Katolikus élet Városlődön. / Római katolikus templom Városlődön.

 

    A 18. század első felében két település és két templom volt a mai Városlőd helyén. Ezt az állapotot szüntette meg Padányi Bíró Márton 1747 és 50 között, amikor a közös kőtemplom felépítéséről döntött. A helye adott volt, hiszen a kolostor egykori templomának falmaradványai és a körülötte heverő romok biztosították a szükséges követ. A többi építőanyagról és a szakemberekről a püspök gondoskodott, a napszámos munkát és a fuvart a két falu lakossága szolgáltatta. A tetőzet eredetileg fazsindelyből készült._{001 (Koppintás vagy bal egér)}

   1754. szeptember 29.-én Szent Mihály napján, az új templom védőszentjének ünnepén Bíró Márton püspök úr személyesen tartotta meg benne az első szentmisét, áldotta meg és prédikált. A saját maga által adományozott főoltár valószínűleg akkor már a helyén volt. A legnagyobb plébániák közé tartozik ekkor, amelyből folytonosan válik le és önállósul: Kislőd, Szentgál, Magyarpolány, Úrkút, Tósokberénd, Ajka, Bakonyjákó.

   A tornyot 1778–79-ben Bajzáth József püspök építtette a hajóhoz. A templom 18. századi barokk stílusban épült, nyugati oldalán toronnyal, kelet felé a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. Ehhez kapcsolódik észak felől a sekrestye. A hajóhoz északi oldalon három gótikusnak ható támpillér tartozik. A déli homlokzatból szalagtagos kőkeretes oldalbejárat nyílik. A hajó padlószintje a jelenlegi külső terepszinttel egy vonalban húzódik, a torony szintjénél két lépcsőfokkal alacsonyabban. A városlődi templom védőszentje, akárcsak a frankok által épített első kis fatornyos templomé, Szent-Mihály arkangyal; a szeptember 29-ét követő vasárnap hagyományosan a búcsú napja.₀₀₂

   A fából faragott főoltár alsó része vörös márvány utánzatú, két női angyalhermás kompozit oszlopfejjel, két-két oszloppal, többszörösen megtört párkányzat. Középen a sátánt a paradicsomból lángpallossal kiűző Szt. Mihályt örökítette meg. A két oldalán egy-egy királyszobor látható: balról Szt. István jobbról Szt. László (szemben nézve). A második szinten Szt. Imre herceget, felette Szűz Mária mennybevételét ábrázolja felhők felett, angyalok között. A gyönyörű kivitelű oltárt 1720 után készíthette Schmidt Ferenc, aki Padányi Bíró Márton püspök kiemelkedő faszobrásza, egyúttal Veszprém megye korabeli szakrális művészetének meghatározó egyénisége volt. A Cseh-Morvaországból származó fafaragó legtermékenyebb korszaka az 1740–60 közötti évtizedekre tehető.₀₀₃

   A templom első nagy külső és belső renoválását 1858-ban Ranolder Jánosnak - egyike a legnagyobb alkotó veszprémi püspököknek - köszönhetjük. A belső berendezés, a szószék és az oltár ekkor az eredetinél valamivel világosabb színt kapott.

   A templomhajó elején még két mellékoltár is van: az egyiken Jézus szíve-, a másikon Mária szíve-szobor látható. Ezek a szobrok 1925-ben kerültek a templomba, jelenlegi helyükön 1937 óta állnak.₀₀₄ A harmadik mellékoltár egy Lurdi Mária-szoborral az oldalsó bejárattal szemben, a hajó bal oldalán található. Az 1995-től végzett ásatási munkák alkalmával, a külső vakolat leverésekor kiderült, eredetileg itt is egy oldalajtó volt. Régről egyesek tudni vélik, hogy annak idején a két falu rossz viszonya miatt, a déli oldalajtón csak a Pilleiek, míg az északi oldalajtón a Városlődiek jártak misére. Mikor már a helyzet rendeződni látszott az északi oldalajtó Lurdy-oltárral való lezárásáról döntöttek.(Szerk.)₀₀₅ Ennél az oltárnál építik fel minden karácsonykor a "Betlehemet", illetve készítik el nagyhét idejére a "Szent Sírt".

   A főoltárhoz hasonlóan műemléki védelem alatt áll a gazdag díszítésű, szintén fából készített barokk szószék is.₀₀₆ Az 1747-es egyház-látogatás során készült feljegyzés említést tesz arról, hogy a frankok által használt kicsiny templomnak volt egy 6 regiszteres orgonája is. Feltehetően az került át az újonnan épített templomba, hiszen eredeti helyén nem volt már rá szükség.(Szerk.)

   Gondolatban vessünk egy pillantást a kórus karzatára: díszes, fából faragott rácsozat volt. kb. két és fél méter magasan indítva. (A márkói templom kórusán van még hozzá hasonló.)₀₀₇ Az akkori orgonát az 1790-es években Adler Ferenc gazdag csehbányai üveghuta mester adományozta a templomnak.

   Az első világháborúban Városlődről elvitt harangok_007/1 pótlására 1922-23-24-ben egy 224 kg-os harangot öntettek a helyi hívők és a Városlődről Amerikába kivándoroltak, (A második világháború ezt elvitte.) és került még egy 114 kg-os, egy 40 kg-os a felső, és egy 36 kg-os az alsó temetőbe is.₀₀₈

Jézus szíve és Mária szíve szobrok 1925-ben kerültek mellékoltárokba,  mostani helyükre.

   A kórus karzata az 1930-as években már nem volt biztonságos, fája elöregedett, a templombelső renoválása is éppen esedékes volt, és az orgona sem felelt már meg rendeltetésének 140 éves használat után. Így a templombelső renoválásával egy időben a kórus erős téglafal karzatot és egy kiválóan szép kivitelű, két manuálos, sokregiszteres, mechanikus légfúvással működő orgonát is kapott.

   Az új orgonának, mit Barakovits János épített, figyelemreméltó története van. 1930-ban vetette Sági József akkori városlődi plébános az egyházközséggel. Ára 8600,- Pengő volt. A vételár törlesztéses részét 4 év alatt kellett volna kifizetni, oly módon, hogy minden hitközségi tagra évi 2,- Pengő jutott. Valamilyen oknál fogva azonban már az első évben a fizetendő összegnek csak 46%-a folyt be. A fizetést megtagadók cserbenhagyták a képviselő-testületi tagokat. Nagy agitációkat folytattak a kocsmákban, ahová nem sajnálták pénzüket vinni. (Ekkor 8 kocsma működött a faluban.) Igaz, hogy 1931-et írtak akkor, világgazdasági válság volt, sok család éhezett, nem tellett ruhára, cipőre. A két jótálló József Károly és Pilcz Ignác háza, földje veszélybe került, mire Sági József törvényesen végrehajtóval, csendőrökkel hajtatta be az emberektől az elmaradt járandóságokat. Ezzel a falu és a plébános közötti viszony még jobban elmérgesedett. A rossz viszonyt javítandó, 1937. évi templomfestést Sági József saját költségére végeztette, ami nemes gesztus volt. A mennyezeti mezőnyökre ekkor bibliai tárgyú falfestmények kerültek, de ezeket az 1955. évi, Katona Lajos esperes idejében történt templomfestés alkalmával egyszínűre átfestve eltüntették.

Az orgonaügyet sokévi huzavona után végül a sors oldotta meg. Sági József — aki közben esperes lett - 1940. május 31-én meghalt, tekintélyes hagyatékából kifizették az orgona árából még fennálló részt és ezzel az ügy nyugvópontra jutott, a két kezes fellélegzett. Az orgona az óta többször szorult javításra. Nagyobb javítás először 1958-ban történt, levegő befúvó rendszerét is ekkor szerelték át elektromosra.

   A templom mind a hét ablaka ólomkeretekbe helyezett színes üvegekkel díszített. Az eredeti üvegablakok cseréje folyamatosan történt: 1927-ben, a főoltár mögött két színes ablakot szereltek fel Szt. József és Szt. Anna képével részben az Amerikában élő, részben a helybeli hívek adományából.₀₀₉ - 1935-ben Dr. Rótt Nándor megyés püspök a régi fazsindelyes tetőt leszedette és a templomot piros színű palával fedette át.

    A barokk faoltár kiemelkedő művészi értéket képvisel. Az 1950-es években meginduló állami műemléki tevékenységek során az elsők közt volt, amelynek restaurálásáról gondoskodtak: Németh Kálmán szobrászművész az OMF költségén 1954-ben restaurálta. 

   1983-ban egy harmadik színes ablak került a templomba a városlődi származású és az 1950-es években Amerikába kivándorolt, ott 1982-ben elhunyt Vesztergom Jenő hagyatékából._009/1 (Egy színes ablak ára ebben az időben 25-30 ezer Ft.) 1986-ban a már meglévő 3 színes ablakon kívül újabb 4 színes ablakkal szépült a templom: egy Pilcz Józsefné magánadományából, 3 a hívek adakozásából.₀₁₀

   A templom tornyában 3 harang lakik: egy 310,₀₁₁ egy 114,₀₁₂ és egy 18 kilogrammos (utóbbi a lélekharang).₀₁₃

     A 310 kg-os harangot Frey Mátyás plébános, - 1984-től esperes - helyeztette el a toronyban.

Belső festés 1955-ben, 1977-ben és 2007-ben volt.

Külső festést végeztetett a 1960-as, 1983-as, években.

1978-ban elektromos padfűtést készítenek.

1981-ben a harangok működtetését elektromos berendezéssel oldották meg. Így a modern technikának köszönhetően már nem volt szükség harangozóra.

1985-ben a második Vatikáni zsinat előírásainak eleget téve, szembe miséző asztalt készített Kubik Zoltán asztalos mester.

1990-ben restaurálás céljából lebontják az egész főoltárt. Előtte a tervezők egy közel két négyzetméteres pontos rajzot készítettek, a későbbi összeszereléshez. A négy évig tartó munkát az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurátori Központ restaurátor műhelye végezte. Ennek során egy áthelyezéssel kapcsolatos átalakítás nyomait is megfigyelték, ami alátámasztja az oltár írott forrásokból ismert történetét.  

1992-ben felszentelték a felső temetőben, a második világháborúban Városlődön elhunyt, és itt tömegsírban eltemetett német katonák számára készült sírhelyet.

1995 aug. 7.-én felszentelhettük a (négy év alatt) szépen restaurált főoltárunkat.

2002-ben Schneider Helmutnak köszönhetően készült előtető az Anna kápolna bejárata elé.

2003-ban Schneider Helmut és Tóth Béla ács csapatával kijavítja a templom tetőszerkezetét, és a régi piros palát, új cserépfedésre cseréli. Ekkor összefogással megtisztítottuk a padlást a sokévi szeméttől. A toronysisak festése is megtörtént.

2006-ban elkészült a templom hangosítása Feith József által.

2007-ben templom külső homlokzati helyreállítása nagy támogatottságot élvezett. A munkálatok költségeit igen jelentős mértékben a hívek adományai képezték. A településről elszakadt külhoniak adományait Dr. Roth Ferenc városlődi születésű németországban élő lokálpatrióta fogta össze._013/1 Teljes újra vakolás, a Városlődi (Staub Róbert által jegyzett.) LŐD-ÉP Bt. munkája.₀₁₄

2008 szeptemberében Schell Imre asztalosmester új bejárati ajtót, és ablakokat készít és épít be a  sekrestyébe.

2008-ban a régi mozipadok helyett új székek vásárlása, Szentélybe a két új padot szintén Kubik Zoltán készítette.     

2010-ben orgona felújítás/átépítés, Korb Gábor Móri orgonaépítő által. A jelenlegi orgona nagy összefogással lett felújítva,_014/1 melyért a település közössége 2011-ben Podmaniczky-díjat kapott.₀₁₅

2016-ban az alsó temető Anna kápolnáján lemezfedés csere. A hozzá felvezető út szilárd burkolattal való ellátása, szép kialakítása, már rég óhajtott vágya volt a közösségnek.₀₁₆ Csekényi István polgármesterkedése alatt készült el, a felső temető rendbetételével együtt.₀₁₇ 

2018 őszén elkészült a torony sisak újra festése.

2021 Szeptemberében Papp László vállalkozó új energiatakarékos, szabályozható padfűtést alakított ki. Októberben elkészült az új énekszöveg kivetítésre alkalmas rendszer.

2022 Karácsonyán Bence atya szorgalmazására (Biztonsági kamerák és riasztórendszer felszerelésével) megvalósult a napközben mindig látogatható nyitott templom. 

 

A tornyon lévő apostoli kettős-kereszt a templom püspöki létesítésére utal._017/1

 

Városlőd Plébánosai:

 

Bayerman János 1730-tól - 1735-ig Biztos feljegyzés maradt fenn róla, nem

   papírra, hanem harangra írva. A harangot Bécsben öntötték Szt. Péter és Pál

   apostolok képe díszítette. Felirata németül pedig ez volt. „Johann Bayermann

   Pfarrer in Város-lőd 1734.”₀₁₈

   Még azon évben más plébániára ment.

Steiner Ferenc 1735 -1747-ig Ő kezdi meg 1735-ben az anyakönyvezést.₀₁₉

Grossinger Ignác 1747-1754-ig Az Ő idejében kezdik a templom építését.₀₂₀

Lenttner József 1754-1755-ig A püspökúr az Ő idejében szenteli fel a

   templomot._020/1

Isl Jakab 1755.aug. majd 1756 jan.-tól Moger Ádám kislődi pléb. segít ki._020/2

Árvai Mihály 1756 júl.-tól 1757. ápr.-ig. Szept. 16-tól Ananias ferences atya

   segít ki._020/3

Jankovics József 1757-1761-ig Az Ő idejében fejeződik be a templom építése._020/4

Sárl Ferenc 1761-1766-ig 1764-ben létesül kápláni állás.₀₂₁

Jáger Antal 1766-1772-ig 1770-ben ő köti meg a faluval a káplántartási

   szerződést._021/1

Kovacsics János 1772. 5 hónap működés után elhunyt. A templomban a főoltár

   előtt temették el._021/2

Mittis János 1772-1784-ig Ő költözött be a Püspöki nyaralóból átengedett

   plébániára, és épült meg a templomtorony._021/3

Hell Alajos 1784-1806-ig₀₂₂

Móró István1806-1824-ig Az 1822-es tűzvész után a plébánia feljárati lépcsője

   fölé tornácot építenek. Az Anna kápolna bejárata mellett temették el. Zeller

   József káplán 6 hónapig vezeti a plébániát.

Hertelendy Ádám 1825-1826-ig Ő is az Anna kápolna mellett nyugszik.

Zeller József 1827-1831-ig 1831 okt.15-től 1832 jan. 23-ig 69 ember hal meg

   kolerában. Köztük van Zeller plébános úr is 1831 november 22.-én hal meg

   11.-én még keresztelt. Őt is az Anna kápolna mellett helyezték örök

   nyugalomra._022/1

Minderlein Ignác káplán1831-1832-ig

Elsasszer Ferdinánd 1832-1848-ig Az Anna kápolna melletti temetőben

   helyezték el.

Czerhák Ignác 1848-1871-ig Kálvária, tanítói lakás, csehbányai kápolna

   építése. Iskola bővítése. Az Anna kápolna melletti temetőben nyugszik._022/2

Bakacs Imre 1872-1874-ig Két új tanterem létesítése._022/3

Bauer József 1874-1916-ig 1895-ben óvodát alapít. A határban álló fakeresztek

   helyére kőkeresztek kerültek._022/4

Somlyai (Schuacher)Ambrus 1916-1919-ig ₀₂₃

Sági (Schausz)József 1919-1940-ig A háborúban elvitt harangok pótlása.

   1925-ben Jézus szíve és Mária szíve szobor kerül a templomba. Az alsó

   temetőben nyugszik, édesapja Schausz Gergely mellett.₀₂₄

Katona Lajos 1940-1959-ig_024/1

Frey Mátyás 1959-1997-ig 1962-ben a templom körüli tér parkosítása. Kálvária

   felújítása, stb. A Gannai temetőben nyugszik._024/2

Markója László kisegítő (Kislőd) 1997,_024/3

Sabjanics Miklós kisegítő (Herend) 1997,_024/4

Gál Márton (temesvári egyházmegyés) admin. 1997-1998-ig₀₂₅

Sabjanics Miklós kisegítő (Herend) 1998-2008-ig

Simon Gábor plébániai kormányzó 2008-tól, plébános 2010-2020-ig₀₂₆

Prímász Gábor Róbert kisegítő (Herend) 2020-2022-ig_026/2

Varga - Csikász Bence plébániai  kormányzó 2022-_026/3

 

Adventi koncertek a városlődi templomban

 

1998. December 20.-án Tóvári Lajos kezdeményezésére karácsonyi műsort szerveztek a kultúrházban. A nagy sikeren felbuzdulva ez évenként immár adventi koncertként lett megszervezve mely az óta is töretlenül folyamatosan megrendezésre kerül. Az első kettőnek a kultúrház, később a templom ad neki helyet. Sabjanics Miklós plébános úr működése alatt a Kulturális Egyesület, Simon Gábor atya érkezése után kántorunk Pfeiferné Takács Hajnalka szervezésében. A szűk két órába sűrített lélekmelengető hangulatú műsoron, minden évben más - más település kórusa, vendégfellépőként szerepel. A műsor után forralt bor és bejgli várja a jelenlévőket. A kultúrházban a meghívott vendégeknek és a fellépőknek vacsorával, kis süteménnyel, és innivalóval kedveskedünk. A hideg ellenére a templom mindig megtelik a szép számú érdeklődővel.(Szerk)₀₂₇

 

Passióéneklés a városlődi Templomban

 

A templomi kórusnak köszönhetően virágvasárnap és nagypénteken az egyházi kórus Passiót énekel. Szent Máté evangélistának írása szerint, a szentmise keretében. Pontos feljegyzés nincs róla, de Schneider József elmondása alapján 11 éves kora (1936) óta, 71 éven keresztül énekelte a passiót.(Szerk.)

 

Római Katolikus Plébánia Városlőd

 

   A 18. században Városlőd a veszprémi egyházmegye legnagyobb plébániái közé tartozott, amelyből folyamatosan vált le és önállósult Kislőd (1752), Magyarpolány (1761), Tósokberénd (1780), Ajka (1780), Szentgál (1788), Bakonyjákó (1781). Még sokáig leányegyházai közé tartozott Úrkút (1931) és Csehbánya. Az első plébánia lakás a felső temető mellett, a mostani Petőfi utca 1 sz. ház (helyén) volt. Az 1754-ben felszentelt templom messze esett az első plébániától. Ezen úgy segítettek, hogy a mostani gyógyszertár helyén álló uradalmi lakást jelölték ki plébánia lakásnak. A volt plébániát a püspöki uradalom kapta vissza.

   Nagymányai Koller Ignác 1760-ban a gyengélkedő Bíró Márton segédpüspöke lett. Akkor Veszprémben még nem volt megfelelő székhely, maga a püspök is Sümegen élt, ezért a szépen elkészült városlődi templom előtt, a karthauziak egyik nagyobb szabású épületének meglévő romjai fölé építtetett saját részére segédpüspöki palotát. Az öt-szobás barokk stílusú épület nyugati fala karthauzi alapokra épült.

   Nagyméretű, boltíves pincéjét — Gulden István, Városlőd első monográfusa szerint a karthauzi papok kriptájából alakították ki. Mások kétségbe vonják ezt a feltételezést, mert az eredeti karthauzi alapszabályok szerint a rend tagjai jeltelen sírokba és koporsó nélkül temetkeztek, így kriptájuk nem lehetett. Frey Mátyás városlődi esperes — aki 1980-ban írta meg a városlődi plébánia történetét — úgy véli, hogy a plébánia pincéje a karthauziak idejében is pince lehetett.

   A veszprémi egyházmegye papságának névtára 1975. c. kiadvány szerint Koller Ignác segédpüspök korában, ebben az épületben lakott. Padányi Biró Márton püspöknek 1762-ben bekövetkezett halála után utóda a püspöki székben Nagymányai Koller Ignác lett, ekkor a városlődi segéd püspöki palota „püspöki nyaralóvá” lépett elő.. Később Bajzáth József püspök 1777-ben - aki ekkor már a közben felépült veszprémi püspöki palotába költözött Sümegről — a városlődi, akkor még fazsindelyes püspöki nyaralót átengedte plébánialakásnak.

   Erre nagy szükség is volt, mert az addigi plébánialakás azon a ma már üres telken állt „Oraság Ispán háza" néven, amelyen most a takarékszövetkezet foglal el egy kis részt, és vályogfalas, vizes lakás lehetett már akkor is, ahogyan az az 1960-as években történt lebontásakor is tapasztalható volt. A plébános kiköltöztetése után az épület az urasági ispán szolgálati lakása lett. Ezért szerepel az 1791-es falutérképen „Oraság Ispán háza"-ként.

   Hosszú gazdasági épület volt, a végén a telket keresztben lezáró hatalmas pajtával, ahogyan ez a legtöbb parasztportán akkor szokásos volt a faluban. Az 50-es években termény begyűjtőhely volt, ma már semmi sem látható az épületből. 1822-ben a már említett nagy tűz idején a plébánia tetőzete is leégett, ami nem csoda, hiszen akkor még fazsindelyes volt. A károsult házak, így a plébánia felépítését is a Királyi Kamara segélyezte, mivel a püspöki szék ez időben éppen betöltetlen volt. A helyreállítás során a plébánia feljárati lépcsője fölé tornác építésére került sor, és feltehetően akkor kapott az épület fazsindely helyett cseréptetőt.₀₂₈

   Nagyobb belső felújításra 1997-ben Gáll Márton plébános érkezésekor került sor. Teljes festés, elektromos és vízhálózat kiépítés. Állapota sajnos lehangoló volt. Egy előtte kiküldött pap szemléjén istálló szintre minősítette.(Szerk.)

   2008-ban Simon Gábor plébános érkezésével a plébánián nagyobb volumenű felújítást végeztek. Gázbekötés, festés, berendezés, kerítés felújítás, vakolatjavítás.

   

A Városlődi Flórián kápolna

 

Építésének pontos időpontjáról ezidáig nincs pontos adatunk. Bizonyosság, hogy Gulden 1864-ben íródott / kiadott Városlőd történetében már említi létezését.

1822. április 1-én nagy vihar volt, és közben tűz ütött ki a kápolna környékén. 47 szalmatetős ház égett le melléképületeivel együtt, és a mostani plébánia tetőzete is a tűz áldozata lett. ₀₂₉

   A Flórián kápolna a tűzvész emlékére épült, ide régen évente egy ízben - május 4-én - egyházi könyörgő körmenetet tartottak. Szent Flórián a tűzvész védőszentje. Fenti tűzvészről Gulden István emlékezik meg ,,A városlődi plébánia története" c. monográfiájában.₀₃₀

   Ugyanott tőle olvasható, hogy 1844-ben újra tűzvész pusztított Városlődön, most 50 ház, pajta, ól pusztult el. Arról is beszámol, hogy az akkori földesúr, Zichy Domonkos püspök 400 mérő gabonával, 400 Ft-tal és épületfával segítette a tűzkárosultakat. (1 pozsonyi mérő 62,5 liter, mint mértékegység hivatalosan 1875-ig volt érvényben.) Az idős emberek egy harmadik nagy tűzvészről is tudnak. Ez 1899-ben 32 házat pusztított el melléképületeivel együtt a felső faluban. A tűz a mai Pápai u. 8. sz. alatti házban ütött ki.₀₃₁

   A Flórián kápolna műemlék jellegű épület, Frey Mátyás plébános 1982-ben újíttatta fel a másfél évszázados építményt.₀₃₂