Katolikus élet Városlődön./ Római katolikus templom Városlődön./ Römisch-katholische Kirche in Városlőd.

 

    A 18. század első felében két település és két templom volt a mai Városlőd helyén. Ezt az állapotot szüntette meg Padányi Bíró Márton 1747 és 50 között, amikor a közös kőtemplom felépítéséről döntött. A helye adott volt, hiszen a kolostor egykori templomának falmaradványai és a körülötte heverő romok biztosították a szükséges követ. A többi építőanyagról és a szakemberekről a püspök gondoskodott, a napszámos munkát és a fuvart a két falu lakossága szolgáltatta. A tetőzet eredetileg fazsindelyből készült._{001 (Koppintás vagy bal egér)}

   1754. szeptember 29.-én Szent Mihály napján, az új templom védőszentjének ünnepén Bíró Márton püspök úr személyesen tartotta meg benne az első szentmisét, áldotta meg és prédikált. A saját maga által adományozott főoltár valószínűleg akkor már a helyén volt. A legnagyobb plébániák közé tartozik ekkor, amelyből folytonosan válik le és önállósul: Kislőd, Szentgál, Magyarpolány, Úrkút, Tósokberénd, Ajka, Bakonyjákó.

   A tornyot 1778–79-ben Bajzáth József püspök építtette a hajóhoz. A templom 18. századi barokk stílusban épült, nyugati oldalán toronnyal, kelet felé a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. Ehhez kapcsolódik észak felől a sekrestye. A hajóhoz északi oldalon három gótikusnak ható támpillér tartozik. A déli homlokzatból szalagtagos kőkeretes oldalbejárat nyílik. A hajó padlószintje a jelenlegi külső terepszinttel egy vonalban húzódik, a torony szintjénél két lépcsőfokkal alacsonyabban. A városlődi templom védőszentje, akárcsak a frankok által épített első kis fatornyos templomé, Szent-Mihály arkangyal; a szeptember 29-ét követő vasárnap hagyományosan a búcsú napja.₀₀₂

   A fából faragott főoltár alsó része vörös márvány utánzatú, két női angyalhermás kompozit oszlopfejjel, két-két oszloppal, többszörösen megtört párkányzat. Középen a sátánt a paradicsomból lángpallossal kiűző Szt. Mihályt örökítette meg. A két oldalán egy-egy királyszobor látható: balról Szt. István jobbról Szt. László (szemben nézve). A második szinten Szt. Imre herceget, felette Szűz Mária mennybevételét ábrázolja felhők felett, angyalok között. A gyönyörű kivitelű oltárt 1720 után készíthette Schmidt Ferenc, aki Padányi Bíró Márton püspök kiemelkedő faszobrásza, egyúttal Veszprém megye korabeli szakrális művészetének meghatározó egyénisége volt. A Cseh-Morvaországból származó fafaragó legtermékenyebb korszaka az 1740–60 közötti évtizedekre tehető.₀₀₃

   A templom első nagy külső és belső renoválását 1858-ban Ranolder Jánosnak - egyike a legnagyobb alkotó veszprémi püspököknek - köszönhetjük. A belső berendezés, a szószék és az oltár ekkor az eredetinél valamivel világosabb színt kapott.

   A templomhajó elején még két mellékoltár is van: az egyiken Jézus szíve-, a másikon Mária szíve-szobor látható. Ezek a szobrok 1925-ben kerültek a templomba, jelenlegi helyükön 1937 óta állnak.₀₀₄ A harmadik mellékoltár egy Lurdi Mária-szoborral az oldalsó bejárattal szemben, a hajó bal oldalán található. Az 1995-től végzett ásatási munkák alkalmával, a külső vakolat leverésekor kiderült, eredetileg itt is egy oldalajtó volt. Régről egyesek tudni vélik, hogy annak idején a két falu rossz viszonya miatt, a déli oldalajtón csak a Pilleiek, míg az északi oldalajtón a Városlődiek jártak misére. Mikor már a helyzet rendeződni látszott az északi oldalajtó Lurdy-oltárral való lezárásáról döntöttek.(Szerk.)₀₀₅ Ennél az oltárnál építik fel minden karácsonykor a "Betlehemet", illetve készítik el nagyhét idejére a "Szent Sírt".

   A főoltárhoz hasonlóan műemléki védelem alatt áll a gazdag díszítésű, szintén fából készített barokk szószék is.₀₀₆ Az 1747-es egyház-látogatás során készült feljegyzés említést tesz arról, hogy a frankok által használt kicsiny templomnak volt egy 6 regiszteres orgonája is. Feltehetően az került át az újonnan épített templomba, hiszen eredeti helyén nem volt már rá szükség.(Szerk.)

   Gondolatban vessünk egy pillantást a kórus karzatára: díszes, fából faragott rácsozat volt. kb. két és fél méter magasan indítva. (A márkói templom kórusán van még hozzá hasonló.)₀₀₇ Az akkori orgonát az 1790-es években Adler Ferenc gazdag csehbányai üveghuta mester adományozta a templomnak.

   Az első világháborúban Városlődről elvitt harangok_007/1 pótlására 1922-23-24-ben egy 224 kg-os harangot öntettek a helyi hívők és a Városlődről Amerikába kivándoroltak, (A második világháború ezt elvitte.) és került még egy 114 kg-os, egy 40 kg-os a felső, és egy 36 kg-os az alsó temetőbe is.₀₀₈

Jézus szíve és Mária szíve szobrok 1925-ben kerültek mellékoltárokba,  mostani helyükre.

   A kórus karzata az 1930-as években már nem volt biztonságos, fája elöregedett, a templombelső renoválása is éppen esedékes volt, és az orgona sem felelt már meg rendeltetésének 140 éves használat után. Így a templombelső renoválásával egy időben a kórus erős téglafal karzatot és egy kiválóan szép kivitelű, két manuálos, sokregiszteres, mechanikus légfúvással működő orgonát is kapott.

   Az új orgonának, mit Barakovits János épített, figyelemreméltó története van. 1930-ban vetette Sági József akkori városlődi plébános az egyházközséggel. Ára 8600,- Pengő volt. A vételár törlesztéses részét 4 év alatt kellett volna kifizetni, oly módon, hogy minden hitközségi tagra évi 2,- Pengő jutott. Valamilyen oknál fogva azonban már az első évben a fizetendő összegnek csak 46%-a folyt be. A fizetést megtagadók cserbenhagyták a képviselő-testületi tagokat. Nagy agitációkat folytattak a kocsmákban, ahová nem sajnálták pénzüket vinni. (Ekkor 8 kocsma működött a faluban.) Igaz, hogy 1931-et írtak akkor, világgazdasági válság volt, sok család éhezett, nem tellett ruhára, cipőre. A két jótálló József Károly és Pilcz Ignác háza, földje veszélybe került, mire Sági József törvényesen végrehajtóval, csendőrökkel hajtatta be az emberektől az elmaradt járandóságokat. Ezzel a falu és a plébános közötti viszony még jobban elmérgesedett. A rossz viszonyt javítandó, 1937. évi templomfestést Sági József saját költségére végeztette, ami nemes gesztus volt. A mennyezeti mezőnyökre ekkor bibliai tárgyú falfestmények kerültek, de ezeket az 1955. évi, Katona Lajos esperes idejében történt templomfestés alkalmával egyszínűre átfestve eltüntették.

Az orgonaügyet sokévi huzavona után végül a sors oldotta meg. Sági József — aki közben esperes lett - 1940. május 31-én meghalt, tekintélyes hagyatékából kifizették az orgona árából még fennálló részt és ezzel az ügy nyugvópontra jutott, a két kezes fellélegzett. Az orgona az óta többször szorult javításra. Nagyobb javítás először 1958-ban történt, levegő befúvó rendszerét is ekkor szerelték át elektromosra.

   A templom mind a hét ablaka ólomkeretekbe helyezett színes üvegekkel díszített. Az eredeti üvegablakok cseréje folyamatosan történt: 1927-ben, a főoltár mögött két színes ablakot szereltek fel Szt. József és Szt. Anna képével részben az Amerikában élő, részben a helybeli hívek adományából.₀₀₉ - 1935-ben Dr. Rótt Nándor megyés püspök a régi fazsindelyes tetőt leszedette és a templomot piros színű palával fedette át.

    A barokk faoltár kiemelkedő művészi értéket képvisel. Az 1950-es években meginduló állami műemléki tevékenységek során az elsők közt volt, amelynek restaurálásáról gondoskodtak: Németh Kálmán szobrászművész az OMF költségén 1954-ben restaurálta. 

   1983-ban egy harmadik színes ablak került a templomba a városlődi származású és az 1950-es években Amerikába kivándorolt, ott 1982-ben elhunyt Vesztergom Jenő hagyatékából._009/1 (Egy színes ablak ára ebben az időben 25-30 ezer Ft.) 1986-ban a már meglévő 3 színes ablakon kívül újabb 4 színes ablakkal szépült a templom: egy Pilcz Józsefné magánadományából, 3 a hívek adakozásából.₀₁₀

   A templom tornyában 3 harang lakik: egy 310,₀₁₁ egy 114,₀₁₂ és egy 18 kilogrammos (utóbbi a lélekharang).₀₁₃

     A 310 kg-os harangot Frey Mátyás plébános, - 1984-től esperes - helyeztette el a toronyban.

Belső festés 1955-ben, 1977-ben és 2007-ben volt.

Külső festést végeztetett a 1960-as, 1983-as, években.

1978-ban elektromos padfűtést készítenek.

1981-ben a harangok működtetését elektromos berendezéssel oldották meg. Így a modern technikának köszönhetően már nem volt szükség harangozóra.

1985-ben a második Vatikáni zsinat előírásainak eleget téve, szembe miséző asztalt készített Kubik Zoltán asztalos mester.

1990-ben restaurálás céljából lebontják az egész főoltárt. Előtte a tervezők egy közel két négyzetméteres pontos rajzot készítettek, a későbbi összeszereléshez. A négy évig tartó munkát az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurátori Központ restaurátor műhelye végezte. Ennek során egy áthelyezéssel kapcsolatos átalakítás nyomait is megfigyelték, ami alátámasztja az oltár írott forrásokból ismert történetét.  

1992-ben felszentelték a felső temetőben, a második világháborúban Városlődön elhunyt, és itt tömegsírban eltemetett német katonák számára készült sírhelyet.

1995 aug. 7.-én felszentelhettük a (négy év alatt) szépen restaurált főoltárunkat.

2002-ben Schneider Helmutnak köszönhetően készült előtető az Anna kápolna bejárata elé.

2003-ban Schneider Helmut és Tóth Béla ács csapatával kijavítja a templom tetőszerkezetét, és a régi piros palát, új cserépfedésre cseréli. Ekkor összefogással megtisztítottuk a padlást a sokévi szeméttől. A toronysisak festése is megtörtént.

2006-ban elkészült a templom hangosítása Feith József által.

2007-ben templom külső homlokzati helyreállítása nagy támogatottságot élvezett. A munkálatok költségeit igen jelentős mértékben a hívek adományai képezték. A településről elszakadt külhoniak adományait Dr. Roth Ferenc városlődi születésű németországban élő lokálpatrióta fogta össze._013/1 Teljes újra vakolás, a Városlődi (Staub Róbert által jegyzett.) LŐD-ÉP Bt. munkája.₀₁₄

2008 szeptemberében Schell Imre asztalosmester új bejárati ajtót, és ablakokat készít és épít be a  sekrestyébe.

2008-ban a régi mozipadok helyett új székek vásárlása, Szentélybe a két új padot szintén Kubik Zoltán készítette.     

2010-ben orgona felújítás/átépítés, Korb Gábor Móri orgonaépítő által. A jelenlegi orgona nagy összefogással lett felújítva,_014/1 melyért a település közössége 2011-ben Podmaniczky-díjat kapott.₀₁₅

2016-ban az alsó temető Anna kápolnáján lemezfedés csere. A hozzá felvezető út szilárd burkolattal való ellátása, szép kialakítása, már rég óhajtott vágya volt a közösségnek.₀₁₆ Csekényi István polgármesterkedése alatt készült el, a felső temető rendbetételével együtt.₀₁₇ 

2018 őszén elkészült a torony sisak újra festése.

2021 Szeptemberében Papp László vállalkozó új energiatakarékos, szabályozható padfűtést alakított ki. Októberben elkészült az új énekszöveg kivetítésre alkalmas rendszer.

2022 Karácsonyán Bence atya szorgalmazására (Biztonsági kamerák és riasztórendszer felszerelésével) megvalósult a napközben mindig látogatható nyitott templom. 

 

A tornyon lévő apostoli kettős-kereszt a templom püspöki létesítésére utal._017/1

 

Városlőd Plébánosai:

 

Bayerman János 1730-tól - 1735-ig Biztos feljegyzés maradt fenn róla, nem

   papírra, hanem harangra írva. A harangot Bécsben öntötték Szt. Péter és Pál

   apostolok képe díszítette. Felirata németül pedig ez volt. „Johann Bayermann

   Pfarrer in Város-lőd 1734.”₀₁₈

   Még azon évben más plébániára ment.

Steiner Ferenc 1735 -1747-ig Ő kezdi meg 1735-ben az anyakönyvezést.₀₁₉

Grossinger Ignác 1747-1754-ig Az Ő idejében kezdik a templom építését.₀₂₀

Lenttner József 1754-1755-ig A püspökúr az Ő idejében szenteli fel a

   templomot._020/1

Isl Jakab 1755.aug. majd 1756 jan.-tól Moger Ádám kislődi pléb. segít ki._020/2

Árvai Mihály 1756 júl.-tól 1757. ápr.-ig. Szept. 16-tól Ananias ferences atya

   segít ki._020/3

Jankovics József 1757-1761-ig Az Ő idejében fejeződik be a templom építése._020/4

Sárl Ferenc 1761-1766-ig 1764-ben létesül kápláni állás.₀₂₁

Jáger Antal 1766-1772-ig 1770-ben ő köti meg a faluval a káplántartási

   szerződést._021/1

Kovacsics János 1772. 5 hónap működés után elhunyt. A templomban a főoltár

   előtt temették el._021/2

Mittis János 1772-1784-ig Ő költözött be a Püspöki nyaralóból átengedett

   plébániára, és épült meg a templomtorony._021/3

Hell Alajos 1784-1806-ig₀₂₂

Móró István1806-1824-ig Az 1822-es tűzvész után a plébánia feljárati lépcsője

   fölé tornácot építenek. Az Anna kápolna bejárata mellett temették el. Zeller

   József káplán 6 hónapig vezeti a plébániát.

Hertelendy Ádám 1825-1826-ig Ő is az Anna kápolna mellett nyugszik.

Zeller József 1827-1831-ig 1831 okt.15-től 1832 jan. 23-ig 69 ember hal meg

   kolerában. Köztük van Zeller plébános úr is 1831 november 22.-én hal meg

   11.-én még keresztelt. Őt is az Anna kápolna mellett helyezték örök

   nyugalomra._022/1

Minderlein Ignác káplán1831-1832-ig

Elsasszer Ferdinánd 1832-1848-ig Az Anna kápolna melletti temetőben

   helyezték el.

Czerhák Ignác 1848-1871-ig Kálvária, tanítói lakás, csehbányai kápolna

   építése. Iskola bővítése. Az Anna kápolna melletti temetőben nyugszik._022/2

Bakacs Imre 1872-1874-ig Két új tanterem létesítése._022/3

Bauer József 1874-1916-ig 1895-ben óvodát alapít. A határban álló fakeresztek

   helyére kőkeresztek kerültek._022/4

Somlyai (Schuacher)Ambrus 1916-1919-ig ₀₂₃

Sági (Schausz)József 1919-1940-ig A háborúban elvitt harangok pótlása.

   1925-ben Jézus szíve és Mária szíve szobor kerül a templomba. Az alsó

   temetőben nyugszik, édesapja Schausz Gergely mellett.₀₂₄

Katona Lajos 1940-1959-ig_024/1

Frey Mátyás 1959-1997-ig 1962-ben a templom körüli tér parkosítása. Kálvária

   felújítása, stb. A Gannai temetőben nyugszik._024/2

Markója László kisegítő (Kislőd) 1997,_024/3

Sabjanics Miklós kisegítő (Herend) 1997,_025/1

Gál Márton (temesvári egyházmegyés) admin. 1997-1998-ig₀₂₅

Sabjanics Miklós kisegítő (Herend) 1998-2008-ig

Simon Gábor plébániai kormányzó 2008-tól, plébános 2010-2020-ig₀₂₆

Prímász Gábor Róbert kisegítő (Herend) 2020-2022-ig_026/2

Varga - Csikász Bence plébániai  kormányzó 2022-_026/3

 

Adventi koncertek a városlődi templomban

 

1998. December 20.-án Tóvári Lajos kezdeményezésére karácsonyi műsort szerveztek a kultúrházban. A nagy sikeren felbuzdulva ez évenként immár adventi koncertként lett megszervezve mely az óta is töretlenül folyamatosan megrendezésre kerül. Az első kettőnek a kultúrház, később a templom ad neki helyet. Sabjanics Miklós plébános úr működése alatt a Kulturális Egyesület, Simon Gábor atya érkezése után kántorunk Pfeiferné Takács Hajnalka szervezésében. A szűk két órába sűrített lélekmelengető hangulatú műsoron, minden évben más - más település kórusa, vendégfellépőként szerepel. A műsor után forralt bor és bejgli várja a jelenlévőket. A kultúrházban a meghívott vendégeknek és a fellépőknek vacsorával, kis süteménnyel, és innivalóval kedveskedünk. A hideg ellenére a templom mindig megtelik a szép számú érdeklődővel.(Szerk)₀₂₇

 

Passióéneklés a városlődi Templomban

 

A templomi kórusnak köszönhetően virágvasárnap és nagypénteken az egyházi kórus Passiót énekel. Szent Máté evangélistának írása szerint, a szentmise keretében. Pontos feljegyzés nincs róla, de Schneider József elmondása alapján 11 éves kora (1936) óta, 71 éven keresztül énekelte a passiót.(Szerk.)

 

Római Katolikus Plébánia Városlőd

 

   A 18. században Városlőd a veszprémi egyházmegye legnagyobb plébániái közé tartozott, amelyből folyamatosan vált le és önállósult Kislőd (1752), Magyarpolány (1761), Tósokberénd (1780), Ajka (1780), Szentgál (1788), Bakonyjákó (1781). Még sokáig leányegyházai közé tartozott Úrkút (1931) és Csehbánya. Az első plébánia lakás a felső temető mellett, a mostani Petőfi utca 1 sz. ház (helyén) volt. Az 1754-ben felszentelt templom messze esett az első plébániától. Ezen úgy segítettek, hogy a mostani gyógyszertár helyén álló uradalmi lakást jelölték ki plébánia lakásnak. A volt plébániát a püspöki uradalom kapta vissza.

   Nagymányai Koller Ignác 1760-ban a gyengélkedő Bíró Márton segédpüspöke lett. Akkor Veszprémben még nem volt megfelelő székhely, maga a püspök is Sümegen élt, ezért a szépen elkészült városlődi templom előtt, a karthauziak egyik nagyobb szabású épületének meglévő romjai fölé építtetett saját részére segédpüspöki palotát. Az öt-szobás barokk stílusú épület nyugati fala karthauzi alapokra épült.

   Nagyméretű, boltíves pincéjét — Gulden István, Városlőd első monográfusa szerint a karthauzi papok kriptájából alakították ki. Mások kétségbe vonják ezt a feltételezést, mert az eredeti karthauzi alapszabályok szerint a rend tagjai jeltelen sírokba és koporsó nélkül temetkeztek, így kriptájuk nem lehetett. Frey Mátyás városlődi esperes — aki 1980-ban írta meg a városlődi plébánia történetét — úgy véli, hogy a plébánia pincéje a karthauziak idejében is pince lehetett.

   A veszprémi egyházmegye papságának névtára 1975. c. kiadvány szerint Koller Ignác segédpüspök korában, ebben az épületben lakott. Padányi Biró Márton püspöknek 1762-ben bekövetkezett halála után utóda a püspöki székben Nagymányai Koller Ignác lett, ekkor a városlődi segéd püspöki palota „püspöki nyaralóvá” lépett elő.. Később Bajzáth József püspök 1777-ben - aki ekkor már a közben felépült veszprémi püspöki palotába költözött Sümegről — a városlődi, akkor még fazsindelyes püspöki nyaralót átengedte plébánialakásnak.

   Erre nagy szükség is volt, mert az addigi plébánialakás azon a ma már üres telken állt „Oraság Ispán háza" néven, amelyen most a takarékszövetkezet foglal el egy kis részt, és vályogfalas, vizes lakás lehetett már akkor is, ahogyan az az 1960-as években történt lebontásakor is tapasztalható volt. A plébános kiköltöztetése után az épület az urasági ispán szolgálati lakása lett. Ezért szerepel az 1791-es falutérképen „Oraság Ispán háza"-ként.

   Hosszú gazdasági épület volt, a végén a telket keresztben lezáró hatalmas pajtával, ahogyan ez a legtöbb parasztportán akkor szokásos volt a faluban. Az 50-es években termény begyűjtőhely volt, ma már semmi sem látható az épületből. 1822-ben a már említett nagy tűz idején a plébánia tetőzete is leégett, ami nem csoda, hiszen akkor még fazsindelyes volt. A károsult házak, így a plébánia felépítését is a Királyi Kamara segélyezte, mivel a püspöki szék ez időben éppen betöltetlen volt. A helyreállítás során a plébánia feljárati lépcsője fölé tornác építésére került sor, és feltehetően akkor kapott az épület fazsindely helyett cseréptetőt.₀₂₈

   Nagyobb belső felújításra 1997-ben Gáll Márton plébános érkezésekor került sor. Teljes festés, elektromos és vízhálózat kiépítés. Állapota sajnos lehangoló volt. Egy előtte kiküldött pap szemléjén istálló szintre minősítette.(Szerk.)

   2008-ban Simon Gábor plébános érkezésével a plébánián nagyobb volumenű felújítást végeztek. Gázbekötés, festés, berendezés, kerítés felújítás, vakolatjavítás.

     Simon Gábor 2020-i távozása után üresen áll.

   

A Városlődi Flórián kápolna

 

Építésének pontos időpontjáról ezidáig nincs pontos adatunk. Bizonyosság, hogy Gulden 1864-ben íródott / kiadott Városlőd történetében már említi létezését.

1822. április 1-én nagy vihar volt, és közben tűz ütött ki a kápolna környékén. 47 szalmatetős ház égett le melléképületeivel együtt, és a mostani plébánia tetőzete is a tűz áldozata lett. ₀₂₉

   A Flórián kápolna a tűzvész emlékére épült, ide régen évente egy ízben - május 4-én - egyházi könyörgő körmenetet tartottak. Szent Flórián a tűzvész védőszentje. Fenti tűzvészről Gulden István emlékezik meg ,,A városlődi plébánia története" c. monográfiájában.₀₃₀

   Ugyanott tőle olvasható, hogy 1844-ben újra tűzvész pusztított Városlődön, most 50 ház, pajta, ól pusztult el. Arról is beszámol, hogy az akkori földesúr, Zichy Domonkos püspök 400 mérő gabonával, 400 Ft-tal és épületfával segítette a tűzkárosultakat. (1 pozsonyi mérő 62,5 liter, mint mértékegység hivatalosan 1875-ig volt érvényben.) Az idős emberek egy harmadik nagy tűzvészről is tudnak. Ez 1899-ben 32 házat pusztított el melléképületeivel együtt a felső faluban. A tűz a mai Pápai u. 8. sz. alatti házban ütött ki.₀₃₁

   A Flórián kápolna műemlék jellegű épület, Frey Mátyás plébános 1982-ben újíttatta fel a másfél évszázados építményt.₀₃₂

 

Katholisches Leben in Városlőd. / Römisch-katholische Kirche in Városlőd.

 

   In der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts gab es zwei Siedlungen und zwei Kirchen an der Stelle des heutigen Városlőd. Dieser Zustand wurde von Márton Bíró Padányi zwischen 1747 und 1750 aufgehoben, als er beschloss, eine gemeinsame Steinkirche zu bauen. Der Standort war vorgegeben, da die Mauerreste der ehemaligen Klosterkirche und die umliegenden Ruinen den nötigen Stein lieferten. Andere Baumaterialien und Fachleute wurden vom Bischof zur Verfügung gestellt, während die Einwohner der beiden Dörfer als Tagelöhner und für den Transport zur Verfügung standen. Das Dach war ursprünglich mit Schindeln gedeckt._{001 (Tippen oder linke Maustaste)}

   Am 29. September 1754, dem Michaelistag, dem Fest des Schutzpatrons der neuen Kirche, zelebrierte Bischof Márton Bíró persönlich die erste Messe, segnete sie und hielt die Predigt. Der Hochaltar, den er selbst gestiftet hatte, war wahrscheinlich schon an seinem Platz.Zu den größten Pfarreien dieser Zeit, von denen sie sich immer wieder trennt und unabhängig wird, gehören Kislőd, Szentgál, Magyarpolány, Úrkút, Tósokberénd, Ajka, Bakonyjákó.

  Der Turm wurde in den Jahren 1778-79 von Bischof József Bajzáth für das Kirchenschiff gebaut. Die Kirche wurde im Barockstil des 18. Jahrhunderts erbaut, mit einem Turm an der Westseite und einem Altarraum an der Ostseite, der von den drei Seiten des Achtecks abgeschlossen wird. Es ist im Norden durch eine Sakristei verbunden. Das Kirchenschiff hat drei gotisch anmutende Strebepfeiler an der Nordseite. An der Südfassade befindet sich ein Seiteneingang mit einem bandförmigen Steinrahmen. Das Fußbodenniveau des Kirchenschiffs entspricht dem heutigen äußeren Bodenniveau, zwei Stufen unter dem Niveau des Turms. Der Schutzpatron der Kirche in der Stadt ist wie bei der ersten von den Franken errichteten kleinen Turmkirche der Erzengel Sankt Michael; der Sonntag nach dem 29. September ist traditionell der Tag des Abschiedsfestes.₀₀₂

    Der untere Teil des aus Holz geschnitzten Hauptaltars ist aus rotem Marmorimitat, mit zwei weiblichen, engelsköpfigen, zusammengesetzten Säulenköpfen, zwei Säulen und mehreren durchbrochenen Gesimsen. In der Mitte der heilige Michael, der den Satan mit einer Flammenkugel aus dem Paradies vertreibt. Auf jeder Seite steht eine Statue eines Königs: links der heilige Stephanus, rechts der heilige Lazarus (gegenüber). Auf der zweiten Ebene befindet sich eine Statue des Fürsten St. Imre, darüber die Himmelfahrt der Jungfrau Maria über den Wolken, inmitten von Engeln. Der schön gearbeitete Altar muss nach 1720 von Ferenc Schmidt angefertigt worden sein, der ein hervorragender Holzbildhauer des Bischofs Márton Bíró Padányi und eine führende Persönlichkeit der sakralen Kunst des Komitats Veszprém in dieser Zeit war. Die produktivste Zeit des Holzschnitzers aus Böhmisch-Mähren waren die Jahrzehnte zwischen 1740-60.₀₀₃

   Die erste große Außen- und Innenrenovierung der Kirche im Jahr 1858 wurde von János Ranolder, einem der kreativsten Bischöfe von Veszprém, durchgeführt. Die Innenausstattung, die Kanzel und der Altar erhielten eine etwas hellere Farbe als das Original.

    An der Vorderseite des Kirchenschiffs befinden sich außerdem zwei Seitenaltäre: einer mit einer Herz-Jesu-Statue und der andere mit einer Herz-Maria-Statue. Diese Skulpturen wurden 1925 hinzugefügt und befinden sich seit 1937 an ihrem jetzigen Standort.₀₀₄ Der dritte Seitenaltar mit einer Statue der Maria von Lurdi befindet sich gegenüber dem Seiteneingang, auf der linken Seite des Kirchenschiffs. Bei den Ausgrabungsarbeiten ab 1995, als der Außenputz abgebrochen wurde, stellte man fest, dass sich auch hier ursprünglich eine Seitentür befand. Es wird seit langem vermutet, dass damals aufgrund der schlechten Beziehungen zwischen den beiden Dörfern nur die Pille-Bewohner durch die südliche Seitentür zur Messe gingen, während die Bewohner der Városlőd durch die nördliche Seitentür gingen. Als die Situation geklärt schien, wurde beschlossen, die Nordtür mit dem Lurdy-Altar zu schließen.(Hrsg.)₀₀₅ An diesem Altar wird jedes Jahr zu Weihnachten das "Bethlehem" aufgebaut und in der Karwoche das "Heilige Grab" vorbereitet.

    Die reich verzierte barocke Kanzel, ebenfalls aus Holz, steht wie der Hochaltar unter Denkmalschutz.₀₀₆ In einer Notiz von einem Besuch der Kirche im Jahr 1747 wird erwähnt, dass die von den Franken genutzte kleine Kirche eine Orgel mit 6 Registern besaß. Vermutlich wurde sie in die neu erbaute Kirche verlegt, da sie an ihrem ursprünglichen Standort nicht mehr benötigt wurde.(Hrsg.)

   Werfen wir einen Blick auf die Chorempore: Sie war ein kunstvoll geschnitztes Holzgitter, das etwa zweieinhalb Meter hoch war (ein ähnliches befindet sich auf dem Chor der Kirche in Márkó).₀₀₇ Die damalige Orgel wurde der Kirche in den 1790er Jahren von Ferenc Adler, einem reichen Glashüttenmeister aus Böhmen, gestiftet.

Als Ersatz für die während des Ersten Weltkriegs aus Városlőd entwendeten Glocken007/1 wurde 1922-23-24 von Gemeindemitgliedern und Auswanderern aus Városlőd nach Amerika eine 224 kg schwere Glocke gegossen (diese wurde im Zweiten Weltkrieg mitgenommen) und eine 114 kg schwere, eine 40 kg schwere auf dem oberen und eine 36 kg schwere auf dem unteren Friedhof hinzugefügt.₀₀₈

  Die Statuen des Herzens Jesu und des Herzens Mariens wurden 1925 in den Seitenaltären aufgestellt.

   In den 1930er Jahren war das Chorgestühl nicht mehr sicher, das Holz war alt, der Innenraum sollte renoviert werden und die Orgel war nach 140 Jahren Gebrauch nicht mehr zweckmäßig. Gleichzeitig mit der Renovierung des Kircheninneren erhielt der Chor ein starkes gemauertes Chorgestühl und eine wunderschöne zweimanualige, mehrregistrige, mechanische Luftblasorgel mit zwei Registern.

   Die neue Orgel, die von János Barakovits gebaut wurde, hat eine bemerkenswerte Geschichte. Im Jahr 1930 ließ József Sági, der damalige Pfarrer von Városlőd, sie von der Gemeinde bauen. Der Preis betrug 8600,- Pengő. Die Amortisation des Kaufpreises sollte über 4 Jahre erfolgen, so dass jedes Gemeindemitglied 2,- Pengő pro Jahr erhielt. Aus irgendeinem Grund gingen jedoch im ersten Jahr nur 46 % des fälligen Betrags ein. Diejenigen, die sich weigerten zu zahlen, scheiterten an den Mitgliedern des Rates. (Damals gab es 8 Kneipen im Dorf.) Es stimmt, es war 1931, es herrschte eine Weltwirtschaftskrise, viele Familien hungerten, und es gab kein Geld für Kleidung oder Schuhe. Die Häuser und Grundstücke der beiden Wohltäter, Károly József und Ignác Pilcz, waren in Gefahr, und József Sági setzte Ordnungshüter und Gendarmen ein, um die rückständigen Beträge bei der Bevölkerung einzutreiben. Dadurch verschlechterte sich das Verhältnis zwischen dem Dorf und dem Pfarrer weiter. Um die schlechten Beziehungen zu verbessern, ließ József Sági die Kirche 1937 auf eigene Kosten ausmalen - eine noble Geste. Damals waren an der Decke Wandmalereien mit biblischen Themen angebracht, die jedoch bei der Ausmalung der Kirche im Jahr 1955, als Lajos Katona Dekan war, entfernt und in der gleichen Farbe wieder angebracht wurden.

    Nach jahrelangem Ringen wurde der Fall der Orgel schließlich vom Schicksal gelöst. József Sági - der inzwischen Diakon geworden war - starb am 31. Mai 1940, der restliche Teil des Orgelpreises wurde aus seinem beträchtlichen Nachlass bezahlt, und die Angelegenheit war erledigt, die beiden Bürgen konnten aufatmen. Seitdem war die Orgel mehrmals reparaturbedürftig. Die ersten größeren Reparaturen wurden 1958 durchgeführt, als die Lufteinspritzanlage auf Elektroantrieb umgestellt wurde.

    Alle sieben Fenster der Kirche sind mit farbigem Glas in Bleirahmen verziert. Die ursprünglichen Glasfenster wurden laufend ersetzt: 1927 wurden hinter dem Hochaltar zwei farbige Fenster mit den Bildern des heiligen Josef und der heiligen Anna eingesetzt, die teils von den in Amerika lebenden Gläubigen, teils von den örtlichen Gemeindemitgliedern gestiftet wurden.₀₀₉ - 1935 wurde das alte Schindeldach vom Komitatsbischof Dr. Nándor Rótt entfernt und die Kirche mit rotem Schiefer gedeckt.

    Der barocke Holzaltar ist von hohem künstlerischen Wert. Er gehörte zu den ersten, die im Rahmen der in den 1950er Jahren begonnenen staatlichen Denkmalschutzmaßnahmen restauriert wurden: Kálmán Németh, ein Bildhauer, restaurierte ihn 1954 auf Kosten der "OMF"Nationale Denkmalinspektion.

  1983 wurde der Kirche ein drittes farbiges Fenster aus dem Nachlass von Jenő Vesztergom hinzugefügt, der in Városlőd geboren wurde und in den 1950er Jahren nach Amerika auswanderte, wo er 1982 starb._009/1 (Der Preis für ein farbiges Fenster betrug damals 25-30 Tausend Forint.) 1986 wurde die Kirche zusätzlich zu den bereits vorhandenen 3 farbigen Fenstern mit 4 weiteren farbigen Fenstern verschönert: eines aus einer privaten Spende von Frau József Pilcz, 3 aus der Spende der Gemeinde-mitglieder.₀₁₀

  Im Kirchturm befinden sich 3 Glocken: eine 310,₀₁₁ eine 114,₀₁₂ und eine 18 Kilogramm schwere Glocke (letztere ist die Seelenglocke).₀₁₃

    Die 310 kg schwere Glocke wurde von Pfarrer Mátyás Frey, Dekan seit 1984, im Turm installiert.

    Der Innenraum wurde 1955, 1977 und 2007 gestrichen.

Die Außenanstriche wurden in den 1960er Jahren und 1983 durchgeführt.

Eine elektrische Bankheizung wurde 1978 installiert.

   Im Jahr 1981 wurden die Glocken elektrisch betrieben. Dank der modernen Technik war es nicht mehr nötig, die Glocken zu läuten.

    Im Jahr 1985 wurde im Einklang mit dem Zweiten Vatikanischen Konzil ein Messtisch von Tischlermeister Zoltán Kubik angefertigt.

   1990 wird der gesamte Hochaltar zur Restaurierung abgebaut. Zuvor fertigten die Planer eine genaue Zeichnung von fast zwei Quadratmetern für den späteren Zusammenbau an. Die Arbeiten, die vier Jahre dauerten, wurden von der Restaurierungswerkstatt des Staatlichen Zentrums für Denkmalpflege und Restaurierung durchgeführt. Bei diesen Arbeiten wurden Spuren einer verlegungsbedingten Veränderung festgestellt, was die aus schriftlichen Quellen bekannte Geschichte des Altars bestätigt.

   _{1992 wurde das Grab auf dem oberen Friedhof eingeweiht, eine Begräbnisstätte für deutsche Soldaten, die im Zweiten Weltkrieg in Városlőd gefallen und hier in Massengräbern bestattet worden waren.}

  _{1995 Aug. 7. konnten wir unseren wunderschön restaurierten Hauptaltar einweihen (nach vier Jahren).}

  _{2002 wurde dank Helmut Schneider ein Vordach vor dem Eingang zur Annakapelle errichtet.}

  Im Jahr 2003 reparierten Helmut Schneider und Béla Tóth, ein Team von Zimmerleuten, das Dach der Kirche und ersetzten den alten roten Schiefer durch ein neues Ziegeldach. Damals haben wir mit vereinten Kräften den Dachboden von jahrelangem Unrat befreit. Auch die Kirchtürme wurden gestrichen.

   Im Jahr 2006 wurde die Beschallungsanlage der Kirche von József Feith fertiggestellt.

   Im Jahr 2007 wurde die Restaurierung der Außenfassade der Kirche gut unterstützt. Die Kosten für die Arbeiten wurden größtenteils durch Spenden der Gläubigen gedeckt. Die Spenden der Auswanderer, die das Dorf verlassen hatten, wurden von Dr. Ferenc Roth, einem in Stadtlőd geborenen und in Deutschland lebenden Lokalpatrioten, gesammelt._013/1 Vollständige Neuverputzung, Arbeit von LŐD-ÉP Bt.

  Imre Schell, Tischlermeister, fertigt und montiert im September 2008 eine neue Eingangstür und Fenster in der Sakristei.

    Im Jahr 2008 wurden die alten Kinobänke durch neue Stühle ersetzt, die beiden neuen Bänke im Altarraum wurden ebenfalls von Zoltán Kubik angefertigt.

   2010 wurde die Orgel von Gábor Korb, Orgelbauer aus Mór, renoviert und umgebaut. Die jetzige Orgel wurde in großer Zusammenarbeit renoviert,_014/1 wofür die Dorfgemeinschaft 2011 den Podmaniczky-Preis erhielt.₀₁₅

    Im Jahr 2016 wurde die Anna-Kapelle auf dem unteren Friedhof durch eine neue Platte ersetzt. Die Gemeinde hatte sich schon lange gewünscht, dass der Weg dorthin mit einer festen Oberfläche gepflastert und schön gestaltet wird.₀₁₆ Dies wurde unter der Bürgermeisterschaft von István Csekényi zusammen mit der Renovierung des oberen Friedhofs abgeschlossen.₀₁₇

    Im Herbst 2018 wurde die Neulackierung des Turmhelms abgeschlossen.

  2021 Im September 2021 installierte der Bauunternehmer László Papp ein neues energiesparendes, regelbares Bankheizungssystem. Im Oktober wurde ein neues System zur Projektion des Hymnentextes fertiggestellt.

   2022 Zu Weihnachten 2022 wurde auf Drängen von Pfarrer Bence (mit der Installation von Sicherheitskameras und einer Alarmanlage) die offene Kirche, die tagsüber immer geöffnet ist, fertiggestellt.

  Das apostolische Doppelkreuz auf dem Turm ist ein Hinweis auf die bischöfliche Einrichtung der Kirche._017/1

 

Pfarrer der Gemeinde Városlőd:

 

János Bayerman von 1730 - 1735 Es gibt keine eindeutigen Aufzeichnungen über ihn,       nein nicht auf Papier, sondern auf einer Glocke. Die Glocke wurde in Wien von St.           Peter und Paul gegossen den Aposteln Petrus und Paulus gegossen. Die Inschrift in           deutscher Sprache lautete. "Johann Bayermann Pfarrer in Város-lőd 1734. "₀₁₈

   Später im selben Jahr ging er in eine andere Pfarramt.

Steiner Ferenc 1735 -1747 Er begann mit der Registrierung der Geburten im Jahr               1735.₀₁₉

Ignác Grossinger 1747-1754 In seiner Zeit wurde der Bau der Kirche begonnen.₀₂₀

József  Lenttner 1754-1755 In seiner Zeit weihte der Bischof die Kirche ein._020/1

Jakab Isl Aug. 1755 und ab Jan. 1756 Ádám Moger Pfarrer von Kislőd hilft aus._020/2

Mihály Árvai von 1756 Jul. bis 1757 Apr. Ab 16. Sept. hilft der Franziskanerpater                Ananias hilft aus._020/3

József Jankovics von 1757 bis 1761 In seiner Zeit wurde der Bau der Kirche                       abgeschlossen._020/4

Ferenc Sárl 1761-1766 bis 1764 Im Jahr 1764 wurde eine Kaplanei eingerichtet.₀₂₁

Antal Jáger 1766-1772 Er schließt 1770 den Kaplansvertrag mit dem Dorf ab._021/1

János Kovacsics starb nach 5-monatiger Tätigkeit im Jahr 1772. Der Hauptaltar in der          Kirche_021/2

János Mittis  1772-1784 Er zog in das Haus ein, das vom Sommerhaus des Bischofs            vermietet wurde und der Kirchturm wurde gebaut._021/3

Alajos Hell  1784-1806 bis₀₂₂

István Móró1806-1824 Nach dem Brand von 1822 wurde die Pfarrtreppe gebaut wurde        über der Pfarrtreppe ein Vorbau errichtet. Er wurde in der Nähe des Eingangs zur               Annakapelle begraben. Zeller József, Kaplan, leitete die Pfarrei für 6 Monate.

Ádám Hertelendy 1825-1826 Er ist ebenfalls neben der Annakapelle begraben.

József Zeller 1827-1831 Vom 15. Oktober 1831 bis zum 23. Januar 1832 starben 69 Menschen an der Cholera. Unter ihnen starb am 22. November 1831 der Pfarrer Zeller. Er war am 11. getauft worden. Er wurde neben der Anna-Kapelle begraben._022/1

Ignác Minderlein Kaplan 1831-1832

Ferdinand Elsasszer 1832-1848 Auf dem Friedhof neben der Annakapelle in der Nähe         der Begräbnisstätte.

Ignác Czerhák 1848-1871 Kalvarienberg, Wohnung des Lehrers, Böhmische                         Kapelle Bau der Kapelle. Erweiterung der Schule. Er ist auf dem Friedhof bei der             Anna-Kapelle begraben._022/2

Imre Bakacs 1872-1874 Bau von zwei neuen Klassenzimmern._022/3

József Bauer 1874-1916 Gründet 1895 einen Kindergarten. Die Holzkreuze an der                Grenze werden durch Steinkreuze ersetzt._022/4

Ambrus Somlyai (Schuacher) 1916-1919₀₂₃

József Sági (Schausz) 1919-1940 Ersatz für die während des Krieges abgenommenen           Glocken. 1925 wurden der Kirche eine Herz-Jesu-Statue und eine Herz-Maria-Statue         hinzugefügt. Der untere Friedhof, neben seinem Vater Gergely Schausz.₀₂₄

Lajos Katona 1940-1959_024/1

Frey Mátyás 1959-1997 1962 Neugestaltung des Platzes um die Kirche. Kalvarienberg

    Er ist auf dem Friedhof von Ganna begraben._024/2

László Markója Arbeiter (Kislőd) 1997,_024/3

Miklós Sabjanics (Herend) 1997,_025/1

Márton Gál (Diözese Timisoara) Verwalter. 1997-1998₀₂₅

Miklós Sabjanics Hilfskraft (Herend) 1998-2008

Gábor Simon Pfarrverwalter ab 2008, Pfarrer 2010-2020₀₂₆

Róbert Prímász Gábor Auxiliar (Herend) 2020-2022_026/2

Bence Varga - Csikász Gemeindevorsteher 2022-_026/3

Adventskonzerte in der Kirche von Városlőd

 

   Am 20. Dezember 1998 wurde auf Initiative von Lajos Tóvári ein Weihnachtskonzert im Kulturhaus veranstaltet. Nach dem großen Erfolg der Veranstaltung wurde daraus ein jährliches Adventskonzert, das seither kontinuierlich stattfindet. Die ersten beiden Konzerte fanden im Gemeindehaus und später in der Kirche statt. Das erste wurde vom Kulturverein unter der Leitung des Pfarrers Miklós Sabjanics organisiert, das zweite von unserer Kantorin Hajnalka Pfeiferné Takács nach der Ankunft von Pfarrer Simon Gábor. Jedes Jahr ist der Chor einer anderen Gemeinde zu Gast bei dem seelenerwärmenden Programm, das auf knappe zwei Stunden komprimiert ist. Nach dem Programm werden Glühwein und Kuchen serviert. Die Gäste und Darsteller werden im Kulturzentrum mit Abendessen, Gebäck und Getränken verwöhnt. Trotz des kalten Wetters ist die Kirche immer gut besucht.(Ed)₀₂₇

 

Passionssingen in der Kirche von Városlőd

 

   Dank des Kirchenchors singen Sie am Blumensonntag und Karfreitag die Passion. Nach dem Evangelisten Matthäus, während der Heiligen Messe. Es gibt keine genauen Aufzeichnungen darüber, aber laut Joseph Schneider sang er die Passion vom Alter von 11 Jahren (1936) an 71 Jahre lang.

 

Römisch-katholische Pfarrei Városlőd

 

    Jahrhundert war Városlőd eine der größten Pfarreien der Diözese Veszprém, von der Kislőd (1752), Magyarpolány (1761), Tósokberénd (1780), Ajka (1780), Szentgál (1788), Bakonyjákó (1781) und Úrkút (1931) und Csehbánya kontinuierlich abgetrennt und unabhängig wurden. Das erste Pfarrhaus befand sich neben dem oberen Friedhof, an der Stelle des heutigen Hauses in der Petőfi-Straße 1. Die 1754 eingeweihte Kirche lag weit von der ersten Gemeinde entfernt. Dies wurde dadurch behoben, dass das Herrenhaus an der Stelle der heutigen Apotheke als Pfarrhaus bestimmt wurde. Die ehemalige Pfarrei wurde dem bischöflichen Gutshof zurückgegeben.

    1760 wurde Ignác Koller aus Nagymánya zum Weihbischof für den kranken Márton Bíró ernannt. Da es zu dieser Zeit in Veszprém keinen geeigneten Sitz gab und der Bischof selbst in Sümeg wohnte, ließ er für sich einen bischöflichen Hilfspalast vor der fertiggestellten Kirche in Városlőd errichten, und zwar auf den vorhandenen Ruinen eines großen Gebäudes der Karthäuser. Die Westwand des fünfräumigen Barockgebäudes wurde auf den Fundamenten der Kartäuser errichtet.

   Laut István Gulden, dem ersten Monographen von Városlőd, wurde der große gewölbte Keller aus der Krypta der Kartäuserpriester errichtet. Andere bezweifeln diese Annahme, da die ursprüngliche Kartäuserregel vorsah, dass die Mitglieder des Ordens in ungekennzeichneten Gräbern und ohne Särge bestattet wurden, so dass sie keine Krypta gehabt haben können. Mátyás Frey, der Diakon von Városlőd, der 1980 die Geschichte der Gemeinde Városlőd schrieb, glaubt, dass der Pfarrkeller zur Zeit der Kartäuser ein Keller gewesen sein könnte.

    Laut der 1975 erschienenen Ausgabe des Klerusregisters der Diözese Veszprém wohnte Ignác Koller in diesem Gebäude während der Zeit des Weihbischofs. Nach dem Tod von Bischof Márton Padányi Biró im Jahr 1762 wurde Ignác Koller aus Nagymánya sein Nachfolger als Bischof, und der Palast des Weihbischofs in Stadtlőd wurde zur "Sommerresidenz des Bischofs". Später, im Jahr 1777, erlaubte Bischof József Bajzáth, der bereits von Sümeg in den inzwischen errichteten Bischofspalast in Veszprém umgezogen war, das bischöfliche Sommerhaus in Városlőd, das damals noch ein Holzschindel-Bischofshaus war, für Pfarrzwecke zu nutzen. 

   Das war auch dringend nötig, denn das ehemalige Pfarrhaus stand auf dem heute leerstehenden Grundstück des "Oraság-Ispán-Hauses", auf dem sich heute ein kleiner Teil der Sparkasse befindet, und es hätte schon damals ein mit Lehmwänden versehenes, durchnässtes Wohnhaus sein können, wie es auch beim Abriss in den 1960er Jahren der Fall war. Nach dem Auszug des Pfarrers wurde das Gebäude zur Dienstwohnung des Lordkaplans. Aus diesem Grund ist es auf dem Dorfplan von 1791 als "Haus des Ordensmeisters" eingezeichnet.

   Es handelte sich um ein langgestrecktes Wirtschaftsgebäude mit einer riesigen Scheune am Ende, die das Grundstück in Querrichtung abschloss, wie es damals bei den meisten Bauernhoftoren im Dorf üblich war. In den 1950er Jahren diente es als Getreidesammelstelle, von dem Gebäude ist heute nichts mehr zu sehen. Im Jahr 1822, während des oben erwähnten großen Brandes, brannte das Dach der Pfarrei ab, was nicht verwunderlich ist, da es damals noch aus Schindeln gefertigt war. Der Wiederaufbau der beschädigten Häuser, einschließlich des Pfarrhauses, wurde von der Königlichen Kammer subventioniert, da das Bischofsamt zu dieser Zeit vakant war. Bei der Restaurierung wurde ein Vorbau über der Pfarrtreppe errichtet und das Gebäude erhielt wahrscheinlich ein Ziegeldach anstelle von Schindeln.₀₂₈

 Mit dem Amtsantritt von Pfarrer Márton Gáll wurde 1997 eine umfassende Innenrenovierung durchgeführt. Komplette Malerarbeiten, Elektro- und Wasserinstallationen. Leider war der Zustand des Gebäudes deprimierend. Ein Priester, der vor ihm zur Inspektion des Gebäudes geschickt worden war, hatte es auf das Niveau eines Stalls herabgestuft.

   Im Jahr 2008, mit der Ankunft des Pfarrers Gábor Simon, wurde die Gemeinde einer umfassenden Renovierung unterzogen. Gasanschluss, Anstrich, Ausstattung, Zaunrenovierung, Putzreparatur.

    Die Stelle von Gábor Simon ist seit seinem Ausscheiden im Jahr 2020 unbesetzt.

 

Die Florianskapelle von Városlőd.

 

    Das genaue Datum ihrer Errichtung ist bis heute nicht bekannt. Sicher ist, dass Guldens Geschichte von Városlőd, geschrieben/veröffentlicht im Jahr 1864, bereits ihre Existenz erwähnt. Am 1. April 1822 brach bei einem großen Sturm ein Feuer in der Umgebung der Kapelle aus. 47 strohgedeckte Häuser mit ihren Nebengebäuden brannten nieder, und auch das Dach des heutigen Pfarrhauses wurde durch das Feuer zerstört.₀₂₉

   Zum Gedenken an den Brand wurde die St.-Florian-Kapelle errichtet, in der alljährlich am 4. Mai eine Kirchenprozession stattfand. Der Heilige Florian ist der Schutzpatron des Brandes. István Gulden erinnert in seiner Monografie "Die Geschichte der Pfarrei Városlőd" an den Brand.₀₃₀

   In der gleichen Monografie schreibt Gulden, dass 1844 ein weiteres Feuer Városlőd zerstörte, diesmal 50 Häuser, Scheunen und Ställe. Er berichtet auch, dass der damalige Hausherr, Bischof Domonkos Zichy, den Opfern des Brandes mit 400 Maß Getreide, 400 Ft und Holz für die Gebäude half (1 Pressburger Maß war 62,5 Liter, die offizielle Maßeinheit bis 1875). Dieser Brand zerstörte 1899 32 Häuser und ihre Nebengebäude im Oberdorf. Das Feuer brach im Haus Pápai u. 8 aus, das heute noch steht.₀₃₁

  Die Flórián-Kapelle steht unter Denkmalschutz, und Pfarrer Mátyás Frey ließ das eineinhalb Jahrhunderte alte Gebäude 1982 restaurieren.₀₃₂