Városlőd története. / Régi Városlődi Parasztkonyha.
Dr. Franz Roth
Die alte Waschludter Bauernküche. A könyv megjelent 2004-ben 500 példányban.
Sajnos a Városlődi dialektusban megírt részek digitálisan nem, csak a könyvben maradtak fenn. Pótlásával később próbálkozunk.....és a végén egy kis dialektus.
Előszó
Eredetileg csak a régi városlődi parasztkonyha receptjeinek gyűjtését és archiválását terveztem. Nem célom, hogy a számtalan szakácskönyvnek egy újat hozzátegyek, vagy azokkal tartalomban és felépítésben versenybe szálljak. A receptek gyűjtése során, az a gondolat is kezdett foglalkoztatni, hogy ezeknek a recepteknek szellemi oldala is van. Ezek a falunk 250 éves történetének egy részét tükrözik. Ezért megkíséreltem, a receptek leírása mellett, elődeink életkörülményeinek egy kis részét is, a felejtéstől megmenteni. Ezért a receptek közlése mellett, elődeink életterét, az ételek készítésének és fogyasztásának helyeit is próbáltam megmutatni. Ezen cél érdekében, a lakásviszonyokat több képpel mutattam be. Ebből kifolyólag a munka 6 fejezetből áll: geográfiai fekvés, életkörülmények, lakásviszonyok, konyhareceptek, a bemutatott konyha és háztáji eszközök leírása és a városlődi német tájszólás szótára. Ezen hozzácsatolt fejezetek által a könyv, egy, a szakácskönyveknél megszokott felépítéstől még jobban - egy városlődi néprajzi munka irányába - távolodott.
Azzal, hogy az egyes receptek, a magyar nyelv mellett, városlődi német dialektusban is le vannak írva, az eltelt 250 év szakácsnőinek: az anyáinknak, nagymamáinknak és dédanyáinknak állit tisztelettel emléket. A könyv őnekik és a Városlődön élt őseinknek legyen ajánlva. Mivel a magyar szöveg a német szöveg fordításából ered, kérem a kedves olvasókat, a magyar szövegben előforduló „görbeségeket" szíveskedjenek elnézni.
Mindazoknak a városlődi asszonyoknak, akik a receptek gyűjtésében segítségemre voltak, ezennel is hálás köszönet. A konyhareceptek olyan formában lettek felírva, amelyen „főzni tudó asszonyok" egymással cserélik és meg is főzhetők. Mivel egyes asszonyok közülük nem kívánják, hogy nevükkel is megemlékezzek, ezt mindegyiknél el szeretném hagyni.
Városlőd, 2003 december Dr. Roth Ferenc
1.
Városlőd a Bakonyban
Városlőd a Bakonynak egy É-tól D-felé húzódó völgyében, egy természeti adottságokban gazdag, gyönyörű környezetben fekszik. Városlődről első ízben 1240-ből létezik feljegyzés. A régi település a 16. és 17. században, a 150 éves török uralom alatt kihalt. A mostani falut a 18. században német telepesek népesítették be. Az új lakóknak, többnyire parasztoknak, több évtizedeken át tartó, nehéz munkába került, míg az elvadult természettől egy kenyeret adó részt kiszakítottak.
A városlődi határban nagyon sok verejték hullott, míg a mai, termőfölddel, legelőkkel, erdőkkel, patakok és forrásokkal, dombokkal és völgyekkel megragadó panoráma kialakult. A falunak több természeti csapást is át kellett vészelnie: tífusz, kolera, tűzvészek. Nagy emberáldozatot követelt a két világháború (125 elesett katona) és a falu bombázása 1945. március 28-án (mely 43 civil áldozatot követelt).
A falu lakóinak több évtizedeken át nagy éhínségekkel is meg kellett küzdeni. Így az ú. n. esti vakság is nagyon el volt terjedve. Az emberek / persze azon okból is, hogy a családtagok száma többször 8-10 és több főből is állt / rosszul voltak táplálva. Ha ezzel a háttérrel, az e könyvben megadott receptekre tekintünk, úgy gondoljuk, hogy elődeink nem is éltek olyan rosszul. Egy egészen más következtetésre jutunk, ha az egyes ételeknél elhagyjuk a húst és kis adagokra gondolunk, mely a valóságnak inkább megfelelhetett. De az itt leírt ételek hús nélkül is jó ízűek, bizonyára jól is ízlettek.
Falunk lakossága a 19./20. századforduló körül érte el a legnagyobb létszámot (2200), csaknem tiszta német származású lakosokkal.
A nagy kivándorlási hullám a tengeren túlra, a 19. század végétől a 2. világháborúig (500), a két világháború és a 1945. márciusi bombázás áldozatai (168), a 90 lakos menekülése a front elöl és 450 lakós kényszer-kitelepítése a 2. világháború után, valamint a Szlovákiából származó magyarok (522 fő) betelepítése miatt, a német származású lakósok aránya a felére csökkent.
Városlődön 1735 óta van iskolai tanítás, és 1895 óta működik az óvoda. Jelenleg működik a faluban német kisebbségi önkormányzat, aktív Német Nemzetiségi Kultúregyesülete egy elismerten jó és kitüntetett vegyes karral, valamint egy tánccsoporttal. 1988-ban nyílt meg a Német Nemzetiségi Falumúzeum. Az óvodában és az iskolában újra tanítanak németül.
2.
Őseink hétköznapjai
Elődeink nyelve (dialektus) és szokásai, melyek a 18. évszázadból erednek, a második világháború végéig megmaradtak az eredeti formájukban. Városlődön azonban egyes szokások a magyar és az osztrák kultúrából is át lettek véve. A nyári időszakban a mezei munka foglalta el a lakósokat. A téli időben a fiatalok elmentek a fonóba, viccelni, énekelni, és történteket mesélni. Itt adta át az egyik generáció a másiknak a szokásokat és a kultúrát. A fiatalok a szociális állásuk szerint (gazdagok, szegények, iparosok, napszámosok), baráti köröket alakítottak és közösen töltötték szabad idejüket. A 2. világháborúig a lágy nyári estéken fiuk-lányok összekarolva az utcákat sétálták végig, vagy egy lámpát álltak körbe és német illetve magyar dalokat énekeltek.
A baráti körök, melyeknek 20-nál is több tagjai lehetett, már röviden az iskolaidő után alakultak és többségükben egy életen át tartottak. Az öregebbek (házasok) a hosszú téli estéken a szomszédságba mentek beszélgetni, vagy a szomszédok látogattak hozzájuk. A férfiak általában kártyáztak, az asszonyok a fonószéket vitték magukkal vagy varrtak. Közben a falu újdonságai, valamint a bajok és gondok lettek megbeszélve. Szóba került, milyen párok vannak alakulóban és melyek fognak farsangkor megházasodni. Nyári időben az elvégzett napi munka után szívesen kiültek a ház előtti padra és a szomszédokkal vagy a járókelőkkel pletykáltak.
A falu lakosaira jellemző volt az éneklési és zenélő kedv. Sok házban jöttek össze daloláshoz, zenéléshez, főleg a téli időszakban. Fúvós hangszerek mellett hegedűvel, cimbalommal és klarinéttel is játszottak. A 2. világháborúig a faluban két zenekar volt. Játszottak különböző táncrendezvényeken, templomi és világi ünnepeken és lakodalmakon, a környéken és egészen a Balatonig. Egy városlődi zenekar Horthy Miklós kormányzó előtt is játszott.
A 2. világháború végéig nagyon szűkek voltak a lakásviszonyok. Több udvarban 2-3 ház is állt. Régebben minden ház szalmatetővel volt fedve. Volt bennük egy úgy nevezett szabad kéményes konyha és a szobák döngölt agyagpadlóval rendelkeztek. A konyhában és a lakó/háló szobában sporherd állt. A szobák berendezési tárgyaihoz - szekrény, láda, asztal sarokpaddal és felette szentképekkel - tartoztak.
Egy pár ilyen régi típusú ház még található a faluban és néhányat műemléknek minősítettek. A 80-as években egy ilyen házban nyílt meg a Német Nemzetiségi Tájház. Az épület belseje, a szobák, a berendezések, úgy lettek megtartva, ahogyan a Noe-család utoljára használta. Így egy tipikus városlődi lakóházat mutat be, amilyenben a Városlődiek a 2. világháború végéig éltek. Az udvar felső részén itt is látunk egy második házat.
A lakosság, 1948-ig egy pár kivétellel, római katolikus vallású volt. Így a falusi élet messzemenően a katolikus vallás és az egyházi ünnepekhez igazodott. Nagy egyházi események közé tartoztak: karácsony, újév, farsang, nagyböjt, húsvét, pünkösd és a nagy templom meg az alsó falusi kápolna búcsúja. A szokásnak megfelelően a kisebb egyházi ünnepek is meg lettek tartva. Esküvőt majdnem kizárólag csak farsangkor lehetett rendezni. Az adventi, illetve nagyböjti időben, nem lehetett bálokat rendezni. Az egyes kisebb-nagyobb ünnepekhez, a nagyböjti és adventi időkhöz, részben terjedelmes előírások léteztek: mit kell tenni, mit lehet enni és mit nem.
Ehhez két példa:
1. Áldozó csütörtökön a templom harangjai Rómába repültek és nagyszombaton, a feltámadási körmenetre jöttek vissza. Közben a faluban fiukból álló csoportok a harangozás helyett kerepeltek. Végigjárták az utcákat és felmondták a verseiket a reggeli-, déli-, és esti imához, valamint a misékre emlékeztettek. Nagypéntek kivételével a Kálvárián minden pénteken háromkor harangoztak. Az ottani harangot az első világháború folyamán beolvasztották.
2. Nagycsütörtöktől Nagypéntekre asszonyok az éjjelen át a kálváriahegy kápolnájában a szent sírnál virradtak, énekeltek és imádkoztak. Virradatféle, úgy 3 körül már jöttek férfiak is. Nagypénteken a Kálváriahegy egész nap néppel volt tele. Délután négykor átmentek a templomba. Ott is volt egy Szentsír, melyen a Szentség volt felállítva. Ennél a sírnál megint az éjjelen át virrasztottak, énekeltek, imádkoztak. Szombaton este a templom körül volt a feltámadási körmenet. Húsvét vasárnap reggelén, már úgy ½ 5-5 óra körül, a virradat előtt, némán (nem szabadott senkivel szót váltani), a kálvária hegyre mentek a hívők.
Útközben a kálváriához az emberek a falusi kútnál vagy a kálvária pataknál megmosták az arcukat. Ezen a napon a hívők, az első kápolnától a stációkon keresztül a kápolnáig ima és éneklés közben, térden mentek fel. Húsvét vasárnapján napkelte előtt, ill. amíg az ember nem volt a kálvárián, nem szabadott a házban tüzet gyújtani. Vasárnap délután 3-kor a templomban litánia volt. A templom ez alkalommal is tömve volt hívőkkel. A babona is nagyon elterjed volt. Pl. Szent estén a házigazda egy halom szénát készített az udvarra. Ezt az éjféli miséről otthon marad családtag, éjfélkor az istálló jószágainak szórta be. Olyan hiedelem is létezett, hogy Szent estén éjjel 12 órakor az állatok egymással beszélni tudtak. Férjhez menni akaró lányok Szent estén titokban egy edény vizet állítottak az udvarra. Éjfélkor megnézték milyen alakú jégkristályok keletkeztek rajta. Ezeknek a formájából próbáltak a jövendőjük foglalkozására következtetni.
Városlődön egyszer egy évben nagyvásár is volt. A sátorokban mindenféle háztartási cikkeket és ruhaneműt árultak. Egy időben szarvasmarha és disznóvásárt is tartottak.
Most látogassuk meg őseinket a lakásukban.
3.
Lakásviszonyok
Nappali
Mindenkinek, aki egy ilyen szobasarok légkörét már tapasztalta, annak ez egy a hazához fűződő emléket jelent. Ilyen szobasarkot a sarokpaddal, az asztallal és a szentképekkel a falon, minden házban meg lehetett találni. Ez a hely valójában oltár volt, mert 250 év német családi élet játszódott le körülötte. Őseink itt ettek, itt hangzottak el az asztali imák. Itt kártyáztak, malmoztak vagy más játékot játszottak. A gyerekek itt végezték el házi feladataikat. Itt varrtak, foltoztak és más házi munkákat végeztek: tollat fosztottak, diót törtek, babot tisztítottak. Itt beszélték meg, ki kivel lenne jó házastárs. Mindez a petróleum pislogó lámpa fénye mellett történt.
Ezek a szobasarkok az elmúlt 250 év minden generációjáról sokat tudnának mesélni. Ha a padon lehunyt szemmel ülnénk, bizonyára hallhatnánk meséjüket.
Ezek a sarkok, oltárok, spirituális fókuszok, a szellem és a lélek kis hazái. Korábban az emberek, minden korszakban és minden kultúrában, a saját otthonukban teremtettek maguknak ilyen oltárokat, melyek vonzzák az embert, melyeken megnyugodni, gondolkodni, talán egy imát elmondani, valakire, kit az ember szeret, gondolni lehet. Manapság, csak ritkán talál az ember az otthonokban ilyen szent helyek, oltárok, nyomaira. Pedig mi, mai emberek, ezekre a pihenésre, gondolkodásra, nyugalomra hívogató helyekre jobban rá szorulnánk, mint valaha. Elődeink életéből ezeket az oltárokat is meg kellene őriznünk. Ezen helyeknek nem kellene úgy kinéznie, mint ez a szobasarok, csak ugyanolyan spirituális hatást gyakoroljanak ránk.
A nappali szoba, mely egyben hálószoba is volt, berendezési tárgyai: ágyak egy szekrény, egy láda, és egy fiókos szekrény tartoztak. Ettől a szobaberendezéstől nem igen volt eltérés. A család nagyságától függően persze több-kevesebb ágy, illetve nagyobb-kisebb asztal állt rendelkezésre. Az ágyak -valamivel szélesebbek voltak, mint a mai ágyak, mert legtöbbször 2 személynek adtak nyughelyet. A bölcsőt is az állandó szoba-berendezésekhez kell sorolnunk. Miután a saját gyerekek (4-6-8 is) ebből a korból kinőttek, már kellett a hely az unokáknak és dédunokáknak is, kik sokszor szintén e házban nőttek fel. A 20. század elején, és még előtte, az asztal körül olyan faszékek álltak, mint amilyet az ágy előtt látunk.
Egy ilyen sarok is szolgálhat a lelkünk megnyugvásához, hozzájárulhat ahhoz, hogy a lelkünk egyensúlyban maradjon. Különösen abban az időben, amikor még szabad kéményes konyhák voltak, a hidegebb időszakban ezeken a tűzhelyeken, a szobában, főztek. Ezzel a tűzhellyel fűtötték télen a szobát. Jól el lehet képzelni, hogy milyen élvezettel vágyódtak őseink télen, az elvégzett munka után, a tűzhely melletti székekre ülni, és egy kicsit bóbiskolni. A nappali szobának, mint a más helységeknek is (szép szoba, ahol az is volt), döngölt agyagpadlója volt. A padlóminták vízzel készültek. Egy pohárba, vagy kisebb fazékba egy lukat vertek és az abból kifolyó vízzel mintákat rajzoltak a padlóra. Különösen vasár- és ünnepnapokon lettek a szobák így díszítve.
A konyha
Az ételeket nyáron a konyhában, télen pedig a szobában főzték, készítették. A nappali / hálószobában erre a célra mindig állt egy tűzhely, 1-2 sütővel. A konyha rendszeres berendezéseihez tartoztak: a kemence, a tűzhely, egy a sütőket magában foglaló felépítménnyel, az üstház, egy úgynevezett vízes pad és a szekrény egy polcféle felépítménnyel a tányéroknak. A dísztányérok és más, nagyobb konyhaszereket általában a falra akasztottak. A kemencében egyszerre 6-10 nagy kenyeret lehetett sütni. A nyers tésztát a háziasszonyok előző nap este kovásszal megdagasztották, egy nagy teknőben. Az üstöt disznóöléskor, lekvár főzéshez és disznóeledel készítéséhez használták.
A kemencének, a tűzhelynek és az üstháznak egymáshoz való elrendezése változó volt. Régen a konyha a kémény felé nyitott volt, emiatt télen hideg és huzatos volt. A nyílt kéményben egy akasztófa lógott. Disznóölés után, erre lett a sonka, kolbász, szalonna füstüléshez akasztva. A vízpadon általában két vödör víz állott, mely az udvari kútból, a községi kútból, vagy a szomszédságból lett hozva. A vizes vödrök mellett általában egy bögre állt, mellyel főzéshez vagy iváshoz merítettek vizet. Bögre helyett merőkanál is használatos volt.
Miután a konyhát is megismertük a konyhareceptekre fordíthatjuk figyelmünket.
4.
A régi városlődi parasztkonyha
Konyhareceptek
Mivel az ételek elkészítési módja, az őseink emelkedő életszínvonalával természetesen egy ütemben változott, „a régi városlődi parasztkonyha" elnevezés, a receptek túlnyomó részén csak a receptek alapjára érvényes. Az ételek nyersanyagai régen csupán a saját termésekből adódtak. Ebből kifolyóan az, hogy az ember mit főzött, az évszakoktól is függött. Az életszínvonal emelkedésével mindjobban lehetővé vált a nyersanyagok ésfűszerek vásárlása, melyekkel az ételek ízletesebbé váltak. Variációk azáltal is léteztek, hogy majdnem minden konyhában egy kicsit másképp főztek, léteztek receptváltozatok. Mivel a konyharecepteket a mai világban is megfőzhetőnek, és ízletesnek akartam bemutatni, nem volt szándékomban a recepteket a régi, talán egy 100 évvel ezelőtti módra lebontani.
Mindenesetre a receptek magja, talán nagyon kevés kivétellel a régi, jó, városlődi parasztkonyhából ered. A konyhareceptek olyan formában lettek felírva, amelyen „főzni tudó asszonyok" egymással cserélik és meg is főzhetők. Mivel nem is volt szándékom a már megjelent számtalan szakácskönyvhöz egy újat hozzátenni, illetve azokkal versenybe szállni, az ételek leképzése, akarattal, az újabb szakácskönyvekben szokásos, az ételek kinézetétől a figyelmet inkább elterelő dekorációk nélkül történt.
Régen a sok lakodalomas főzést, sütést, egy megbízott tapasztalt "szakácsnő" vezette, a rokon és szomszédasszonyok segítettek. Ez álltalában egy hétig is eltartott. Ilyenkor adódott lehetőség praktikákat, fortélyokat ellesni/tanulni. Pl. még 2005-körül, ha 60 év feletti asszonyok péntek reggel összefutottak, szinte biztos hogy mindenkinél bableves és valamilyen kelttészta (fahélyascsiga, túrósbatyu, lekvárosbukta) volt ebédre.(Szerk.)
Recept fejezetek
|
Mennyiség Menge |
|
|
Levesek, egytálételek |
19 |
|
Krumpliból készült ételek |
10 |
|
Nem krumplis ételek |
17 |
|
Köretek |
5 |
|
Saláták |
5 |
|
Lisztből készült ételek |
8 |
|
Sült tészták |
16 |
|
Tartósítás |
7 |
Levesek, egytálételek
|
Babgulyás |
Bohnegulasch |
|
Bableves |
Bohne Suppe |
|
Borleves |
Wái Suppe |
|
Cukorborsó leves |
Erwes Suppe |
|
Daragombóc leves |
Grießknéhl Suppe |
|
Gombaleves |
Schwämme Suppe |
|
Gulyásleves |
Gulasch Suppe |
|
Húsleves |
Rindsuppe |
|
Krumplileves |
Ågschmelzti Krumpensuppe |
|
Paprikás krumpli |
Påprikakrumpen |
|
Paradicsomleves |
Pärdais Suppe |
|
Raguleves |
Åi'mach Suppe |
|
Rántott leves |
Åibrénn Suppe |
|
Reszelt-tészta leves |
Riwl Suppe |
|
Rétesleves |
Struhlsuppe |
|
Tejfeles krumplileves |
Weißi Krumpensuppe |
|
Tejleves |
Milchsuppe |
|
Tyúkhúsleves |
Hinkl Suppe |
|
Zöldbableves |
Griene Bohne Suppe |
Babgulyás
Úgy készítjük, mint a babfőzeléket. Külön készítünk pörköltet és a végén a kettőt összekeverjük. Ebbe is fokhagymás rántás kerül.
Bableves
Éjjelen át a babot beáztatjuk. Tűzre tesszük és egy félórás főzés után a vizet leöntjük, és friss vízzel főzzük tovább. Teszünk bele sót. Amikor a bab majdnem megfőtt, zöldséget teszünk bele. Ha a bab és a zöldség puha, berántjuk, és csipetkét szórunk bele. Ha akarunk, keverhetünk bele tejfelt is. A rántásba fokhagymát is teszünk. Lehet belefőzni füstölt húst vagy kolbászt, de akkor már a babgulyás felé haladunk.
Borleves
1 liter jó fehérbort egy fél liter vízbe öntünk. Teszünk bele 4-5 szem szegfűszeget, egy kis darab fahéjat és felfőzzük. Levesszük a tűzről és megszűrjük. Jól habosra összekeverünk 4 egész tojást, 6-7 evőkanál kristálycukorral és belekeverjük a még meleg levesbe. Visszatesszük a tűzre és állandó keverés mellett, felfőzzük. Levesszük a tűzről és többszöri átburogatással, egyik edényből a másikba, kb. 3-4 percig, kicsit lehűtjük. Ezután belekeverünk még 1 pohár tejfelt és még egy pár percig tovább burogatjuk.
A borlevest hidegen tálaljuk. Kalácsot adunk hozzá. Régen divat volt, hogy lakodalmakon éjjel 12 kor adták a borlevest kuglóffal vagy kaláccsal. Régen, mikor még szokás volt komatálat vinni, ha valakinek kisbabája született, nem hiányzott róla a borleves.
Cukorborsó leves
30-40 deka cukorborsót, 2-3 kanál olajban vagy zsírban, 20-30 deka vegyes zöldséggel és kevés sóval megpárolunk. Amikor megpuhult, piros paprikával és egy evőkanál liszttel meghintjük, vízzel felöntjük és felfőzzük. Apróra vágott zöld petrezselyemmel ízesítjük. Aprótésztát főzünk bele.
Daragombóc leves
Daragombócot húsleveshez vagy zöldségleveshez készítünk. 1 egész tojást, fél evőkanál zsírt, egy csipet sót, 5-6 evőkanál búzadarát, egy tányérban jól összekeverünk és 2-3 órát állni hagyjuk. Kanállal dió nagyságú gombócokat formálunk, és a forró levesbe tesszük. Amikor a felszínre jönnek a gombócok, egyet kettévágunk. Ha átfőtt, kész a levesünk.
Gombaleves
20-25 deka gombát megmosunk, jó apróra vágjuk és 2 kanál olajon vagy zsíron megpároljuk. Sót, borsot, apró karikákra vágott zöldséget és sárgarépát teszünk bele. Ha zsírjára sült, piros paprikát szórunk rá és csontlevessel vagy vízzel, felengedjük. Zöldség zöldjével ízesítjük. Egy kevés tésztát is főzünk bele.
Gulyásleves
Egy nagy fej hagymát 2-3 evőkanál olajban megpárolunk. Piros paprikát keverünk bele, beleteszünk 30 deka apró kockákra vágott marhahúst vagy disznóhúst, 20 deka vegyes zöldséget, megsózzuk, és vízzel felengedjük. Tetszés szerint köménymagot és egy körömnyi babérlevelet is tehetünk bele. Amikor a hús majdnem puha, 50 deka krumplit kockára vágunk, és a levesbe tesszük. Nyáron cseresznyepaprikát és egy paradicsomot is tehetünk bele.
Húsleves
Disznóöléskor a karajt nyersen szokták hagyni, és a padlásra lett felakasztva. Ebből lett mindig húsleveshez levágva. A leveshúst utána tormával, vagy paradicsommártással ették meg. A húst zöldséggel, sárgarépával, borssal, szegfűszeggel, és egy egész hagymával főzzük, A hagyma héja sárga szint ad a levesnek. Nyáron főzhetünk bele zöldpaprikát meg paradicsomot is. A húslevest 3-4 óra hosszat kell főzni. Ha a hús és a zöldség puha, a levest leszűrjük a zöldséget újra beletesszük és finom metélt tésztát vagy daragombócot főzünk bele.
Hamis húsleves
A házakban legtöbbször volt tyúkzsír. Zsíros tyúkoknál kivágták a hájat és kiengedték a zsírt. Ebben, vagy disznózsírban megdinsztelünk zöldséget, és vízzel felengedjük. A leves sárgás is lesz. Daragombócot főzünk bele.
Krumplileves
3 kanál olajban egy hagymát megpirítunk, teszünk bele piros paprikát, és vízzel felengedjük. Teszünk a levesbe egy-két gyökér zöldséget, sárgarépát és kevés sót. Amikor a zöldség megpuhult, hozzáadjuk a kockára vágott krumplit, és tovább főzzük. A zöldségnek sokkal több idő kell, mire megpuhul, ezért a krumplit később tesszük bele.
Paprikás krumpli
Egy hagymát jól megdinsztelünk, piros paprikát szórunk rá és összekeverjük. A krumplit hosszú szeletekre vágjuk és hozzákeverjük a hagymához. Egy kicsit megsózzuk és nagyon kevés vízzel, felengedjük. Olyan változata is van, hogy nokedlit tesznek bele. De tejfellel is finom.
Paradicsomleves
2 evőkanál olajból és egy kanál lisztből világos rántást készítünk. 1 liter vízzel felengedjük, hozzáöntünk egy fél liter paradicsomlét és felfőzzük. Ízlés szerint cukrot tehetünk bele. Főzhetünk bele tésztát vagy rizst.
Raguleves
Hozzávalók 4-5 személynek: Egy kisebb fej hagymát 2-3 evőkanál olajban megpárolunk, piros paprikát szórunk rá és beletesszük a 30-40 deka feldarabolt szárnyas aprólékot. Megsózzuk, beleteszünk 20-30 deka apró darabokra vágott vegyes zöldséget, és puhára pároljuk. Másfél dl tejfelt és egy evőkanál lisztet csomómentesre összekeverünk és ráöntjük a puhára párolt húsra, elkeverjük és felöntjük vízzel, úgy, hogy 2-3 liter levest kapjunk. Apró nokedlit szaggatunk bele.
Rántott leves
1 kanál liszt, fokhagyma, hagyma, paprika, tojás, sült krumpli, pirított kenyér, fél kanál olaj, só. A lisztet kevés zsírban vagy olajban megpirítjuk (amilyen sötétre szeretjük), ha akarunk, egy kis fokhagymát, vagy rendes hagymát teszünk bele, de okvetlenül köménymagot meg piros paprikát. Meleg vízzel felengedjük. Változatok: Ehetjük sült krumplival (beledarabolni is lehet). Ráönthetjük kockákra vágott pirított kenyérre, vagy azt úgy esszük hozzá. A levesbe engedhetünk egy egész tojást. A tojást megkeverhetjük és finom sugárban erős keverés közben, belekeverjük a levesbe. Rizst is főzhetünk a levesbe.
Reszelt-tészta leves
Mint a tejlevesnél, reszelt tésztát készítünk. 2 kanál olajban megpárolunk 1 szál zöldséget és egy szál sárgarépát. Amikor majdnem megpuhult, beleaprítjuk a reszelt tésztát, de vigyázzunk, hogy szép világos maradjon. Sót, piros paprikát és apróra vágott zöldség zöldjét, szórunk a levesbe. 1,5-2 liter vízzel felengedjük és felfőzzük. A leves még finomabb, ha esetleg valamilyen ételhez hámozott krumplit főztünk és annak levével engedjük fel.
Változat:
Ha hámozott krumplit főztünk és csak a krumplit dolgozzuk tovább fel, akkor a krumpli levéből készíthetünk jó levest. Megdinsztelünk egy hagymát, piros paprikát teszünk rá és a krumpli levével, felengedjük. Teszünk bele karikára vágott zöldséget és sárgarépát, majd puhára főzzük. Egy serpenyőben, olajban pirított reszelt tésztát teszünk bele.
Rétes leves
Készítünk közönséges rétestésztát és kihúzzuk. 5-6 tojásból két tojássárgáját félreteszünk és a maradékot habbá verjük. Ehhez keverünk egy kevés grízt, cukrot meg tejfelt, a kihózott rétesre kenjük és összesodorjuk. Egy fazékban kevés vizet forralunk, a rétest kisebb darabokra szétnyomkodjuk és a forrásban levő vízbe tesszük. Csak annyi vizet használjunk amennyit a rétes főzés közben felvesz. Egy másik fazékban tejet forralunk fel. Ebbe a két felvert tojássárgáját, kevés (1-2 kanál) lisztet, cukrot és vaníliacukrot keverünk és felforraljuk. Ebbe a tejbe tesszük a kifőtt, feldarabolt rétest.
Tejfeles krumplileves
50 deka krumplit meghámozunk, kockára vágjuk, és sós vízben megfőzzük. Teszünk bele 1 szál zöldséget, 1 szál sárgarépát, zöldség és zelleri zöldjét és egy babérlevelet. Amikor minden megpuhult, 2 deka zsírból és 2 deka lisztből világos rántást készítünk. A rántásba egy kis hagymát is darabolhatunk. Ha kész, felengedjük és a levesbe öntjük. Egy maroknyi tésztát is főzhetünk bele (eperlevelet vagy kis kockát). Tálalás előtt belekeverünk egy pohár tejfelt.
Tejleves
1 liter tejbe öntünk egy fél liter vizet, megsózzuk, felforraljuk és jó keményre gyúrt reszelt tésztát, vagy apró kockát főzünk bele. A reszelt tésztához 1 egész tojáshoz adunk 10 deka lisztet, jó kemény tészát gyúrunk és lereszeljük. Jó, ha a tésztát előző nap készítjük.
Tyúkhúsleves
5 személy részére. Egy fél tyúkot beteszünk egy 5 literes fazékba, felöntjük: hideg vízzel és adunk bele: zöldséget, sárgarépát, egy jó szelet zellert és zöldjét, 10 szem egész borsot, 2-3 szem szegfűborsot, sót és kb. 4 órát takaréklángon főzzük. Csak nagyon lassan főjön, nehogy zavaros legyen. Leszűrjük és vékony cérnametélttel tálaljuk
Zöldbableves
Úgy készül, mint a cukorborsóleves csak a zöldséggel való párolásnál egy gerezd fokhagymát is teszünk hozzá.
Krumpliból készült ételek
|
Káposztás bugyelláris |
Krautschlappe |
|
Krumpli főzelék |
Krumpensbrie |
|
Krumplinudli |
Spitzbuwe, Schubnuhl |
|
Krumplis gánica |
Krumpensflutte |
|
Krumplis smarni |
Krumpensriwl |
|
Krumplis tészta |
Grånådiermarsch |
|
Paradicsomos krumpli |
Pårdaiskrumpen |
|
Resztelt krumpli |
Geréstete Krumpen |
|
Tócsi |
Krumpenståtsch |
|
Tört krumpli |
Krumpensterz |
Káposztás bugyelláris
A krumplit héjában megfőzzük (egy 4-tagu családnak egy 3 literes fazékban egy sor krumpli). A főt-krumplit megpucoljuk, krumplinyomón áttörjük, egy pohár (kb. 30 Deka) liszttel és egykét tojással és egy kis sóval összegyúrjuk. A tésztát kisodorjuk (3-4 mm-re). A káposztát lereszeljük, egy kisebb fej hagymával és egy kanál zsírral megdinszteljük és megsózzuk. A kihűlt káposztát a szeletekre vágott tésztára tesszük, összehajtjuk és megsütjük. Ha az egyik fele megbarnult megfordítjuk és a másik oldalát is barnára, sütjük.
Pl. Bablevessel ehetjük. A bugyellárisba káposzta helyett lehet lekvárt vagy szilvát is tölteni. A szilvából kivesszük a magot és egy kevés fahéjjós cukrot teszünk helyébe.
Krumpli főzelék
A krumplit apró kockákra vágjuk. Fazékba tesszük. Teszünk bele babérlevelet és egy kis sót. Ha megfőtt, berántjuk és egy kis paprikát teszünk bele. Ha sok a víz, akkor a berántás előtt leveszünk róla. Tejfölt meg egy pici lisztet keverünk bele, ha úgy szeretjük. Sült kolbászt, szalonnát, fasírtot, pörköltet ehetünk hozzá. Más módon: A krumplit kockára vágjuk, felöntjük vízzel, úgy hogy ellepje. Teszünk bele 2-3 babérlevelet, sót, egy nagy fokhagymát apróra vágva. Mikor a krumpli puha, 2-3 evőkanál lisztből rántást készítünk, teszünk bele kevés piros paprikát, felengedjük, beleöntjük a krumpliba és felfőzzük. Tejfelt is tehetünk bele. Ehetünk hozzá sült szalonnát vagy tükörtojást.
Krumplis nudli
Krumplit főzünk, meghámozunk és még melegen egy krumplinyomón áttörjük. A kihűlt krumplihoz 20-30 dkg lisztet, sót, és 2 tojást keverünk és összegyúrjuk. Itt is a lisztet csak a hideg krumplihoz szabad adni.
A tésztából 5-6 szeletet készítünk, melyekből ujjnyi vastagságú rudakat sodrunk. Késsel nudlikat vágunk belőle és kézzel megsodorjuk. Forró vízben főzzük ki. Lehet cukrot, prézlit vagy mákot rászórni.
Krumplis gánica
A meghámozott és összedarabolt krumplit sós vízben megfőzzük. A vizet leöntjük és a krumplit a krumplinyomón átnyomjuk. Hozzáteszünk kb.20 Deka lisztet. Bő zsírban sok (3-4) hagymát megdinsztelünk. A hagymás zsírból a krumpli tetejére teszünk és belenyomjuk. Ha ez kész, egy kanállal egy zsíros tepsibe szaggatjuk, a tetejét a hagymás zsírral meglocsoljuk és sütőbe tesszük. Ha az egyik oldala megsült meg kell forgatni. Zöldséglevest daragaluskával és krumplis gánicát savanyúsággal főzhetünk.
Krumplis smarni
Krumplit főzünk, meghámozzuk és lereszeljük. 20-30 dkg lisztet és sót adunk hozzá, fakanállal keverjük és jól megaprítjuk. Betesszük egy tepsibe, olajjal meglocsoljuk és megsütjük. Többször kivesszük és megkeverjük, ropogós legyen. Lehet hozzá enni aszalt szilvát, aludttejet, kompótot stb. (dzsemmel, baracklekvárral, cukorral).
Krumplis tészta
Egy fej hagymát megdinsztelünk és kevés piros paprikát keverünk bele. A nyers, kockára vágott krumplit hozzáadjuk, sózzuk és víz nélkül, fedő alatt pároljuk. Van aki főt krumplival készíti, de akkor a krumpli ereje elment. Ha a krumpli megpuhult, kifőzzük a kockatésztát, és a krumplival összekeverjük. Ha a vízbe, melyben a tésztát főzzük, egy kis kanál olajt teszünk, akkor nem ragad össze a tészta.
Paradicsomos krumpli
50 deka krumplit héjában megfőzünk. 3 evőkanál olajból és 2 evőkanál lisztből rántást készítünk és 2 dl vízzel felengedjük. Öntünk bele 7 dl paradicsomlevet, sót és ízlés szerint (4-5 evőkanál) cukrot, majd felfőzzük. A meghámozott krumplit karikákra vágjuk és beletesszük. Esetleg adunk még hozzá vizet, hogy egy 2 literes lábos teli legyen. Ha van maradék leveshúsunk, azt is beletehetjük, de hús nélkül is jó.
Resztelt krumpli
Egy fej hagymát egy kanál zsírban megdinsztelünk. Teszünk bele kis szeletekre darabolt főtt-krumplit, egy kis sót és összekeverjük. A tűzhelyre tesszük és megpirítjuk. Közben többször megkeverjük. Húshoz esszük, de tejjel is finom.
Tócsi
Nyers krumplit lehámozunk és lereszeljük. Hozzá adunk 5-6 evőkanál lisztet és ízlés szerint sót. Van aki tojást is tesz bele. Belekeverünk egy fél pohár tejfelt, hogy a krumpli ne barnuljon meg. Kiadós leves mellé esszük. Lehet serpenyőben, vagy tepsiben sütni. A tócsi vastagságát tetszés szerint választhatjuk. Van aki a sütés előtt hagymát, vagy almát is hozzá kever.
Nem krumplis ételek
|
Babfőzelék |
Dicke Bohne |
|
Babos káposzta |
Bohneritsche |
|
Csirkepaprikás |
Hinklpáprikasch |
|
Gombapaprikás |
Schwámmepáprikasch |
|
Húsos káposzta |
Metzelkraut, Kraut mit Fleisch |
|
Kelkáposzta főzelék |
Sießes Kraut |
|
Paradicsomos káposzta |
Párdaiskraut |
|
Párolt káposzta |
Gedienstetes Kraut |
|
Pörkölt |
Pörköt |
|
Savanyú gomba |
Saure Schwämme |
|
Savanyú tojás |
Saure Aar |
|
Sóska |
Sauerrámpel |
|
Spenót |
Spinat |
|
Sültek |
Gebrotenes |
|
Szárított zöldbåbfőzelék |
Gedierte Bohne-Gemies |
|
Tökfőzelék |
Kirwes Gemies |
|
Zöldbabfőzelék |
Griene Bohne |
Babfőzelék
Úgy készítjük, mint a bablevest. Annyi vizet teszünk, hogy a babot ellepje. Babérlevelet teszünk, bele meg berántjuk. Lehet krumplit is belefőzni. Ha szeretjük, keverhetünk bele tejfelt is. Ecetet is szokás belekeverni, de aki úgy szereti inkább a tányérba teszi. Fasírtot, sült szalonnát, kolbászt vagy pörköltet eszünk hozzá. Ebbe is fokhagymás rántás kerül.
Babos káposzta
Amikor húsos káposztát főzünk és a hús elfogyott - de ha kevés marad benne, annál jobb - külön edényben főzünk 5 maréknyi fehér babot. Amikor a bab már jól puha, hozzáöntjük a maradék káposztához. 2 kanál liszttel és kevés zsiradékkal rántást készítünk, teszünk bele 2-3 gerezd fokhagymát, majd felengedjük. Beleöntjük az összekevert babos káposztába és felfőzzük.
Csirkepaprikás
3 evőkanál olajban megpárolunk egy közepes fej hagymát. Amikor üvegesre sült, megszórjuk piros paprikával, teszünk bele egy összedarabolt kisebb csirkét, és 5-10 percig pároljuk és felengedjük kb. fél liter vízzel. Teszünk bele kevés őrölt borsot, sót 2-2 szál zöldséget és sárgarépát, majd puhára főzzük. Amikor megpuhult, apró galuskát szaggatunk bele. Végül 1 pohár tejfelt, 1 kanál liszttel simára keverünk, a levesbe öntjük és felfőzzük.
De lehet így is:
1 kg csirkét feldarabolunk. 2 kanál olajban vagy 3 deka zsírban gyengén megfonnyasztunk 1 fej hagymát, megszórjuk piros paprikával és beletesszük a darabolt csirkét. Teszünk bele egy kis sót és őrölt borsot és pároljuk, míg a levére sül. Adunk bele egy kis vizet és vigyázunk, nehogy túl pároljuk. 1 dl tejfölben kanál lisztet keverünk, ráöntjük a csirkére és felfőzzük. Galuskával tálaljuk
Gombapaprikás
Fél kg gomba, 2 evőkanál olaj vagy 3 deka zsír, 2 dl tejföl, 1 fej hagyma, piros paprika, só.
Az apróra vágott hagymát a zsiradékkal gyengén megpároljuk, megszórjuk piros paprikával, hozzáadjuk a szeletelt gombát, megsózzuk. Tehetünk bele még kis őrölt borsot. Addig pároljuk, míg zsírjára sül. Elkeverjük a tejföllel és felfőzzük. Galuskát vagy rizst adunk hozzá.
Húsos káposzta
Hordós káposztát kissé kinyomkodunk, közzé tesszük a besózott húst - jó a nyukla (dagadó) vagy oldalas - és puhára főzzük. Tört krumplit eszünk hozzá.
A Friss hús helyett füstölt oldalast, vagy füstölt csülköt is tehetünk.
Kelkáposzta főzelék
1 kg kelkáposztát felaprítunk, megmossuk, és sós vízbe tesszük. Teszünk még bele 30 deka kockára vágott burgonyát, kis köménymagot, piros paprikát és megfőzzük. Ha puha, 2 kanál olajból és két kanál lisztből, világos rántást készítünk. Piros paprikával és fokhagymával fűszerezzük. Ezzel berántjuk a káposztát és felfőzzük.
Paradicsomos káposzta
Az összevágott káposztát egy fazékba tesszük és engedünk rá vizet. Beleteszünk egy kis sót és babérlevelet, esetleg még egy kis köménymagot is. Darabokra vágott húst teszünk bele és megdinszteljük. Egy jó kanál liszttel és egy kevés paprikával készítünk hozzá rántást. Belekeverünk egy kevés cukrot és a paradicsomot (egy közepes dobozzal).
Más módon:
Disznócsülköt vagy farkot külön megfőzünk, mert több idő kell neki, mint a káposztának. 3-4 kanál lisztből sovány rántást készítünk. Mikor szép világosra pirult, a hús levével felengedjük. Teszünk bele 3 kis doboz vagy 7 dl. Paradicsomlét. Amikor felfőtt, beletesszük az összeszelt káposztát és a húst. Kevés sót teszünk bele, aki szereti, 4-5 kocka cukrot. Kb. 1 órát főzzük.
Párolt káposzta
1 kg fehér káposztát felszeletelünk és besózunk, és 1 óra után kinyomkodjuk a levet. 3 evőkanál olajban vagy 5 deka zsírban, 1 fej hagymát megfonnyasztunk. Belekeverjük a káposztát, egy kis kanál ecetet, egy kis cukrot, és egy kis köménymagot adunk hozzá és a saját levében puhára pároljuk.
Pörkölt
60-80 deka húst megtisztítunk, megmosunk, és kockára vágunk. Egy fej hagymát karikára vágunk és 5 deka zsírban üvegesre sütünk, megszórjuk paprikával, hozzátesszük a húst és egy pár percig sütjük. Hozzáadunk annyi vizet, hogy a húst éppen ellepje, és fedő alatt pároljuk, míg puha lesz. Ha a vizet elfőtte, még pótoljuk, míg a hús puha nem lesz. Sertés és borjúhúsnál kevesebb vízre van szükség. A párolás vége felé adunk hozzá zöldpaprikát (télen paprikalekvárt) meg paradicsomot.
Savanyú gomba
30-40 deka száraz gombát leforrázunk és 2-3 percet állni hagyjuk. Leöntjük róla a vizet és még kétszer hideg vízzel megmossuk és leszűrjük. Fazékban annyi vizet öntünk rá, hogy jól ellepje, teszünk bele 1-2 babérlevelet, megsózzuk és megfőzzük.
Közben 3 evőkanál olajból és 2 evőkanál lisztből világos rántást készítünk, teszünk bele piros paprikát, kevés vízzel felengedjük, hozzáöntjük a megfőtt gombához és felfőzzük. Belekeverünk 2 dl tejfelt.
Ezt főleg böjtkor szokták enni. Krumplis gánicával vagy krumplisgombóccal tálaljuk. A savanyú gombát a 76-ig oldalon a krumplis gánicánál láthatjuk.
Savanyú tojás
3 evőkanál olajból és egy evőkanál lisztből világos rántást készítünk, teszünk bele piros paprikát és keverés közben kb. 7-8 dl vízzel felengedjük. Megsózzuk és felfőzzük. 2 tojást jól felkeverünk és állandó keverés közben hozzáadjuk a rántáshoz. Takarékra tesszük a lángot. Hozzáadunk egy mokkás kanálnyi ecetet. Ahány személynek főzzük, annyi egész tojást ütünk most bele, de már nem keverjük, hogy a tojások egyben maradjanak. Tejfelt is tehetünk bele, de a nélkül is nagyon finom. Főleg böjtkor szokták enni. Ezt is krumplis gombóccal vagy zsemlyegombóccal tálaljuk.
Sóska
50 deka sóskát 2 kanál olajon addig párolunk, míg egészen szétfő. 1 Kanál liszttel meghintjük, és tejjel felengedjük. Ízlés szerint sózunk. Kis tejfelt is tehetünk bele. Burgonyapürét vagy krumpligombócot adunk mellé.
Spenót
1 kg spenótot megmosunk, forró, sós vízbe dobjuk, 10 percig főzzük, leszűrjük, ledaráljuk, vagy késsel deszkán aprítjuk.
2 kanál olajból vagy 5 deka zsírból világos rántást készítünk fokhagymával. Tejjel felengedjük, beletesszük a spenótot és megfőzzük. 1 Zsemlyét tejben áztatunk, és szétmorzsálva belekeverjük a spenótba. Ez sűrít és jó ízt ad neki.
Sültek
Liba, kacsa, csirke, tyúk, nyúl
Tyúkot nem szoktak sütni, csak csirkét. A tyúkot megfőzték levesnek és a húsát vagy paradicsommártással ették, vagy másképp dolgozták fel. Az is előfordult, hogy pl. lakodalomnál, ha valaki nem szerette a paradicsommártást, a megfőtt tyúkot felébe vágták, különböző fűszerekkel megszórták, kis leveszsiradékot tettek rá és megsütötték.
A megpucolt csirkét jól besózni és megsütni. Erre nem szoktak fokhagymát tenni, de a kacsa meg libasütésnél jó ízt ad, ha megtűzdeljük fokhagymával.
Késsel kis lyukakat vágunk és beledugjuk a megpucolt fokhagyma darabokat. Lehet zsemlyével és a májukkal egy töltelékkeveréket készíteni és a bőr és hús közé tölteni. Ha a kacsa vagy liba belsejét is töltjük a hús inkább nyersízű marad. A nyúlhúst is megtűzdeljük fokhagymával. Mivel ez inkább száraz hús, sütés előtt befedjük nagyon vékony szalonna szeletekkel. Más húsokat is besózunk, és fokhagymával tűzdeljük.
Szárított zöldbabfőzelék
3 maréknyi szárított zöldbabot 2-3 cm-es darabokra törünk és előző nap este leforrázzuk. Ebben a vízben másnapig állni hagyjuk. Főzés előtt a vizet leöntjük, hideg vizet öntünk rá, megsózzuk és kb. 1 órát főzzük. 3 krumplit apró kockára vágunk és hozzáadjuk. Amikor a krumpli megpuhult, fokhagymás rántást készítünk és berántjuk. Főtt, füstölt oldalassal nagyon finom.
Tökfőzelék
Másfél kg spárgatököt nagyobb darabokra vágunk, meghámozunk és a belsejét kanállal kiszedjük, legyaluljuk és gyengén megsózzuk.
2 evőkanál olaj, vagy 3 dkg zsírban 1 fej hagymát aprítunk, megfonnyasztjuk, piros paprikát teszünk bele. A tököt gyengén kinyomkodjuk, a hagymára tesszük és kevés vizet öntünk rá. Teszünk bele 1 kanál ecetet és kis kaprot. Ha megfőtt, 2 dl tejfölt, 1 kanál liszttel elkeverünk, a tökre öntjük és felfőzzük. Tört burgonyát adunk hozzá.
Zöldbabfőzelék
1 kg zöldbabot szálkáitól megtisztítunk, feldaraboljuk, megmossuk és 1 liter sós vízben főzzük.
4 deka lisztből és 4 deka zsírból világos rántást készítünk és teszünk bele egy gerezd fokhagymát és piros paprikát. Ezzel a puhára főtt babot berántjuk. Tehetünk bele 30 deka kockára vágott burgonyát és tejfelt is.
Köretek
|
Galuska |
Nockel |
|
Hagymás tört krumpli |
Zwiefl-Quetschkrumpen |
|
Sós krumpli |
Salzkrumpen |
|
Tört krumpli |
Krumpensterz |
|
Zsemlyegombóc |
Sémlknehl |
Galuska
50 deka liszt, 2 egész tojás, 1 teás kanál só és annyi víz, hogy a tészta sem túl lágy, sem túl kemény legyen. Ha könnyű tésztát akarunk, akkor közvetlen a kifőzés előtt keverjük össze, mert állás közben a tészta keményedik.
Forró, sós vízbe, vizezett, lyukacsos galuskaszaggatóba téve fakanállal átszaggatjuk a tésztát. Akkor van készen, ha a tészta feljön a víz tetejére. Leszűrjük, hideg vízzel leöntjük, és forró zsírba tesszük.
Hagymás tört krumpli
80 deka krumplit héjában megfőzünk.
Egy apróra vágott, nagy fej hagymát 3-4 evőkanál olajban sárgára pirítunk. Teszünk bele piros paprikát, sózzuk, belereszeljük a meghámozott krumplit, és jól megforgatjuk.
Sós krumpli
70-80 deka krumplit meghámozunk, kockára vágunk, sós vízben megfőzzük, és a vizet leöntjük. Tálalásig letakarva hagyjuk. Tálaláskor az ételek zsiradékjából gyengén meglocsoljuk és megszórjuk apróra vágott zöldpetrezselyemmel.
Tört krumpli
1 kg krumplit meghámozunk, darabokra vágjuk, sós vízben megfőzzük, és leöntjük a vizet. 3 kanál zsiradékból rántást készítünk, kevés tejjel felengedjük és a krumplit benne simává összetörjük. Tejjel szokás enni.
Másik változata:
Ugyanúgy megfőzzük a krumplit. 10 Deka vajba és egy fél pohár tejfelben simára törjük. Ez a változat nagyon jó, pl. sült májhoz.
Zsemlyegombóc
3 szikkadt zsemlye, 3 evőkanál olaj vagy zsír, 40 deka liszt, 2 egész tojás, 1-2 db reszelt főtt krumpli.
A szikkadt zsemlyét kockára vágjuk, és a zsiradékban megpirítjuk, utána 1 dl tejjel meglocsoljuk.
40 deka lisztből, tojással, egy csipet sóval, főt krumplival és vízzel, gyenge galuska tésztát készítünk. Hozzákeverjük a kockára vágott, pirított zsemlyét és forró sós vízbe vizes kanállal gombócokat formáltunk és kifőzzük. Mártásos húshoz adjuk.
Saláták
|
Babsaláta |
Bohnesalat |
|
Krumplissaláta |
Krumpensalat |
|
Káposztasaláta |
Krautsalat |
|
Fejessaláta |
Kopfsalat |
|
Uborkasaláta |
Umurkesalat |
Babsaláta
50 deka színes babot sós vízben megfőzünk, és a levet leöntjük. 1-2 kanál ecettel és 2 dl vízzel levet készítünk. Tehetünk rá kis fokhagymát, vagy hagymát. Szórhatunk rá piros paprikát. Locsolhatunk rá 2 kanál olajt vagy egy kis tejfölt is.
Krumplis saláta
1 kg krumplit héjában megfőzünk, meghámozunk, és karikára vágunk. 2 kanál ecettel, 2 kanál olajjal, kis sóval, kis vízzel és apróra vágott hagymával levet készítünk. Szórhatunk rá piros paprikát. 1-2 főtt tojást is karikázhatunk a tetejére.
Káposzta saláta
1 kg fehér káposztát vékonyra szelünk, enyhén besózzuk és 1 -2 órát állni hagyjuk. Utána kicsit kinyomkodjuk. 1-2 kanál ecettel, egy kis vízzel, és egy kanál cukorral levet készítünk. 1 hagymát és egy zöldpaprikát karikázunk rá, és köménymaggal ízesítjük.
Fejessaláta
2 fej salátát megmosunk és félbe vagy negyedbe vágjuk. 2 kanál ecettel, 1 kanál cukorral, egy kis vízzel és egy kis sóval levet készítünk. Étkezés előtt beleforgatjuk a salátát.
Uborkasaláta
80 deka uborkát megmosunk, meghámozunk, legyalulunk, és gyengén besózunk. Egy fél óra után kinyomkodjuk. 2 kanál ecettel, 2 kanál cukorral és egy kis vízzel levet készítünk. Beleaprítunk fokhagymát, piros paprikát és őrölt borsot szórunk rá. Tejfölt locsolunk a tetejére.
Tésztafélék
|
Barátfüle |
Lekwardatschkel |
|
Dara sterc |
Grießsterz |
|
Kifőtt tészták |
Mehlspeisen |
|
Lisztes sterc |
Mehlsterz |
|
Mákos sterc |
Måheflutte |
|
Szilvásgombóc |
Kwetscheknehl |
|
Szilvásgombóc |
Kwetscheknehl |
|
Tejbedara |
Grießbrei |
Barátfüle
Fél kiló lisztbe teszünk 1-2 tojást, egy kis sót és kisodorjuk. Ha a sót elfelejtettük, a kifőző vízbe is tehetjük. A kisodort tésztát felére összehajtjuk, ott egy kicsit megnyomkodjuk, hogy látszódjon a fele határa, és megint felhajtjuk. Most kanállal teszünk szép sorrendbe lekvárpúpokat, míg a tészta fele megtelt. Most megint összehajtjuk. Látjuk a púpok helyét, úgyhogy ezek közt összenyomkodjuk a tésztát és utána derelyevágóval szétvágjuk. Ugyanúgy készíthetjük túróval is. A végén kifőzzük. (lsd. a képeket a 135-ig oldalon)
Dara sterc
A grízt cukros tejben egy kis sóval áztatjuk, hogy felduzzadjon.
Egy lábosba zsírt vagy olajt teszünk, és a duzzad grízt beletesszük. A sütőbe tesszük, míg jól feljön.
Készíthetjük úgy is: A grízt (40-50 Deka) egy kis olajjal megdinszteljük, és forró vízzel felengedjük. Közben jól megkeverjük, összevágjuk. Tetejére még teszünk zsiradékot.
Hozzá ehetünk befőttet vagy lekvárt. Fahéjjal, cukorral, kakaóval meghinthetjük. Ehetünk hozzá aludttejet is.
Kifőtt tészta
Káposztával, mákkal, lekvárral, dióval, kakaóval túróval, stb. Fél kiló lisztet, egy kevés sóval és 1-2 tojással összekeverünk. Ha a tésztát meg akarjuk szárítani, nem szabad sót beletenni, mert akkor nem szárad meg. Csinálhatunk belőle krumplistésztát, káposztás kockát, vagy mák, fahéj, lekvár, túróval keverhetjük. A káposztás kockánál (kép a 136-ig oldalon) a káposztát lereszeljük, besózzuk (a káposztára egy teáskanál, ill. lapos evőkanál mennyiségű sót kell szórni a vízengedéshez) és ha vizet engedett, kinyomjuk. Amíg be van sózva, egy közepes nagyságú hagymát dinsztelünk meg paprika nélkül, belekeverjük a kinyomkodott káposztát és megdinszteljük. Körtét, almát meghámozunk, kevés zsiradékot adunk egy lábosba, beletesszük a lereszelt gyümölcsöt és kb. 10 percet puhára dinszteljük. Káposztához és krumplihoz (kép a 80-ig oldalon) kell 20-30 perc a dinszteléshez. A túrót összeaprítjuk, és a kifőzött tésztába keverjük. Lehet cukrosan-tejfelesen, vagy szalonnásan készíteni (kép a 136-ig oldalon). Fahéj-cukorkeverékkel is készíthetjük, vagy lekvárosan. Sajtos nudlihoz (trapistasajt), a sajtot citromreszelővel lereszeljük, belekeverjük a tésztába és tehetünk még rá tejfelt is.
Lisztes sterc
Zsír, liszt, só, tej, aludttej, befőtt.
Lisztet a zsírban megpirítani, amilyen barnára szeretjük, kicsit megsózzuk. Állandó keverés közben mindig egy kevés vizet adunk hozzá, addig keverjük, míg apró darabokra válik. Hozzá ehetünk tejet, aludttejet, kompótot. Változat:
Egy fél kiló lisztet kevés sóval, állandó keverés közben megpirítunk (kb. 1/2 óra). Közben vizet forralunk fel. Amikor a liszt egy kissé megpirult, aprónként kb. 1 liter vízzel felengedjük, apróra daraboljuk és kb. másfél dl. forró olajat vagy zsírt locsolunk rá és avval is összedaraboljuk, fedőt teszünk rá, hogy összepárologjon.
Mákos sterc
Zsír, liszt, só, mák, befőtt.
Lisztet zsírban (vagy zsiradék nélkül) megpirítani, amilyen barnára szeretjük, kicsit megsózzuk. Állandó keverés közben mindig egy kevés vizet adunk hozzá, addig keverjük, míg apró darabokra válik. A végén egy mák-cukor keveréket szórunk rá és összekeverjük.
Hozzá ehetünk tejet, kompótot.
Szilvás gombóc
A tésztát úgy készítjük, mint a krumplis pogácsánál. A tésztát kisodorjuk, kis négyzetekre vágjuk, melyekbe egy-egy szilvát, vagy szilvalekvárt teszünk. A szilvákba egy kis kanalacska fahéjas cukrot teszünk. A végén a négy sarkot összefogjuk, összenyomkodjuk, és golyóformára képezzük ki. Kifőzzük. Tehetünk rá prézlit vagy mákot.
Szilvás gombóc Feri módon
Körülbelül 60 Gombóchoz veszünk: 90 deka lisztet, 50 deka túrót, 10 deka vajat, 10 deka cukrot és két tojást, egy kevés sóval, összekeverjük, és alaposan meggyúrjuk. Csinálunk belőle 3 nagy gombócot és ezeket legalább 45 percig hűtőszekrényben tartjuk.
A szilva magját kivesszük és teszünk helyébe egy kis kockacukrot. Így a szilvát be is faggyaztunk, hogy akkor is készíthessünk szilvás gombócot, amikor éppen nincs idény. Kiveszünk a hűtőből egy tészta-gombócot és két-három felé vágjuk. Egy-egy darabot majdnem olyan vékonyra kisodrunk mit a barátfüle tésztáját. A kisodort tésztát olyan nagy kockákra vágjuk, hogy egy szilvát vele körül lehessen venni. A négy sarkot összehajtjuk, minden nyílt részt összenyomunk, és gombóccá formáljuk. A tésztának hidegnek kell lenni, hogy ne ragadjon. Ha nagyon ragadós még lisztet gyúrunk bele. Ezért előnyös is, ha mélyen hűtött szilvát tudunk a tésztába tenni. A Gombócokat forró vízben kifőzzük. Ha a vízben fel jönnek, egy merőkanállal kivesszük, és hideg vízbe rakjuk, majd a vizet leszűrjük és egy lábosban felengedett vajban forgatjuk. Egy kis tejfellel is meghintjük. Szórhatunk rá mák-cukor, mák-mogyoró(dió)-cukor keveréket. Hát, nemigen léteznek ennél jobb ízű kalóriák!
Tejbedara
1 liter tejet felforralunk, adunk hozzá egy kis sót, 3 evőkanál cukrot és 6-7 evőkanál grízt. A tejnek nem szabad forrni, amikor belekeverjük a grízt, mert akkor nem lehet a grízt olyan jól elkeverni, csomósodik. Folyamatosan keverjük, míg sűrű lesz. A tányérban tehetünk rá, amit akarunk: fahéjas cukrot, kakaót stb.
Sült tészták
|
Fánk |
Kråppe |
|
Forgácsfánk |
Geralte Kráppe |
|
Hájas tészta |
Schmeer Taach |
|
Kalács |
Kolatsche |
|
Kakaós kalács |
Kakau Kolatsche |
|
Kelt rétes |
Zeichstruhl |
|
Kelt tészta |
Zeichtaach |
|
Krumpli pogácsa |
Krumpenspogatschel |
|
Kuglóf |
Kuchlup |
|
Kukoricaprósza |
Kukeruzprose |
|
Lisztesprósza |
Mehlprose |
|
Palacsinta |
Partschinkel |
|
Rétes |
Struhl |
|
Rétes töltelékek |
Struhlfillungen |
|
Sonkás kifli |
Schunkekhibl |
|
Tepertős pogácsa |
Kramlpogatschel |
Fánk
50 Deka liszt, 2-4 tojássárgája, 2 kockacukor a tejhez, egy csipet só, kb. egy fél liter tej. Az élesztőt 1-2 szem cukorral a meleg tejbe keverjük és hagyjuk, hogy az élesztő feljöjjön. A tésztát egy kicsit lágyabbra keverjük, mint más kelt tésztánál. Amikor a duplájára kelt, a gyúródeszkára öntjük, kiböködjük mint a pogácsát, és letakarjuk. A gyúródeszkán 1 órát hagyjuk kelni. Beletesszük forró zsírba úgy, hogy ami a tetején volt az alulra kerüljön, ha így barnára sült megfordítjuk. Amikor az első oldalát sütjük, fedővel kell letakarni. Amikor meg van fordítva, a fedőt már nem szabad rátenni. Szórhatunk rá cukrot, vagy mellé teszünk lekvárt, melybe márthatjuk. Lehet vékonyabbra kinyújtani, középre tölteléket tenni, és egy másikkal lefedni (töltött fánk). De előfordulhat, hogy szétnyílik, és a töltelék a zsiradékba folyik.
Forgácsfánk
Amennyi tojássárgája, annyi kanál rumot (csak 2-3 evőkanállal 5 tojássárgájához) és ugyanannyi kanál tejfelt veszünk. Hozzákeverünk annyi lisztet, amennyit felvesz és egy csipet sót. Cukrot nem szabad beletenni. Van aki az egészet kinyújtja, de lehet kis gombócokat is készíteni, mint a krumplinudlinál, és azokat kinyújtani. A derelyevágóval háromfelé vágjuk és a két külsőt a középsőre hajtjuk, és forró zsírban kisütjük.
Hájas tészta
Úgy készítjük, mint a tepertős pogácsa első verzióját. A hájat ledaráljuk, belekeverünk 20 deka lisztet. A kinyújtást, összehajtást és pihentetést itt is háromszor végezzük. A tepsiben nem kell már pihentetni.
Változat:
Kell hozzá: 50 deka háj, 75, deka liszt, 1 tojás, só.
A hájat ledaráljuk és 25 deka liszttel összegyúrjuk és kisodorjuk.
Egy ruhára kiterítve félrerakjuk.
50 deka lisztből rétestésztát készítünk, de keményebbre mint a rétesnél. Kisodorjuk a rétestésztát, és rátesszük a kisodort hájat.
Háromszor összehajtjuk (sodorjuk) és újra kinyújtjuk. Minden kinyújtás után egy fél órát pihenni hagyjuk.
Forró sütőben 50 percig sütjük. Ha megsült, vaníliás cukorban forgatjuk.
Mákos kalács, diós kalács, kakaós kalács
A tészta ugyanaz, mint buktáé. Kb. 30 deka darált mákot cukros tejjel, leforrázzuk. Ha a tej forr, a mákot beleöntjük és összekeverjük. 30 deka dióhoz, kell kb. 3 deci víz és 25 deka kristálycukor. A vízből és cukorból szirupot készítünk. Ha a cukor feloldódott belekeverjük a diót. Ízesíteni lehet rummal, vaníliás cukorral, vagy citromhéjjal.
Kalácsba csak hideg tölteléket szabad tenni. A kakaós kalácsnál 1 kiló lisztet veszünk. Összekeverünk 6 deci tejben 3 evőkanál kristálycukrot 10 deka élesztőt. A töltelékbe 3 tojás sárgája, 1 deci étolaj és 40 szem szaharint (egy fél deci meleg vízben feloldani) kerül. Mindent egybe tesszük, megdagasztjuk vagy mixerrel keverjük össze. Még teszünk bele egy vaníliás cukrot meg 1 csomag mazsolát.
Ha meg van dagasztva, egy külön tálba teszünk két kanál kakaót és 2 kanál tejet, vagy rumot, és összekeverjük, mert úgy a kakaót könnyebben tudjuk bedolgozni a tésztába. A tészta egyik felébe dagasztjuk a kakaót. Két cipót a sárga tésztából, és 2 cipót a barna tésztából készítünk és kinyújtjuk tepsi nagyságura. A barnát a tetejére tesszük, összesodorjuk, és két cipót teszünk egy tepsibe.
Kakaós kalács - változat
Hozzávalók: 1 kg liszt, 6 dl tej, 10 deka élesztő, 3 evőkanál cukor, 1 dl étolaj, 40 szem édeske fél dl meleg vízben feloldva, 3 tojás sárgája, pici só, 1 csomag mazsola.
Elkészítés: Az élesztőt cukros tejben felfuttatjuk, és az egészet kidagasztjuk. A tészta 1/3 részébe kakaót dagasztunk (a kakaót kis víz hozzáadásával könnyebb bedolgozni). A megmarad 2/3 részét két részre osztjuk és kinyújtjuk. A Kakaóst két részre osztjuk, és a fehérre ráfektetjük, összetekerjük. Olajozott tepsibe rakjuk, és felvert tojással megkenjük. Keleszteni nem kell! Lassú tűznél fél órát takarékon sütjük. Amikor megsült gyorsan kiöntjük és megfordítjuk. Letakarni nem szabad, mert összeesik.
Tepsi méret: 24x36
Kelt rétes
60 deka liszt, csipet só, 10 deka cukor, 5 deka élesztő, 6 deka zsír vagy vaj, 2 tojássárgája.
Az élesztőt a tejben felfuttatjuk, beleöntjük a lisztbe és hozzáadjuk a többi adalékot is, és jó hólyagosra kidolgozzuk. Két cipót formálunk belőle és letakarva egy fél órát kelesztjük. Közben elkészítjük a tölteléket: 2-3 dl tejfölbe belekeverünk 5 evőkanál cukrot, 1 csomag vaníliacukrot, 1 csomag mazsolát, 5 evőkanál búzadarát, 5 tojássárgáját. A tojás fehérjét félre tesszük és közvetlen a rétes töltése előtt habosra felverjük és hozzákeverjük.
Amikor a tészta megkelt, kissé kisodorjuk, kb. akkorára, mint a tészta táblánk, kicsit megkenjük olajjal és a habos dara felét rákenjük, összetekerjük, cipó formába tekerjük és beletesszük az olajozott tepsi egyik felébe. A második cipót ugyanúgy elkészítjük, a tepsiben mellé tesszük, és a tepsiben egy fél órát keltetjük, megsütjük.
Kelt tészta, pogácsa, kifli bukta stb.
50 deka liszt, 1-2 tojás, egy csipet só, 3 deka (nyers) élesztő. Tejbe egy kis cukrot tenni, megmelegíteni, és az élesztőt abba beletenni. Ha az élesztő feljött beleönteni a liszthez és meggyúrni. Egy fél kiló liszthez biztos kell 3-4 deci tej. Még egyszer olyan nagyra keleszteni, mint a tészta volt. Az edényből kiönteni, kisodorni, vagy egy kicsit széjjeltépni. Kockákat vágunk és lekvárt, mákot, túrót stb. tehetünk rá. Összehajtjuk és a tepsiben még kb. egy órát hagyjuk kelni. Formálhatjuk mint kifli is. Ha túróval készítjük, a túró aljára egy kis grízt teszünk, hogy a túró ne süllyedjen annyira a tésztába. Négyszögletesre vágjuk és a négy sarkát összehajtjuk (túrós bukta). A túrót tojássárgájával és vaníliacukorral és porcukorral keverjük meg. A grízre kb. egy fél evőkanálnyi túrót adunk.
Krumplis pogácsa
Krumplit megfőzni, meghámozni, krumplinyomóval kinyomni, 25-30 deka lisztet és 1-2 tojást hozzáadni.
A krumplit melegen átnyomni, mert akkor könnyebben megy, de a lisztet csak akkor szabad hozzákeverni, amikor a krumpli kihűlt, mert különben megpuhul a tészta. A tésztát kisodorni, amilyen vastagra az ember akarja. Ha serpenyőben, olajban süti ki az ember, vékonyabbra kell sodorni. Ha tepsiben süti az ember, akkor a tésztához hozza kell keverni 1 -2 kanál zsírt, vagy megfelelő mennyiségű rámát, és kb. ujjnyi vastagra sodorjuk ki. Kiadós leveshez esszük (bableves, Gulyásleves).
Kuglóf
1 kiló liszt, 5 deka élesztő, 7-8 deci tej, 6 deka vaj, 2-3 kanál rum, 5 tojássárgája. A tészta 1/3 részébe kakaót kell tenni, az egész tésztába egy jó marék mazsolát. 1-1,5 órát kell neki kelni, mielőtt megsütjük. Két kuglóf lesz belőle. A kuglófformát bezsírozzuk és prézlivel behintjük. Kb. 1 órát kell neki sülni.
Kukoricapróza
Fél kiló kukoricadara, 2-3 tojás, 3 deka élesztő, cukor ízlés szerint. Aludttejjel kell megkeverni. Egy kevés tejbe az élesztőt, a többi tej aludttej legyen. A tésztának olyan hígnak kell lenni, hogy önthető legyen. A tepsit zsírozzuk és lisztezzük, vagy papírral béleljük. A tetejére kis kanállal szilvalekvárt pöttyentünk.
Más módon:
Egy fél kiló kukoricalisztet 4 dl tejjel leforrázunk. 3 deka élesztőt kevés tejjel felfuttatunk. 3 egész tojást kb. 20 deka cukorral jól összekeverünk, és a kihűlt liszthez keverjük. Zsírozott, lisztezett tepsibe öntjük. A tetejére sok szilvalekvárt teszünk.
Lisztpróza
Ugyanúgy készítjük, mint a kukoricaprózát. Ezt friss tejjel lehet megkeverni.
Palacsinta
25 db palacsintához kell: 30 deka liszt, 2 tojás, kb. 7 dl szódavíz vagy tej. He tejjel keverjük, egy kiskanálnyi sót teszünk bele. A kisütéshez zsírt vagy olajt használunk.
Az egészet mély tálban csomómentesre összekeverjük. Ha nagyon sűrűnek találjuk, szódával vagy tejjel hígítjuk. Sütés előtt legalább 1 óra hosszat pihentetjük.
A palacsintasütőt jól megforrósítjuk, kenőtollal megzsírozzuk és egyszerre kis tejmerőkanálnyit öntünk a sütőbe, megforgatjuk, hogy egyenletesen szétterüljön. A palacsintasütőt gyengén megmozgatjuk, hogy a tészta ne ragadjon be. Ha az első fele pirulni kezd, széles pengéjű késsel megfordítjuk. A másik oldala már pillanatok alatt pirul. Vigyázzunk, nehogy túl zsíros legyen. A palacsintát zsiradék nélkül is készthetjük teflon edényben. Akkor a tésztába 6-7 evőkanál olajt keverünk. Nagyon jó a palacsinta, ha a lisztet csak tejszínnel keverjük meg. Akkor is teflon serpenyőben lehet kisütni.
Tetszés szerint cukrozott kakaóval, lekvárral vagy túróval tölthetjük.
Túrótöltelékhez 50 deka túrót, 2 tojássárgáját, 4 kanál tejfelt és 10 deka cukrot jó összekeverünk. ízesíthetünk citromhéjjal. Miután jól el van keverve, hozzákeverjük a habosra, keményre kevert tojás fehérjét.
Rétes
60 deka liszt, 1 tojássárgája, 1 evőkanál tejfel, langyos sós vízzel (kb. 3 dl) jó hólyagos tésztát készítünk. Háromfelé osztjuk (az asztal nagyságától függően) Sima kerékre gyúrjuk, megkenjük olvadt zsírral, leborítjuk lábosokkal a lisztezett táblán és 15-20 percig így hagyjuk. Utána lisztezett abroszon hártya vékonyra kinyújtjuk. Olvadt zsírral vagy olajjal, kenőtollal megszórjuk és rátesszük a tölteléket. Nyers gyümölcs alá-fölé prézlit szórunk. A gyümölcsöt a tésztában megszórhatjuk cukorral. Utána összetekerjük. A túrótöltelékbe tojássárgáját tegyünk. A habot felkeverve külön hozzákeverjük.
Ez oldalon látjuk a káposztás rétest, a 171. oldalon az almás-mákos rétest.
Nyújtott rétes töltelékek
Egy tepsibe valóhoz:
Alma, alma-mák töltelék
1 kg almát lereszelünk és 20 percig állni hagyjuk. „Kinyomjuk". A kinyújtott rétest vékonyan megszórjuk finom morzsával. Ha mákoan szeretjük, a morzsa helyett 20 deka mákot és 20 deka cukrot szórunk rá.
Megy, cseresznye töltelék
Mindegyiknél egy fél kilót veszünk egy tepsihez. Kimagoljuk, levét gyengén kinyomjuk, és a morzsával hintet tésztára egyenletesen, elszórjuk. Utána 20 deka cukrot szórunk rá.
Túró töltelék
30 deka túró, 1 kanál tejfel, 1 tojás, 2 evőkanál cukor, 1 evőkanál dara, 5 deka morzsa, citromhéj vagy vaníliacukor. A túrót a tojássárgájával, tejfellel, darával, cukorral elkeverjük és hozzáadjuk az ízesítőket és a tojásfehérje habját. A kinyújtott tésztát meghintjük darával és rákenjük a tölteléket.
Dió töltelék
20 deka őrölt diót összekeverünk 20 deka cukorral és rászórjuk a kinyújtott tészta egyharmadára. Meglocsoljuk 3 evőkanál tejfellel és összecsavarjuk.
Káposzta töltelék
1 kg káposzta, 4 evőkanál olaj vagy zsír, só, tört bors. A káposztát megreszeljük, besózzuk és egy fél órát állni hagyjuk. Az olajat vagy zsírt megforrósítjuk, beletesszük a kinyomott káposztát és fedő nélkül sárgára pirítjuk. Borssal ízesítjük.
Sonkás kifli
Mint a tepertős pogácsánál: 1 kg liszttel, 250 g vajjal, 200 g tejfellel, 160 g cukorral, fél liter tejjel, 1 kocka élesztővel, 2 tojással és 1 evőkanál sóval tésztát gyúrunk és egy órát pihenni hagyjuk. De a kifli tésztánál másfél csomag (375 g) vajat használunk. Tölteléknek kis kockákra vágunk 500 g főt-sonkát egy hagymával üvegesre megdinsztelünk és hozzákeverünk 1 tojást. Nagy kifliket készítünk.
Tepertős pogácsa
Az elsőnél 3 deka élesztővel és fél kiló liszttel tésztát készítünk, kinyújtjuk, és a közepére tesszük a tepertőt a zsírral és összehajtjuk: először mifelénk, utána jobbról balra, utána meg a bal oldalát az aljára. Egy fél órát hagyjuk pihenni, újra kinyújtjuk és összehajtjuk, megint pihentetjük. Ezt kétszer ismételjük. Ha ez meg van, kinyújtjuk és kiböködjük, tepsibe tesszük és megsütjük. Ezt a fajtát a tepsiben nem kell már pihentetni.
A másik változata:
Fele annyi tepertőt, mint lisztet, sót, összemorzsoljuk, kinyújtjuk, és pogácsákat vágunk ki. Betesszük a tepsibe és pihenni hagyjuk, mielőtt megsütjük.
A harmadik változat:
1 kg liszttel, 250 g vajjal, 200 g tejfellel, 160 g cukorral, fél liter tejjel, 1 kocka élesztővel, 2 tojással és 1 evőkanál sóval tésztát gyúrunk és egy órát pihenni hagyjuk.
Ledarálunk 500 g jó tepertőt és esetleg még egy kicsit megsózzuk. A tésztát nagyra kinyújtjuk, a tepertőt rákenjük a felére, összehajtjuk, újra kinyújtjuk és 10 percig pihenni hagyjuk. Ezt az összehajtást, nyújtást és pihentetést még kétszer megismételjük.
A végén kb. 1 cm vastagra kinyújtjuk, késsel keresztbe karcoljuk (kissé bevágjuk, sakkminta). Pogácsaszaggatóval pogácsákat vágunk ki, és a tepsibe tesszük. 1 tojást jól összekeverünk és a tepsiben a pogácsákat megkenjük. 200 fokon kb. 20 percig sütjük.
Tartósítás
|
Hús füstölés |
Fleisch rachen |
|
Káposztasavanyítás |
Sauerkraut ái 'mache |
|
Kerékrépa |
Riewe saiern |
|
Sárgabarack lekvár |
Marillelekwar |
|
Szárítás |
Trickin, dijen |
|
Szilvalekvár |
Kwetschelekwar |
|
Vegyes gyümölcs lekvár |
Gemischter Obstlekwar |
Húsfüstölés
A kolbászt két napig füstöljük. A disznósajtot is füstölhetjük. A szalonnát, sonkát nagy teknőben besózzuk 4-5 kg sóval. A hús egy nap után levet enged. Négy hétig a húst minden nap a levében megmozgatjuk és belocsoljuk. Utána meleg vízzel a sótól lemossuk, és füstre akasztjuk. A szalonnát 3 napig, a sonkát 5 napig füstöljük.
Káposztasavanyítás
30 kg őszi fejes káposzta, 5-6 szál torma, 1 csomag babérlevél, egész fekete bors, 5-6 fej vörös hagyma, só. A hordót vagy edényt kiforrázzuk. A káposztát legyaluljuk és kb. 1/5 mennyiséget a hordóba teszünk. Teszünk a tetejére egy marék sót, 5 levél babérlevelet, 8-10 szem fekete borsot, egy kis maréknyi összevágott vörös hagymát, 5-6 szelet tormát. Lehet még beletenni széttépet piros csöves paprikát. Ha van, 2-3 gerezd birsalmát is tehetünk bele. Ezután fadöngölővel addig döngöljük, míg a só levet nem enged. Ezt ismételjük, míg a káposzta elfogyott (5-6 részben). Végül légmentesen lezárjuk. Kb. egy hónap múlva megsavanyodott. Így történik a káposztasavanyítást ősszel.
Nyáron is készíthetünk egy-két ebédre savanyú káposztát:
2-3 kg-os nagy fej káposztát legyalulunk vagy vékonyra szeljük. Belekeverünk egy jó maréknyi sót, 1 szál tormát összeszeletelve, egy felszeletelt hagymát, 4 babérlevelet és 8-10 szem fekete borsot. Ezt jól összekeverjük és egy 5 literes üvegbe tesszük, öntünk rá meleg vizet, hogy éppen ellepje. A tetejére teszünk egy kenyérvéget és lekötjük. Egy hét után már felhasználhatjuk töltött vagy húsos káposztához.
Kerékrépa vagy tarlórépa savanyítás
2-3 kg-ot tökgyaluval legyalulunk, egy marék sót keverünk hozzá, 4 babérlevelet, egy fej felszeletelt vörös hagymát, 8-10 szem fekete borsot és egy szál felszeletelt tormát. Beletesszük egy edénybe, meleg vizet öntünk rá, hogy éppen ellepje. A tetejére egy marék lisztet szórunk. 1 -2 hét után hússal főzzük.
Sárgabaracklekvár
A gyümölcsöt megmossuk, kimagoljuk és meghámozzuk. Meg-hámozás után gyorsan ledaráljuk. Feleannyi cukrot adunk hozzá, mint a gyümölcs súlya és 20-25 percig főzzük. Ha sűrűbb lekvárt akarunk, 80 deka cukrot számítunk 1 kg barackhoz. A cukrot előbb kevés vízben feloldjuk és felforraljuk, hogy a hideg cukor ne hűtse le a lekvárt, mert akkor a felforralás tovább tart és a világos szín rovására megy. Egy másik készítési mód:
A gyümölcsöt megmossuk, kimagoljuk, meghámozzuk, és gyorsan ledaráljuk. A nyers gyümölcshöz kg-onként 70-80 deka cukrot veszünk. A gyümölcsöt és a cukrot rétegesen egy tálba rakjuk, úgy, hogy felül cukor legyen, letakarjuk és 12 órán át állni hagyjuk. Ez alatt a cukor teljesen feloldódik. Utána gyors tűzzel, a forrástól számított 20-25 percig főzzük.
A lekvárt mindkét eljárásnál forró üvegekbe tesszük, gyorsan lekötjük. Párnák közé vagy ládába tesszük, és kihűlni hagyjuk. Szép, világos lekvárt akkor kapunk, ha a gyümölcsöt gyorsan feldolgozzuk. Ezért egyszerre ne túl sok gyümölcsöt dolgozzunk fel, esetleg 4-5 kg-ot.
Szilvalekvár
A gyümölcsöt megmossuk, kimagoljuk és ledaráljuk. Előbb cukor nélkül főzzük a megfelelő sűrűségig. Utána adunk hozzá 30-50 deka cukrot kg-onként, ahogy a gyümölcs édessége megkívánja. A cukorral állandó keverés közben 30-40 percig főzzük, míg hideg tányérra csöpögtetve nem folyik szét. Forró üvegekbe töltjük és a tetejére egy késhegynyi szalicilt szórunk és melegen száraz dunsztba tesszük.
Vegyes gyümölcs lekvár
Vannak gyümölcsök, melyek egymagukban nem adnak jó ízt. Pl. alma, körte, birsalma. Adhatunk ezekhez málnát, meggyet, ribizlit. Ha valamelyik gyümölcs ideje elmúlt, lekvár formájában is ízesíthetünk vele.
Szárítás
A zöldbabot megpucoljuk, megmossuk és sós vízben 5 percig főzzük, a vízből kiszedjük, lecsöpögtetjük. Tiszta deszkára vagy gyúrótáblára sűrűn egymás mellé rakjuk, és a napon szárítjuk. Olyan száraz legyen, hogy törni lehessen. Ruhás zacskóban tároljuk.
Hasonlóan szárítunk gomba és gyümölcs szeleteket. Szilvát kemencében szokás szárítani, kenyérsütés után.
5.
A háztartási és gazdasági tárgyak leírása
|
Tárgy |
Gegenstand |
|
Fonószék |
Spinnrad |
|
Népviselet Leányviselet egy kisebb ünnep első (ball) és harmadik (jobb) napján. |
Volkstracht Mädchentracht am ersten (links) und am dritten (rechts) Tag eines kleineren Feiertages. |
|
Favilla Mezei munkáknál csak ilyen villák lettek használva. A faluban, főleg téli időszakban, több lakós foglalkozott a mezei faszerszámok és fából készült háztartási eszközök előállításával. |
Holzkawl Auf dem Feld hat man nur solche Gabeln verwendet. Viele Dorfbewohner haben, besonders in der Winterzeit, Holzwerkzeuge für Haus und Feld hergestellt. |
|
Népviselet A mennyasszony és vőlegény öltözete a templomi esküvőn. |
Volkstracht Bekleidung der Braut und des Bräutigams bei der kirchlichen Trauung. |
|
Varrókosár |
Nähkorb |
|
Mosdóasztal mosakodáshoz a legtöbb háznál a lavórt inkább hokedlire tették. |
Waschtisch In den meisten Häusern wurde die Lavoir jedoch auf einen Hocker gestellt. |
|
Népviselet Mennyasszonyi ruha (fehér) a lakodalmi ebédnél, és leányviselet egy ünnep második napján. |
Volkstracht Brautkleid (weiß) beim Hochzeitsessen, und Mädchentracht am zweiten Tag eines Feiertags. |
|
Kereplő Nagycsütörtöktől Nagyszombat estig, mialatt nem harangoztak, gyerekek kerepelve járták végig a falut és emlékeztettek az imákra és a misékre. |
Ratsche In der Zeit vom Gründonnerstag bis Ostersamstag Abend, in der nicht geläutet wurde, sind Buben ratschend das Dorf entlang gelaufen und haben auf die Gebete und die Messen aufmerksam gemacht. |
|
Krisztkindli Szentestén u.n. Kriszt-kindlik, 3 lány és egy fiú, jártak házról házra. A házakban karácsonyi énekeket énekeltek és a gyerekeknek „hozták" a díszített karácsonyfát és az ajándékokat. |
Christkindl Am Heiligen Abend sind die Christkindel von Haus zu Haus gegangen, haben Weichnachtslieder gesungen und den Kindern den Christbaum und Geschenke gebracht. |
|
Kút Sok udvarban léteztek ilyen kutak. Voltak ilyen közösségi és községi kutak is. |
Brunnen Viele Häuser hatten solchen Brunnen. Es gab auch solche Nachbarschaftsbrunnen und Dorfbrunnen. |
|
Népviselet Mennyasszonyi ruha (fehér) a lakodalmi ebédnél, és leányviselet egy ünnep második napján. |
Volkstracht Brautkleid (weiß) beim Hochzeitsessen, und Mädchentracht am zweiten Tag eines Feiertags. |
|
Népviselet Hétköznapi öltözet. |
Volkstracht Werktagsbekleidung. |
|
Paprikafüzér |
Paprikakranz |
|
Tejes köcsög-A Régen a friss tejet ilyen köcsögökben tartották. Ezekben altatták is. Az aludttej tetején összegyűlt a tejszín, melyet főzéshez és vajkészítéshez használtak. Az aludttej több ételhez szolgált kiegészítésül. |
Milchtechl Früher hat man die Milch nur in solchen Techl gehalten, in denen sie auch dick wurde. Der Owerst (Rahm) hat sich über die Dickmilch abgesetzt, den man zum Kochen und Bereiten von Butter verwendet hat. Die Dickmilch hat man zu vielen Speisen gegessen bzw. war Bestandteil von denen. |
|
Vasaló Egy szép, régi parázs-vasaló. |
Bügeleisen Ein schönes, altes Glut-Bügeleisen. |
|
Zséter Ilyenbe fejték az istállóban fejéskor a tejet. Ebből lett a tej fém- vagy szövetszűrön köcsögökbe szűrve. |
Sechte Da hinein wurde im Stall die Milch gemolken. Daraus wurde die Milch über Metalloder Stofffilter in die Techl gesiebt. |
|
Passzírozó Paradicsomot és más levet eresztő gyümölcsöt és zöldséget préseltek át rajta. |
Pardaispresse Tomaten und anderes, saftgebendes Obst und Gemüse wurden damit durchpassiert. |
|
Kerek zsombor Házi kenyérsütésnél főleg ilyen kerek zsomborba rakták a dagasztott tésztát keltéshez és formázáshoz is. |
Rundes Simpel Beim Brotbacken hat man in solche Simpel den Brotteig zum aufgehen, aber auch zur Formung, gegeben. |
|
Tésztaszűrő |
Nulsieb |
|
Csörgő Kancsó Mezei munkáknál ebben tárolták az ivóvizet. A fülén levő kis nyíláson ittak belőle. |
Plutze Bei Feldarbeiten hat man darin das Trinkwasser aufbewahrt. Aus der kleinen Öffnung am Henkel hat man getrunken. |
|
Zöld Korsó Ilyen korsókat úgy boros, mint vizes korsónak használtak. |
Grüner Krug Solche Krüge wurden sowohl für Wasser als auch für Wein verwendet. |
|
Melence A fából készült melence gyakran lett használva mindenféle házi és parasztgazdasági munkálatoknál. |
Melenze Die aus Holz gefertigte Melenze wurde bei Haus und Hof viel verwendet. |
|
Vesszőkosár A parasztgazdaságban nélkülözhetetlen munkaeszköz volt. Vesszőkosárban vittek-hoztak mindenféle terméket. A téli időszakban a faluban sok helyen foglakkoztak kosárfonással. Kukoricalevélből, szalmából és fűzfavesszőből különböző használati cikkeket készítettek. |
Weidekorb Der Weidekorb war ein unverzichtbarer Gegenstand bei bäuerlichen Tätigkeiten. Darin hat man die verschiedenen Produkte getragen. Während der Winterzeiten hat man im Dorf verbreitet Korbflechtarbeiten gemacht. Aus Weide, Stroh oder Maislaub (Kukeruzlaab) hat man verschiedene Gebrauchsartikel hergestellt. |
|
Hosszú zsombor |
Langes Simpel |
|
Galuskaszaggató |
Nockelsieb Mit einem Schaber wird der Nockerlteig durchgedrückt. |
|
Krumpli törő |
Krumpenstampfer |
|
Krumpli törő (Házilag készített) |
Krumpenstampfer (Hausgemacht) |
|
Tök és Uborkagyalu Szép finomra lehetett vele uborkát és tököt szelni. |
Kirweshowl, Umurkewowl Kürbisse und Umurke hat man damit schön fein schnitzeln können. |
|
Derelyevágó Forgácsfánk és Barátfüle készítésénél, tésztavágáshoz lett használva. |
Krapperahler Zum schneiden des Teiges bei Geraalte Krappe und Lekwardatschkel. |
|
Sodródeszka, sodrófa régen a gazdaasszonyok ezen készítették saját kezűleg a különböző kifőtt tésztákat. |
Nulbrett, Nulwelcher Damit haben früher die Hausfrauen ihre verschieden geformte Teigwaren hergestellt. |
|
Tej hordó A parasztoktól ilyenekkel hozták a friss tejet. |
Milchkanne Damit hat man von den Bauern die frische Milch geholt. |
|
Mákdaráló Pépre zúzza össze a mákot. |
Mohnmühle Quetscht den Mohn zu einem Brei. |
|
Kávédaráló |
Kaffeemühle |
|
Famozsár Ilyenben morzsolták a cukrot porcukorrá és törték a mákot és a diót. |
Holzstamper Darin hat man Zucker zu Puderzucker gestampft und auch Mohn und Nüsse zerkleinert (Gequetscht). |
|
Lekváros köcsög Régebben ilyen nagynyílású köcsögökbe raktár el a főzött lekvárt. |
Lekvártehl Früher hat man den Lakwar in solchen Tehl, mit weiter Öffnungen, aufbewahrt. |
|
Tollsöprű Régen a házban és konyhában sokrétű használata volt. libaszárnytollakból készítették. |
Fedewisch Er hatte früher im Haus und Küche eine vielseitige Verwendung. Er wurde aus Gänseflügelfedern hergestellt. |
|
Krumplinyomó A még meleg főtt krumpli átpréseléséhez, krumplis tészták késztéséhez. |
Krumpenpresse Zum Durchpressen von gekochten, noch warmen Krumpen, zur Herstellung von Krumpensteig und feinem Krumpensterz. |
|
Lisztes szita |
Mehlsieb |
|
Fűszerdaráló Ezzel darálták a szárított paprikát vagy mozsárral törték apróra. |
Gewürzmühle Damit hat man den getrockneten Paprika gemahlen, oder im Stampfer zerkleinert. |
|
Hurkatöltő Házi disznóvágásnál ilyennel töltötték a hurkát. |
Wurstspritze Damit hat man beim Sauschlachten die Würste gefüllt. |
|
Húsdaráló Főleg disznóvágásnál lett használva. |
Fleischwolf Er wurde besonders beim Sauschlachten benötigt. |
|
Káposztaszelő Káposztasavanyításkor a nagymennyiségű káposztát ilyennel szelték össze. |
Krauthowl Die große Mengen Kraut, die man beim Sauerkraut einlegen verarbeiten musste, hat man mit solchem Hobel geschnitten. |
|
Zsiros Vindő Arégi, nagy, családoknak egy évben nagyon sok zsírra volt szüksége. Disznóöléskor a zsír ilyen formájú vindőkbe lett öntve és tárolva. |
Schmalztéze Bei den früheren Großfamilien hat man über das Jahr viel schmalz benötigt.Beim Sauschlachten wunder das Schmalz in solche Behältern gefüllt und aufbewahrt. |
6.
A városlődi német dialektus szótára
Das Wörterbuch stellt keinen Anspruch auf Vollständigkeit der im Waschludter Dialekt gebräuchlichen, vom Schriftdeutschen etwas abweichender Wörter. Sein erstes Ziel ist, für deutschsprachige Leser, die in Dialekt geschriebenen Kochrezepte leichter verständlich zu machen. Weil nur mehr sehr wenig, in Waschludt lebende Bürger dieses Dialektes mächtig sind, sollte wenigstens ein Teil des Waschludter Dialektes der Zukunft bewahrt werden. In Ungarn und auch in Waschludt, wird gern die irrige Ansicht verbreitet, ein solcher Dialekt sei gar kein Deutsch, als ob man sich diesem schämen müsste.
Besonders verwerflich und dumm sind solche Äußerungen, wenn sie in den Schulen vom Lehrpersonal vertreten werden. Die Muttersprache eines Jeden, ist die Sprache (der Dialekt), die er in seiner Kindheit, (von seiner Mutter) gelernt hat. Dieser Sprache sollte sich der Mensch nicht abwerten lassen. Dies sollte man den Kindern beibringen. Jede Sprache hat, abhängig von ihrer Verbreitung, mehr oder weniger Dialekte, so auch die ungarische Sprache. Im Vergleich zu allen deutschen Dialekten, ist der Waschludter Dialekt sogar einer, der zur Schriftsprache nicht allzu fern steht. Für einen Germanisten dürfte es sehr reizvoll sein, den Waschludter Dialekt in Ton und Schrift voll zu erfassen -solange noch die Möglichkeit dazu besteht.
Aussprache, Laute:
á und Ä spricht man aus wie das ungarische a und A
é und É spricht man aus wie das ungarische é und É
|
im Waschludter Dialekt |
in Schriftdeutsch |
|
a |
auch |
|
å A |
ab, ein |
|
å 'deckt |
abdeckt |
|
å'gseiht |
abgeseiht |
|
å'gehowlt |
abgehobelt |
|
å'gekhielti |
abgekühlte |
|
å'gekleppert |
aufschlagen, verrührt |
|
å'geriewe |
abgerieben |
|
å'gewásche |
abgewaschen |
|
å'gschmelzti |
mit Einbrenne (beim Kochen) |
|
å'hängig |
abhängig |
|
å'khiele |
abkühlen |
|
å'kleppern |
aufschlagen, verrühren |
|
å'mol |
einmal |
|
å'ner |
einer |
|
å'reiwe |
abreiben |
|
å'trope |
abtropfen |
|
Aar |
Eier |
|
Aargeeles |
Eigelb |
|
åb |
ob |
|
Acheblicke |
Augenblicke |
|
achte áhner |
nacheinander |
|
åde |
oder |
|
Aha |
Kommando für Kühe für „Stehenbleiben" |
|
åi |
ein |
|
åi' fette |
einfetten |
|
åi'brenne |
einbrenne |
|
åi'file |
einfüllen |
|
åi'gedickt |
eingedickt |
|
åi'gemachtes |
Eingemachtes |
|
åi'geriewe |
eingerieben |
|
åi'gewaacht |
eingeweicht |
|
åi'gfett |
eingefettet |
|
åi'gfillt |
eingefüllt |
|
åi'gsalze |
eingesalzen |
|
ai'gstámpt |
eingestampft |
|
åi'mache |
einmachen |
|
åi'niche |
einige |
|
åi' waache |
einweichen |
|
åi'zelne |
einzelne |
|
åi zuarwen |
einzuarbeiten |
|
Åibrennsuppe |
Gericht; Einbrennsuppe |
|
als |
Gewöhnlich, üblicherweise |
|
alsefurt |
fortwährend, immer wieder |
|
m |
am |
|
Åmschl |
Amsel |
|
ån |
an, einen |
|
ånere |
andere |
|
ånescht |
anders |
|
ånethalb |
anderthalb |
|
Api |
Apfel |
|
årwen |
arbeiten |
|
Årwet |
Arbeit |
|
åstehe |
abstehen, schlachten |
|
ausenane |
auseinander |
|
ausenánegerissene |
auseinandergerissene |
|
ausenane lafe |
auseinanderlaufen |
|
ausgebriet |
ausgebrüht, (sterilisiert) |
|
ausgedrickte |
ausgedrückte |
|
ausgekhielten |
ausgekühlten |
|
ausgelose |
ausgelassen |
|
ausgeweicht |
ausgerollt |
|
ausgezoche |
ausgezogen |
|
auslehe |
auslegen |
|
ausweiche |
ausrollen |
|
auszieche |
ausziehen |
|
åwer |
aber |
|
åzigsweis |
einzeln |
|
bal |
bald |
|
Balich |
Stiefelschaft |
|
Bårn |
mit Bretter abgeteilter Raum seitlich der Tenne in einer Scheune |
|
be |
bei |
|
behale |
behalten |
|
beleifich |
so etwa |
|
bem, ben |
beim |
|
beschriewe |
beschrieben |
|
besse |
besser |
|
bestrahn |
bestreuen |
|
bestreiche |
bestreichen |
|
bevár |
bevor |
|
beweche |
bewegen |
|
bine |
binde |
|
Bináchl |
Werkzeug; Dicker Holznagel, gebraucht zum Binden von Getreidegarben mit einem Strohband |
|
bisje |
etwas, wenig |
|
Blått |
Blatt |
|
bleiwe |
bleiben |
|
Blose |
Blase |
|
blosich |
blasig |
|
Bohnegulasch |
Gericht; Bohnengulasch, Gulaschsuppe mit Bohnen darin |
|
Bohneritsche |
Gericht; Bohnen-Kraut-Mischung |
|
brache |
brauchen |
|
bracht |
braucht |
|
Brataschl |
Brataschl, alte Apfelsorte |
|
Brie |
Brühe |
|
brieje |
Brühen, abbrühen |
|
Brombe |
Brombeere |
|
brote |
braten |
|
Brotwirf |
Brotwürfel |
|
Brotwurscht |
Bratwurst |
|
Butte |
Butter |
|
Buwe |
Buben |
|
darum |
deswegen |
|
das |
das |
|
de |
der, den |
|
de'j |
der |
|
de'rin |
darin |
|
dekå |
1 dekå= 10 g |
|
dem, den |
dem, den |
|
demit |
damit |
|
dene |
denen |
|
d'nooch |
danach |
|
deraus |
daraus |
|
derf |
darf |
|
derune |
darunter |
|
dés |
das |
|
dezi |
100 ml, 1/10 Liter |
|
dezu'gegewe |
dazugegeben |
|
dicki |
dicke |
|
dienste |
dünsten |
|
dijen |
trocknen |
|
dinn |
dünn |
|
do |
da |
|
do'druf |
da darauf |
|
do'nåi |
dahinein |
|
dopl'te |
doppelte |
|
dreimol |
dreimal |
|
dreje |
drehen |
|
Dreschflechl |
Dreschflegel |
|
Dreschkaste |
Dreschmaschine |
|
dricke |
drücken |
|
drin |
darin |
|
driwe |
darüber |
|
druf |
darauf |
|
drune |
darunter |
|
dunkl |
dunkel |
|
durchdricke |
durchdrücken |
|
e |
ein, eine |
|
e'j |
er |
|
e'lå |
allein |
|
éfter |
öfter |
|
Eigeeles |
gelbes vom Ei |
|
El |
Ol |
|
eitere |
ältere |
|
ém, en |
einem, ihm, ihn |
|
ént'stáne |
entstanden |
|
entwede |
entweder |
|
Erwes |
Erbsen |
|
esse |
essen |
|
Essih |
Essig |
|
Eßlefl |
Esslöffel |
|
etwås |
etwas |
|
étz |
jetzt |
|
ewes |
etwas |
|
fåi |
fein |
|
falschi |
falsche |
|
Famili |
Familie |
|
Fårb |
Farbe |
|
fårbiche |
farbige |
|
Fårm |
Form |
|
fårmt |
formt |
|
Faschiertes |
Gericht; Fleischküchle (Hamburger) |
|
Fastezeit |
Fastenzeit |
|
fe |
für |
|
file |
füllen |
|
Fillung |
Füllung |
|
filt |
füllt |
|
Fingedicke |
fingerdicke |
|
firtich |
fertig |
|
Fleischwasse |
Fleischwasser |
|
flene |
weinen |
|
Flutte |
Gericht; Gebackener Kartoffelbrei |
|
frije |
früher |
|
frischi |
frische |
|
g' |
ge- |
|
g'årwet |
gearbeitet |
|
g'bliewe |
geblieben |
|
g'briet |
gebrüht |
|
g'brote |
gebraten |
|
g'brunge |
gebracht |
|
g'dienstet |
gedünstet |
|
g'drickt |
gedrückt |
|
g'élti |
geölte |
|
G'fahr |
Gefahr |
|
g'fillt |
gefüllt |
|
g'fråen |
gefroren |
|
g'gewe |
gegeben |
|
g'haale |
gehalten |
|
g'howlt |
gehobelt |
|
g'khielt |
gekühlt |
|
g'kocht |
gekocht |
|
g'kriecht |
bekommen |
|
g'kumme |
gekommen |
|
g'lecheten |
gelochten |
|
g'leht |
gelegt |
|
g'losse |
gelassen |
|
g'mahle |
gemahlen |
|
g'mehlti |
Gemehlte, mit Mehl bestreute |
|
G'mies |
Gemüse |
|
g' putzte |
geputzte |
|
g'racheten |
geräucherten |
|
g'ralte |
Geradelte, zackig geschnittene |
|
g'réstet |
geröstet |
|
g'riewe |
gerieben |
|
g'saiwert |
gesäubert |
|
g'salze |
gesalzen |
|
g'schält |
geschält |
|
g'scheje |
geschehen |
|
g'schitt |
geschüttet |
|
g'schlåchene |
geschlagene, aufgeschlagene |
|
G'schmåche |
Geschmack |
|
g'schmacklich |
geschmacklich |
|
g' schmacksgewe |
geschmacksgebende |
|
g'schnitte |
geschnitten |
|
g 'schnitten |
geschnitten |
|
g'stickl'te |
gestückelte |
|
g 'straht |
gestreut |
|
g'tierte |
gedörrte |
|
g'trickl'te |
getrocknete |
|
g'tricklt |
getrocknet |
|
g 'wåsche |
gewaschen |
|
G 'wirznelke |
Gewürznelke |
|
g'wirzt |
gewürzt |
|
g'zuckert |
gezuckert |
|
gach |
plötzlich |
|
Gåns |
Gänse |
|
gånz |
ganz |
|
går |
1) gar, 2) nichts übrig, ausgegangen |
|
Gårwe |
Garbe z.B. Fruchtgarbe |
|
Gåwl |
Gabel |
|
gebts |
gebt es |
|
geel |
gelb |
|
Geeleriewe |
Karotten |
|
gewe |
geben |
|
gewende |
gebende |
|
Glås |
Glas |
|
glåsich |
glasig |
|
glåtten |
glatten |
|
gleichmäßich |
gleichmäßig |
|
gliedich |
Glut heiß |
|
Gonause |
Gänserich |
|
gråd |
1 (Grad, 2) gerade, (grád so = genau so) |
|
Grånådiermarsch |
Gericht; Granadiermarsch, eine Teigware-Kartoffel Mischung |
|
Grés |
Größe |
|
gréser |
größer |
|
griene |
grüne |
|
grienes |
grünes |
|
Grießknéhl |
Gericht; Griesknödel |
|
Griezeich |
Grünzeug, Suppengemüse |
|
Griezeichsuppe |
Grünzeugsuppe, Gemüsesuppe |
|
guti |
gute |
|
haab |
eine Stück (z.B. bei Zwiebel) |
|
Hådelump |
Gauner |
|
Håfe |
Topf |
|
Häfl |
kleiner Topf |
|
Håftlmacher |
Witzmacher, Witzbold |
|
Haifle |
Häufchen |
|
Håit |
Heute |
|
halbscheid |
die Hälfte |
|
halt |
eben (eben gemeint.) |
|
halwen |
halben |
|
halwi |
halbe |
|
håmpel |
handvoll |
|
Hånd |
Hand |
|
håndvoll |
handvoll |
|
hårt |
hart |
|
Håse |
Hase |
|
haaß |
heiß |
|
hauchdinn |
hauchdünn |
|
helli |
helle |
|
Hemelenz |
ein Kind im Hemdchen, ein kleiner Bub |
|
Heuß |
Kommando für Kühe für „links" |
|
hineschicks |
rückwärts |
|
Hinkelpåprikasch |
Gericht mit Hühnerfleisch in einer Paprika-Rahm Soße, Hühnerpaprikasch, |
|
Hinkl |
Huhn |
|
Hinklklånes |
Hühnerkleines |
|
Hirbst |
Herbst |
|
ho |
habe |
|
Hochzet |
Hochzeit |
|
Holzstick |
Holzstück |
|
Home |
Hammer |
|
hot |
hat |
|
hots |
hat es |
|
huffein |
hobeln, z.B. Kraut |
|
hupse |
hüpfen |
|
iblich |
üblich |
|
ihri |
ihre |
|
ijen |
ihren |
|
Imbier |
Himbeere |
|
is |
ist |
|
iwegieße. |
übergießen |
|
iwer |
über |
|
iweriche |
übrige |
|
iwestreiche |
überstreichen |
|
jå |
ja |
|
Joch |
1) das Joch beim Wagen zum Einspannen der Rinder 2) eine Flächengröße bei Feld und Wiese |
|
ka |
kein, keine |
|
Kaffeelefl |
Kaffeelöffel |
|
Kakaukolatsche |
Hefegepäck mit Kakao Füllung |
|
kånn |
1) kann, 2) keinen |
|
Käs'nuhl |
Käsenudeln |
|
Kaufl |
eine Doppel-Handvoll z.B. Getreide, Sand, Erde |
|
kéne |
können |
|
képfichi |
köpfige |
|
Kerne |
Körner |
|
khiele |
kühlen |
|
Khilschrank |
Kühlschrank |
|
Khipl |
Kipfel |
|
khon |
kann |
|
Khu'hl |
Kugel |
|
kilå |
Kilogramm |
|
Kimmel |
Kümmel |
|
Kine |
Kinder |
|
Kirwes |
Kürbis |
|
Kirweshowl |
Kürbishobel |
|
klå |
klein |
|
klågehackte |
kleingehackte |
|
klåne |
kleine |
|
klåneren |
kleineren |
|
klebbert |
Schlagen, aufschlagen, homogenisieren |
|
Kloe |
Klaue |
|
klumpefrei |
klumpenfrei |
|
kneete |
knete |
|
Knehl |
Knödel |
|
Knochebrie |
Knochenbrühe |
|
Knofl |
Knoblauch |
|
knoflichi |
knoblauchhaltige |
|
knottem |
nörgeln |
|
ko |
kann |
|
kochenes |
kochendes |
|
kocht's |
kocht es |
|
Kockå |
Würfel |
|
Kokasch |
Hahn |
|
Kolatsche |
Hefegebäck mit Füllung |
|
konn |
kann |
|
kråftih |
kräftig |
|
Kråml |
Grieben |
|
Kråmlpogatschel |
Griebenhaltiges rundes Gebäck |
|
Kråppe |
Berliner |
|
Kråpperale |
Gerät zum schneiden von Teig, für Streifenkrapfen, geradelte Krapfen |
|
Krautfillung |
Krautfüllung |
|
Krautschlappe |
Gericht; Gebackener Kartoffelteig mit Krautfüllung |
|
Krautzweckel |
Gericht; Teigware mit Zumischung von Kraut |
|
Kree |
Meerrettich |
|
Kreiz |
Kreuz |
|
kriht |
bekommt |
|
Krimi |
Krümel |
|
Kringl |
Kringel |
|
Krumpen |
Kartoffeln |
|
Krumpensbrie |
Gericht; Kartoffelgemüse |
|
Krumpensflutte |
Gericht; Kartoffelsterz gebacken |
|
Krumpensknehl |
Kartoffelknödel |
|
Krumpenspogatschel |
Gebäck; Gebackener Kartoffelteig in runder Form, Kartoffelpogatschel |
|
Krumpensriwel |
Gericht; Gerösteter Kartoffelteig, (verkrümelt) |
|
Krumpenståtsch |
Gericht; Kartoffelpuffer |
|
Krumpensterz |
Kartoffelsterz |
|
Kuchlup |
Gugelhupf |
|
kuchlupform |
Gugelhupfform |
|
Kukemuke |
Champions |
|
Kukeruz |
Mais |
|
Kukeruzprose |
Gebäck; Ähnlich zu Streuselkuchen, jedoch aus Maisgrieß |
|
kume |
kommen |
|
kummt |
kommt |
|
Kwetsche |
Zwetschge |
|
Kwetscheknehl |
Zwetschgenknödel |
|
Kwetschelekvar |
Zwetschgenmarmelade |
|
la |
art |
|
laafe |
gehen |
|
Lab |
1) Laib (Brot), 2) Laub |
|
lång |
lang |
|
länge |
länger |
|
länge ri |
längere |
|
långsåm |
langsam |
|
Late |
Leiter |
|
Lawe |
Laibe (Brot) |
|
låweliches |
lauwarmes |
|
Lawl |
Laibchen |
|
Leche |
Löcher |
|
Leffl |
Löffel |
|
lefite lese |
Ernsthaft die Meinung sagen |
|
lehe |
legen |
|
leht |
legt |
|
Leit |
Leute |
|
Lekvardatschkel |
Gericht; Teigtäschchen mit Marmelade gefüllt |
|
Lekvarhaife |
Marmeladehäufchen |
|
Lekwar |
Marmelade |
|
lepern |
tröpfeln |
|
lepert |
tröpfelt |
|
Lewe |
1) Leber, 2) leben |
|
lite |
Liter |
|
loße |
lassen |
|
loßt |
lässt |
|
måchen" |
magere |
|
Måhe |
Mohn |
|
Måheflute |
Gericht; Wie Mehlsterz, nur mit gemahlenem Mohn vermengt oder darüber gestreut. |
|
måhle |
mahlen |
|
mån s |
man es |
|
månche |
manche |
|
måt |
meint |
|
Maulbier |
Maulbeere |
|
me |
man |
|
me's |
man es |
|
mécht |
möchte |
|
Mehlbier |
Mehlbeere |
|
Méhlichkeit |
Möglichkeit |
|
Mehlprose |
Gebäck;Ähnlich zu Streuselkuchen |
|
Melence |
eine kleine Holzschüssel |
|
Meße |
Messer |
|
Metje |
Mädchen |
|
Metze |
ca. 50 kg |
|
Metzelkraut |
Gericht; Sauerkraut mit Fleisch |
|
Milichseiche |
Milchsieben |
|
Milich |
Milch |
|
Milichschepflefl |
Milchschöpflöffel |
|
mit'n |
mit ihn, mit einen |
|
mitlgroßi |
mittelgroße |
|
mittlen |
mittlere |
|
modi |
Mode, Brauch |
|
mol |
mal |
|
Monet |
Monat |
|
Multe |
größere Holzmulden bis zum Brühtrog (Brotteig anrühren, Saubrühen) |
|
n |
ein |
|
nå |
1) nur, 2) hinunter |
|
Nåchl |
Nagel |
|
Nåcht |
Nacht |
|
nåi |
hinein |
|
nåibreckeln |
hineinbröckeln |
|
nåigerijet |
hineingerührt |
|
nåiknete |
hineinkneten |
|
nåimische. |
hineinmischen |
|
naimodische |
neumodische |
|
nåischeppe |
hineinschöpfen |
|
nakich |
nackt |
|
natirlich |
natürlich |
|
ne |
(ei)ne, (ei-)ner |
|
net |
nicht |
|
newenane |
nebeneinander |
|
Niß |
Nüsse |
|
niwe |
hinüber |
|
nix |
nichts |
|
noch'n |
je nach, nach dem |
|
noche |
nachher |
|
nochemol |
noch einmal |
|
Nockel |
Nockerl |
|
Nockeltaach |
Nockerlteig |
|
nuf |
hinauf |
|
Nunl |
Nudel |
|
Nuhlbrett |
Nudelbrett |
|
nune |
hinunter |
|
Nußfillung |
Nussfüllung |
|
o' |
an |
|
o'dienste |
andünsten |
|
o'fång |
Anfang |
|
o' gebrote |
angebraten |
|
o'gerést |
angeröstet |
|
o'gerijet |
angerührt |
|
o'hengt |
anhängt |
|
o'låhne |
anlehnen |
|
o'macht |
anmacht |
|
o'håpe |
festhalten |
|
o'leche |
anziehen, anlegen (Kleider) |
|
o'lene |
anlehnen |
|
o'zahn |
an etwas ziehen |
|
Oderaxl |
Salamander |
|
Olå |
Abhang |
|
owe |
oben |
|
owedruf |
obendrauf |
|
Owest |
Sahne |
|
Päckl |
Päckchen |
|
Påprika |
Paprika |
|
Påprikaringl |
Paprikaringel |
|
Påprikakrumpen |
Gericht; Ahnlich der Kartoffelsuppe, nur dicker und mit mehr Paprika |
|
Påprikasch |
Gericht; Ähnlich zum Pörkölt, aber Sauerrahm untergemischt, mit Paprika-Rahm-Soße |
|
Påprikaschote |
Paprikaschote |
|
Pårdais |
Tomaten |
|
Pårdaiskraut |
Gericht; Gedünstetes Kraut in Tomatensoße |
|
Pårdaissåft |
Tomatensaft |
|
Pårdeiskrumpen |
Gericht; Wie Kartoffelgemüse, aber in Tomatensoße |
|
Pártion |
Portion |
|
Partschinkel |
Pfannkuchen |
|
Pejel |
Perle |
|
Petersill |
Petersilie |
|
Pfånne |
Pfanne |
|
Pfeffe |
Pfeffer |
|
Pflugskårn |
der Zweirädrige Karren, auf dem der Pflug angehängt ist |
|
picke |
kleben |
|
Ploche |
großes Leinentuch zum abdecken von Getreidehaufen, oder ausbreiten zum trocknen von verschiedenen Dingen |
|
Pogatschel |
rund ausgestochenes Gebäck |
|
Pogatschelfårm |
runde Form |
|
Pogatschelsteher |
runder Teigausstecher |
|
Pörköt |
Gericht; Wirklich original ungarisches „Gulasch". |
|
Presl |
Brösel |
|
protschellen |
etwas unverständlich herumreden |
|
quelle |
1) Quelle, 2) aufgehen (Hefeteig) |
|
rá'gemáhle |
runtergemahlen |
|
Rach |
Rauch |
|
rachen |
räuchern |
|
Råhm |
Sauerrahm |
|
Råi |
größerer, flacher Topf |
|
Råil |
keiner, flacher Topf |
|
Reil |
Reindl, zum Säubern und wegstechen von Stauungen beim Pflugschar während des Pflügens |
|
raiwe |
reiben |
|
Raje |
Reihe |
|
Rånd |
Rand |
|
Rånke |
größeres Stück (Brot) |
|
rårewln |
herunterleiern |
|
Rauwe |
Räuber |
|
Reiwel |
Reibeisen für Küche, wie auch Riegel zum Drehen (sperren) |
|
reken |
Brechreiz, übergeben |
|
reken |
recken, z.B. die Zunge rausstrecken |
|
richtih |
richtig |
|
Riewe |
Rüben |
|
rijen |
rühren |
|
rijet |
rührt |
|
Ringl |
Ringel |
|
rings'rum |
ringsherum |
|
rittelt |
rüttelt |
|
riwe |
herüber |
|
Riwizl |
Johannisbeeren |
|
Riwl |
Krume, Graupen, z.B. fester Teig verkrümelt |
|
riwln |
zerkrümeln |
|
Riwlsuppe |
(Gemüse-)Suppe mit Graupen Einlage |
|
Rope |
Rupfen, z.B. von der „Strohtriste" mit Hilfe eines Strohrupfers, oder auch von Hand |
|
rue |
ruhen |
|
rumsturen |
in etwas herumräumen, herumsuchen |
|
Saal |
Seil |
|
Såft |
Saft |
|
såi |
sein (Eigentum) |
|
Salizil |
Salizylsäure (zum Konservieren) |
|
salzih |
salzig |
|
Salzkrumpen |
Salzkartoffeln |
|
Salzwasse |
Salzwasser |
|
sån |
sind |
|
Saueråmpel |
Sauerampel |
|
sauers |
saures |
|
sauwen |
sauberen |
|
Schaap |
Garbe, z.B. Garbe Stroh (ausgedroschenes Langstroh) |
|
schåd |
schade |
|
Schaft |
Schachtelhalm |
|
Schaifl |
Schäufel |
|
Schåle |
Schale |
|
Schåm |
Schaum |
|
schåmich |
schaumig |
|
Schåwer |
Schaber |
|
Schawl |
kleine Strohgabe zum Hausdachdecken |
|
schee |
schön |
|
Scheibtruhe |
Einrädriger Karren zum schieben |
|
Scheie |
Scheune |
|
Scheiwe |
Scheibe |
|
schekiche |
bunte |
|
Schence |
kleine flache Holzschüssel |
|
schene |
schimpfen |
|
scheni |
schöne |
|
Schinke |
Schinken |
|
Schißl |
Schüssel |
|
schitte |
schütten |
|
schlåcht |
schlägt |
|
schlåhe |
schlagen |
|
Schlappe |
Hausschuhe |
|
Schlipe |
Bahnschwelle |
|
Schlokefaß |
Wetzsteinhalter beim Mähen |
|
Schmeer |
Fett (-Lappen, vom Schwein) |
|
Schmeertaach |
Fettteig |
|
Schniel |
Schnitte |
|
scho |
schon |
|
Schrachl |
kleine Querleiter beim Wagen |
|
Schubnuhl |
Gericht; Dicke Nudel aus Kartoffelteig |
|
Schuhfetze |
Fußlappen |
|
Schwämme |
Pilze |
|
Schwåmmepáprikåsc h |
Gericht; Pörköltartiges Gericht mit Paprika-Rahm-Soße |
|
Schwånz |
Schwanz |
|
Schwårtemäche |
Schwartenmagen |
|
schwårz |
schwarz |
|
se |
sie |
|
Sechschafl |
Ein Holzschaffell z.B. um das gesponnene Garn oder Wäsche zu Spülen oder Bleichen |
|
seht |
sieht |
|
seje |
sehen |
|
Seml |
Semmel |
|
Semlknehl |
Semmelknödel |
|
Semlwirfel |
Semmelwürfel |
|
Sieße |
süße |
|
sießes |
süßes |
|
Sißstoff |
Süßstoff |
|
Sodewasse |
Sodawasser, Sprudel |
|
solichen |
solchen |
|
sowas |
so etwas |
|
Spårflamme |
Sparflamme |
|
Speckscheiwe |
Speckscheibe |
|
Spinåt |
Spinat |
|
Spitzbuwe |
Gericht; Dicke Nudeln aus Kartoffelteig |
|
springe |
1) hüpfen, 2) laufen |
|
Stå |
Stein |
|
ståmpft |
stampft |
|
stånde pete |
sofort |
|
ståndichen |
ständigen |
|
Stånge |
Stange |
|
stårk |
stark |
|
stått |
anstatt |
|
steje |
stehen |
|
Stick |
Stück |
|
Stieflknecht |
Holzbock zum Stiefelausziehen |
|
stirze |
hinfallen, umfallen, stürzen |
|
Stirze |
Topfdeckel |
|
Stoffsäckl |
Stoffsäckchen |
|
straahn |
streuen |
|
Strafe |
Streifen |
|
Stråhl |
Strahl |
|
Streichfeder |
Küchengerät; Hat man aus Gänseflügeln gemacht |
|
Struhl |
Strudel |
|
Struhltaach |
Strudelteig |
|
Stun |
Stunde |
|
Stune |
Stunden |
|
Summe |
Sommer |
|
Sun |
Sonne |
|
sunst |
sonst |
|
sunstiches |
sonstiges |
|
sunstwu |
sonst wo |
|
Suppenul |
Suppennudel |
|
Salasch |
Gatter |
|
Taach |
Teig |
|
Taafgohl |
Taufpatin |
|
Taafkind |
Taufkind |
|
Taal |
Teil |
|
taale |
teilen |
|
Tåch |
Tag |
|
Tåtsch |
Gericht; Kartoffelpuffer |
|
Tatschkel |
Täschchen |
|
teipfenge |
geh zum teipfänge (wohin der Pfeffer wächst) |
|
Telle |
Teller |
|
Temlez |
Gefängnis |
|
tief'gfråene |
tiefgefrorene |
|
Tischgreße |
Tischgröße |
|
Toppe |
Quark |
|
Toppefillung |
Quarkfüllung |
|
Tråcht |
Tracht |
|
Tråchte |
Trichter |
|
Trågatsch |
zweirädriger flacher Lettenkarren zum Schieben |
|
trickin |
trocknen |
|
tricklt |
trocknet |
|
trieflt |
träufelt |
|
Triste |
Strohhaufen |
|
trocke |
trocken |
|
Trope |
Tropfen |
|
Tschali |
Kommando für Kühe für „rechts" |
|
Tschischme |
Stiefel |
|
Tuchet |
Bettdecke (mit Federn gefüllte) |
|
tummeln |
sich beeilen |
|
tun |
machen |
|
tut |
macht |
|
uf' bessern |
aufbessern |
|
uf' Tille |
auffüllen |
|
uf' gånge |
aufgegangen |
|
uf'geårwet |
aufgearbeitet |
|
uf' gegange |
aufgegangen |
|
uf' gehe |
aufgehen |
|
uf' gekocht |
aufgekocht |
|
uf' gelést |
aufgelöst |
|
uf'genume |
aufgenommen |
|
uf' getischt |
aufgetischt |
|
uf'lese |
auflesen |
|
uf' n |
auf ein, auf den |
|
ut nehme |
autnenmen |
|
uf tråche |
Auftragen |
|
uff |
auf |
|
ufs |
auf das |
|
umrijen |
umrühren |
|
Umurke |
Gurken |
|
un |
und |
|
unne |
unter |
|
Vånillzucker |
Vanillezucker |
|
vår |
vor |
|
vårher |
vorher |
|
Variatione |
Variationen |
|
vårihe |
vorige |
|
vev |
ver- |
|
ve'årwet |
verarbeitet |
|
ve'deitsche |
erklären, verdeutschen |
|
ve'fåinen |
verfeinern |
|
ve'knollt |
verklumpt |
|
ve'koche |
verkoche |
|
ve'långt |
verlangt |
|
ve'leicht |
vielleicht |
|
ve'rijen |
verrühren |
|
ve' wene |
verwenden |
|
vieli |
viele |
|
viergetaalt |
viergeteilt |
|
vun |
von |
|
waach |
weich |
|
Waazgries |
Weizengrieß |
|
Wåi |
Wein |
|
Wåiäpl |
Weinäpfel |
|
wall |
weil |
|
wall's |
weil es |
|
wånn |
wenn |
|
wår |
war |
|
wårm |
warm |
|
wårn |
waren |
|
wås |
was |
|
wåsche |
waschen |
|
wåscht |
wäscht |
|
Wasse |
Wasser |
|
Weichsel |
Sauerkirschen |
|
Weidling |
eine größere breitrandige Schüssel |
|
Waischrede |
Hirschkäfer |
|
weißi |
weiße |
|
weite |
weiter |
|
Weiwe |
Weiber |
|
welche |
walken, rollen |
|
wéle |
wollen |
|
wénich |
wenig |
|
wénichstens |
wenigstens |
|
wer |
wer, jemand |
|
wer's |
wer es |
|
werd |
wird |
|
wern |
werden |
|
wickln |
wickeln |
|
wie's |
wie es |
|
wiede |
wieder |
|
Wiesbåm |
eine gut armdicke Stange die bei Heu-und Strohfuhren über das Heu gelegt und festgebunden wird |
|
Windmiehl |
Windmühle zum Reinigen der Körner, von mit dem Flegel gedroschenem Getreide |
|
Wirfl |
Würfel |
|
wirze |
würzen |
|
wirzt |
würzt |
|
Wischl |
Wischel, z.B. ein Strohwisch |
|
wu |
wo |
|
Wuche |
Woche |
|
Wurzl |
Wurzel |
|
Wurzlgemies |
Wurzelgemüse |
|
zåm |
zusammen |
|
zåm'geárwet |
zusammengearbeitet |
|
zåm'geleht |
zusammengelegt |
|
zåm'gerijet |
zusammengerührt |
|
zåm'lehe |
zusammenlegen |
|
ze'fetze |
zerfetzen |
|
Zeckreschl |
Stachelbeere |
|
Zeich |
Hefe |
|
Zeichstruhl |
Gebäck; Hefestrudel |
|
Zellerich |
Sellerie |
|
Zimet |
Zimt |
|
Zitronereiwe |
Zitronenreibe |
|
Zitroneschåle |
Zitronenschale |
|
Ziwewe |
Rosinen |
|
Zopfnockel |
gezupfte Nockerl |
|
Zuckerwirfel |
Zuckerwürfel |
|
zugewe |
zugeben |
|
Zurache |
Hilfs- oder Handlangerarbeit, Zureichen |
|
zwa |
zwei |
|
zwamol |
zweimal |
|
zwat |
zweite |
|
Zweckel |
Nudelteig quadratisch geschnitten |
|
Zwiefl |
Zwiebel |
|
Zwiefl-Quetschkrumpen |
Gericht; Gequetschte Kartoffel mit Zwiebelschmalz vermengt |
|
Zwieflschåle |
Zwiebelschale |
Köszönet
Köszönet mindazoknak, akik a könyv elkészítésében segítségemre voltak:
- Ezek elsősorban azok a Városlődi asszonyok, akik a konyharecepteket rendelékezésemre bocsátották és az ételeket meg is főzték.
- Azon szövegek szerzőinek, melyekből a könyvben idéztem: Koppányi István, Oswald József és Dr. Roth Mihály uraknak.
- Azoknak, akik a magyar és német szövegek redikálását elvégezték: Bollingerné, Freund Anikó és Roth Klaus.
Ajánlás
E munka minden Városlődön élt elődünknek legyen ajánlva.
Dr. Franz Roth