pillei reformátusok közül Vida Ferencen kívül a Kozma és a Kerkápoly család neve ismeretes. A Kerkápoly család egyik leszármazottja Deák Ferenc idejében pénzügyminiszter lett. ( Új Magyar Lexikon 1961)      

   Padányi Bíró Márton (1745—1762 között veszprémi püspök) egész egyházmegyéje területén hatalmas harcot folytatott az elterjedt reformáció visszaszorítására.

   A pillei reformátusok, a Kislődiekkel együtt ellenálltak a visszatérítési kísérletnek, ezért a püspök nem tűrte meg őket hűbérbirtokán. A távozásra kényszerülők nagyobb része Balatonudvariban telepedett meg, amelynek régi református temetőjében ma is láthatók azok a különös szív alakú sírkövek, amelyeket a 18. sz.-ban idetelepűlt városlődi (pillei) hitvallók síremlékeinek tartanak._001/1

   Az 1945 utáni ki és betelepítések jelentősen megváltoztatták a település vallási összetételét. Az addig szinte teljesen katolikus lakosok mellé 50 családban 210 református személy érkezett. A katolikusokhoz hasonlóan nekik is elsődleges dolguk volt a hitélet feltételeinek, körülményeinek biztosítása. A Veszprém vármegyei földhivatal házingatlan birtokbaadási jegyzéke szerint 1948-ban Lej Antal házát (ingatlanát) a Református egyházközség imaház céljára megkapta._001/2

   Kezdetben önálló lelkésze volt, Kövy Árpád segédlelkész személyében. 1949. januári jegyzőkönyv szerint már Réthy István lelkész felveti a jelenlegi lelkészlak cseréjét egy nagyobb telekre, melynek kertjében található pajtát imaházzá lehet alakítani, így egy telken lenne lelkészlakás, imaház, s majdan a templom is.₀₀₂

   1950 májusában Réthy lelkész kérelmezi a Szentgáli egyházközségből kivált Városlődi szórvány, és az ajkai egyházból kivált Kislődi szórvány Városlőd-Kislőd református egyház önálló anyaegyházközséggé történő alakítását.₀₀₃ A kérést július 27.-én a dunántúli református egyházkerület tanácsa jóváhagyja, majd augusztus 5.-én a Vallás és közoktatási minisztérium tudomásul veszi.₀₀₄ Ekkor 111 választója volt a gyülekezetnek.₀₀₅

   Ugyanezen év decemberében a Megyei Tanács véghatározata alapján juttatás címen 4 különböző hrsz.-ú ingatlanhoz jutnak.₀₀₆

   Az 1959-es választói névjegyzék már csak 63 fővel lett lezárva.₀₀₇

A Városlődi református egyházközségben szolgáló lelkészek névsora:

• Kövy Árpád 1946-1947 segédlelkész₀₀₈
• Réthy István 1948-1951 Szentgáli szórvány segédlelkész₀₀₉
• Réthy István 1951-1954 1952-től lelkész
• Bábás Tibor 1954-1957 lelkész₀₁₀
• Molnár Gyula 1957-1961₀₁₁
• Tislér Géza 1962-1963 helyettes lelkész₀₁₂
• Horváth Lajos 1963-1966₀₁₃
• Balog Lajos 1966-1982 helyettes lelkész₀₁₄
• Kotsis István 1982-1987 ettől Szentgáli lelkész₀₁₅
• Miklós Ferenc 1988-1995₀₁₆
• Benkő András 1996-1997₀₁₇
• Oláh Emil 1997₀₁₈
• Nagy Lajos helyettesítő lelkész 1997- 2015₀₁₉
• Kovács Botond Árpád 2015₀₂₀ 

     Ahogy a többi nagy egyházban a Városlődi reformátusok létszáma is sajnos évről - évre folyamatos csökkenést mutat.₀₂₁ 

Die Geschichte von Városlőd. / Protestanten in Városlőd.

"... Gott hat mich vor euch hergeschickt, damit ihr leben könnt"

    Pille war, wie andere Nachbardörfer, eine Zeit lang von Protestanten bewohnt, und es wird von den lebenden St. Galatianern als Tradition erzählt, dass ihre Vorfahren aus Pille sehr hübsche Mädchen geheiratet haben. "_{001(linker Mausklick)} Unter den Reformierten von Pille sind neben Ferenc Vida die Namen der Familien Kozma und Kerkápoly bekannt. Ein Nachkomme der Familie Kerkápoly wurde Finanzminister unter Ferenc Deák (Új Magyar Lexikon 1961).

    Márton Bíró Padányi (Bischof von Veszprém zwischen 1745 und 1762) führte einen großen Kampf zur Unterdrückung der sich ausbreitenden Reformation in seiner Diözese.

   Die Reformierten von Pille wehrten sich zusammen mit den Kislődies gegen den Versuch, das Land zurückzugeben, so dass der Bischof sie nicht auf seinem Lehen duldete. Die meisten von denen, die gezwungen waren, das Land zu verlassen, ließen sich in Balatonudvari nieder, auf dessen altem reformierten Friedhof man noch immer die seltsamen herzförmigen Grabsteine sehen kann, die als die Grabsteine der Pille-Gläubigen gelten, die sich hier im 18.Jahrhundert niedergelassen hatten._001/1

 Die Auswanderung und Umsiedlung nach 1945 veränderte die religiöse Zusammensetzung der Siedlung erheblich. Zu den fast ausschließlich katholischen Bewohnern gesellten sich zu 50 Familien 210 Reformierte. Wie die Katholiken bestand ihre Hauptaufgabe darin, die Voraussetzungen und Bedingungen für ein Glaubensleben zu schaffen. Laut dem Grundbuch des Landamtes des Komitats Veszprém wurde 1948 das Haus (Grundstück) von Antal Lej der reformierten Gemeinde zum Zweck eines Bethauses überlassen._001/2

    Laut Protokoll vom Januar 1949 schlug Pfarrer István Réthy vor, das jetzige Pfarrhaus durch ein größeres Grundstück zu ersetzen, auf dem die Scheune im Garten zu einem Bethaus umgebaut werden könnte, so dass sich das Pfarrhaus, das Bethaus und später die Kirche auf demselben Grundstück befinden würden.₀₀₂

   Im Mai 1950 beantragt Pfarrer Réthy die Umwandlung der von der Szentgáli-Gemeinde abgetrennten Versprengung Városlőd und der von der Ajka-Kirche abgetrennten Versprengung Kislőd in eine selbständige Muttergemeinde.₀₀₃ Der Antrag wurde am 27. Juli vom Rat der transdanubischen reformierten Diözese genehmigt und am 5. August vom Ministerium für Religion und öffentliche Bildung bestätigt.₀₀₄ Zu diesem Zeitpunkt hatte die Gemeinde 111 Wähler.₀₀₅

Im Dezember desselben Jahres erließ der Komitatsrat einen endgültigen Beschluss, mit dem der Gemeinde 4 verschiedene Grundstücke zugewiesen wurden.₀₀₆

Das Wählerverzeichnis für 1959 wurde mit nur 63 Wählern abgeschlossen.₀₀₇

Die Liste der in der reformierten Gemeinde von Városlőd tätigen Pfarrer:

   Árpád Kövy 1946-1947 Hilfspfarrer₀₀₈
   István Réthy 1948-1951 Landpfarrer von Szentgál₀₀₉
   István Réthy 1951-1954 ab 1952 Pfarrer
   Tibor Bábás 1954-1957 Pfarrer₀₁₀
   Gyula Molnár 1957-1961₀₁₁
   Tislér Géza 1962-1963 Hilfspfarrer₀₁₂
   Lajos Horváth 1963-1966₀₁₃
   Lajos Balog 1966-1982 Hilfspfarrer₀₁₄
   István Kotsis 1982-1987 ab dieser Zeit Pfarrer von Szentgál₀₁₅
   Ferenc Miklós 1988-1995₀₁₆
   András Benkő 1996-1997₀₁₇
   Emil Oláh 1997₀₁₈
   Nagy Lajos Stellvertretender Pfarrer 1997- 2015₀₁₉
   Kovács Botond Árpád 2015₀₂₀

   Wie in den anderen großen Kirchen nimmt die Zahl der Reformierten in Városlőd leider von Jahr zu Jahr stetig ab.₀₂₁