Városlőd története. / Városlőd és környékének honfoglalás előtti tárgyi emlékei. / Prähistorische Artefakte von Városlőd und seiner Umgebung.
Az eddig feltárt régészeti leletek tanúsága szerint Városlőd határában már az időszámítás előtti időkben is laktak emberek. Az itteni letelepedésre a kedvező éghajlat, a bővizű források, az erdők dús vadállománya és a jó védelmi adottságok késztették már a régi idők emberét is. Feltételezések szerint Leveld település a 8-as számú főút északi oldalán volt.
A "négy-garasos" földnek nevezett területen, (A Pápa felől Városlődre bejövő út Újmajor felöli oldalán ma egy tornyos ház áll.) a dombon sok cserép, és téglatörmeléket rejt a föld. Vele szembeni dombon avarkori sírok, a völgyben forrás, a főút közelsége adhatta az optimális életkörülményeket.(Szerk.)
A honfoglalás előtti időkből feltárt emlékek:
Krautäcker: (Káposztások.) A régi káposztáskerteket a műút kettészelte, azok a műút északi oldalára is kiterjedtek. Itt12. - 13. századból származó cserepeket találtak, perem és oldaltöredékekkel. A leleteket a Veszprémi Bakony múzeum őrzi. (23. 207.)001 (Koppintás bal egér)
Feldäcker: (A 8-as főút Pápai elágazása és a vasút vonala között található terület.)
A Feldacker dűlőnek több helyén őskori cserepeket találtak. 2007. július 13-án helyszíni szemlét végeztünk a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársával együtt az engedély nélkül zajló földmunkáknál. A kivitelezővel történt egyeztetés után régészeti felügyelet mellett végezték tovább a gázárok kiásását.
A helyszíni szemle során figyeltünk fel egy már korábban kiásott árokra, amelynek falában és a kitermelt földben helyenként jelentős számú őskori edénytöredéket, dörzskövet, kőeszközöket, csiszolt kőbaltatöredéket találtunk. A helyszíni szemle során tapasztalt bolygatott objektumok körzetében, a kiásott gázárok mellett 4 m szélességben, 50 m hosszan lehumuszoltuk a földet. A felületen beásások nem rajzolódtak ki, csupán a leletszóródás alapján lehet az objektumokra következtetni.
Feltártunk 4 objektumot a felület középső sávjában és kutatóárkokat ástunk a felület két szélén. Az árkok leletmentesnek bizonyultak. A gödrök leletanyaga (kerámiatöredékek, kőeszközök, pattintott kő nyersanyagtömbök, Szentgáli és Nagyteveli tűzkőből őrlőkődarabok, csiszolt baltatöredékek) a lengyeli kultúra i. e. V. évezred végére keltezhető. A kőeszközök megengedik a feltételezést, hogy műhelytevékenység folyt a lelőhelyen.
A lelőhely a Szentgáli Tűzköves-hegy körüli településlánc új, eddig nem ismert tagja. A 8. sz. és 83. sz. utak által körülfogott agyagos talajú dombon, mintegy 500 m-re Nyugatra található Városlőd- Újmajor lengyeli településtől. A feltárás a domb ÉK-i részén, a lejtő aljában folyt. A jelenségek kis száma és a domb lábánál való elhelyezkedése arra utal, hogy az újkőkor vagy csiszoltkő-kor (szak) idegen nevén neolitikus kultúra i. e. 10 000 utáni település szélén kutattunk. Regenye Judit- S. Perémi Ágota: Néhány avar kori sír Városlőd határában
Hídon felüli dűlő / Nasser Winkl (A 8-as főút Csehbányai emelkedő tetején a Csehbányai oldalon egy mélyebb fekvésű vizes terület)
Őskori /kb.6 – 4 millió évvel ezelőtt –(i.e.4. évezredben.) cserepek hevernek jelenleg is az Oberbrükken Acker (Hídon felüli dűlő) nevű részének környékén. (23. 209. o.)
A hely a 8. sz. főúton Gombáspuszta felé haladva az út bal oldalán lévő első forrástól nyugatra van. Az itteni cserépleletek között a későbronzkorból (i.e. 1600-1200) származók is gyakoriak.002
Az Üvegúti dűlőben (Glasweg) (Az Üvegúti dűlő a csehbányai bekötőútnak a vasúti hídtól Városlőd felé eső szakaszának két oldalán van.
Későbronzkori cserepek kerültek elő.003
Az Újmajor É-i részén dörzsölőkövet, Laczkó D. más helyütt kovaszilánkokat, Mészáros Gy. nyéllyukas kőbaltát talált. Ebenhöch F. kőeszközöket és bronzsarlót, Sebestyén F. 1881-ben ugyancsak bronzsarlót ajándékozott az MNM-nek, melyeknek lelőhelye a városlődi határban volt.004
Az alsófaluban, Remesch Lőrinc egykori telkén lévő homokbányában 1930-ban két mamutagyarat és római pénzt, 1933-ban Rhé Gyula ásatása ugyanitt 104 pattintott kőeszközt, szilánkot és magkövet, 1936-ban az itteni ásatás újra 27 db tárgyat eredményezett, melyek feltehetően a kő-korból valók.005
A Rúdermajornál 1919-ben az erdei kisvasút építése005/1 során római Kr.e. 27- 476-ig) ezüstpénzt, az Újmalom (régen Pirosmalom, majd Frankmalom alatti magas földnyelven római telepet jelző cserépanyagot találtak.006 A Tihanyi Apátság alapítólevele (1055) egy útra hivatkozik, amely a Fehérvárra menő hadiút (feheruuaru rea meneh hodu utu rea; Hová ment a Fehérvárra menő hadiút és hová visz?) vezet. Az útvonal a Rába völgy aljától, illetve az osztrák határtól kb. Városlődig a „mai 8-as” úttal azonos.006/1 Az attól kezdve eltüntetett aquincumi szakasz Zirc-Bodajk-Zámoly-Bicske-Zsámbék-Pátyon keresztül folytatódik. Az eltüntetés úgy értendő, hogy a fontosabb pontokat néhány kilométeren ténylegesen megsemmisítették, az ily módon szétvagdalt többi szakasz pedig sokad rendű helyi úttá süllyedt, a mellettük álló községek elsorvadtak, köztük az újkőkortól lakott Bodajk és Bicske. A Fehérvárra menő hadiút nemcsak egy borostyánút volt a sok közül, hanem a transzeurópai borostyánút-hálózat fontos kelet-nyugati gerincútvonala.007
Nyoma van határunkban a rómaiakat (i.e.27. – i.sz. 395) a hunok (311- 600) után követő avarok (558-795) ittlétének is.008
A 250 éves avar uralmat a frankok (795-894) követték. Egyes kutatások szerint a frankok idején is tovább élt az itteni avar település, feltehetően frank elemektől leigázva. A frank település neve állítólag „Luidolveschirichum" (? Szerk.) (Ludolfskirchen) volt. (42. 106— 107.)009
A veszprémi Bakony Múzeumban őrzött anyag:
55.887.1-23-ig., 63.63.1-2-ig 65.402.1-78-ig
55.899.1-3-ig., 65.317.1-5-ig 65.410.1-6-ig
55.898.1 65.318.1-13-ig 65.430.1-7-ig
55.1331.1 65.319.1-3-ig 77.51.3
55.1343.1 65.320.1-15-ig Fotó ltsz.1810., 2817-18
SZN. I. 5212 SZN. II. 7155 SZN. II. 7650
SZN. II. 8243 SZN. III. 111/1939 SZN. 7670. 1924-36-ig
További kutatások tisztázhatják csak, hogy az avar, majd frank település léte folyamatos volt-e, megélte-e a honfoglalást, és esetleg honfoglaló magyarokkal feltöltve, azoknak meghódolva élte tovább életét, vagy elpusztult, és a honfoglalók újratelepítették.010
Die Geschichte von Városlőd. / Prähistorische Artefakte von Városlőd und seiner Umgebung.
Nach den bisher ausgegrabenen archäologischen Funden haben die Menschen in der Umgebung von Városlőd seit prähistorischen Zeiten gelebt. Das günstige Klima, die reichlich vorhandenen Quellen, die reiche Tierwelt in den Wäldern und die guten Schutzbedingungen waren die Gründe für die Ansiedlung in der Vorzeit. Es wird angenommen, dass die Siedlung Leveld auf der Nordseite der Hauptstraße Nr. 8 lag.
In dem Gebiet, das als "Vier-Garagen-Land" bekannt ist (heute steht auf der Újmajor-Seite der Straße von Pápa nach Városlőd ein Turmhaus), ist der Hügel mit vielen Ziegel- und Backsteinfragmenten bedeckt. Auf dem gegenüberliegenden Hügel befinden sich Awarchengräber, eine Quelle im Tal, und die Nähe der Hauptstraße könnte optimale Lebensbedingungen geboten haben.
Denkmäler aus der Zeit vor der Eroberung:
Krautäcker: Die alten Krautäcker wurden durch die Straße geteilt und erstreckten sich auf der Nordseite der Straße. Hier wurden Töpfe aus dem 12. bis 13. Jahrhundert gefunden, mit Fragmenten von Rändern und Seiten. Die Funde werden im Bakony-Museum in Veszprém aufbewahrt (23. 207.)001 (linker Mausklick)
Feldäcker: (Das Gebiet zwischen der Pápai-Kreuzung der Hauptstraße 8 und der Bahnlinie.) Im Feldäcker wurden an mehreren Stellen prähistorische Scherben gefunden. Am 13. Juli 2007 wurde zusammen mit einem Mitarbeiter des Amtes für Denkmalschutz eine Ortsbegehung bei den nicht genehmigten Ausgrabungen durchgeführt. Nach Rücksprache mit der Baufirma wurde der Aushub der Gräben unter archäologischer Aufsicht fortgesetzt. Bei der Ortsbegehung wurde ein bereits ausgehobener Graben festgestellt, in dessen Wänden und im ausgehobenen Boden eine bedeutende Anzahl prähistorischer Topfscherben, Schutt, Steinwerkzeuge und polierte Steinbeilfragmente gefunden wurden. In der Nähe der gestörten Objekte, die bei der Feldbegehung gefunden wurden, wurde der Boden auf einer Breite von 4 m und einer Länge von 50 m entlang der ausgehobenen Gräben ausgehoben. Die Oberfläche wies keine Ausgrabungen auf, nur die Streuung der Funde lässt auf das Vorhandensein von Objekten schließen. Wir haben 4 Objekte im mittleren Bereich der Oberfläche ausgegraben und an den beiden Rändern der Oberfläche Gräben ausgehoben. Die Gräben erwiesen sich als frei von Funden. Die Funde aus den Gruben (Keramikfragmente, Steinwerkzeuge, Rohmaterialfragmente aus Steinschlag, Feuersteinschleifsteine aus St. Gallen und Gross Tevel, polierte Axtfragmente) datieren in das Ende des 5. Die Steinwerkzeuge lassen vermuten, dass an der Fundstelle Werkstatttätigkeit stattfand. Der Fundplatz ist ein neues, bisher unbekanntes Mitglied der Siedlungskette um den Feuersteinhügel in Szentgál. Er befindet sich auf einem Lehmhügel, der von den Straßen Nr. 8 und 83 umgeben ist, etwa 500 m westlich der polnischen Siedlung Városlőd- Újmajor. Die Ausgrabung fand im nordöstlichen Teil des Hügels, am Fuße des Abhangs statt. Die geringe Zahl der Befunde und die Lage am Fuße des Hügels lassen vermuten, dass wir am Rande einer neolithischen oder jungsteinzeitlichen Siedlung (auch Jungsteinzeit genannt) nach 10 000 v. Chr. gegraben haben. Regenye Judit- S. Perémi Ágota: Einige Awarengräber am Rande von Városlőd.
Oberhalb der Brücke / Nasser Winkl (Ein niedrig gelegenes Feuchtgebiet auf der Spitze des Hügels auf der Csehbánya-Seite der Hauptstraße 8) Im Bereich des Oberbrükken Acker (23. S. 209) liegen noch prähistorische Scherben aus der Zeit vor 6 bis 4 Millionen Jahren (4. Jahrtausend v. Chr.). Die Fundstelle befindet sich westlich der ersten Quelle auf der linken Seite des Weges an der Hauptstraße Nr. 8 in Richtung Gombáspuszta. Die hier gefundene Keramik stammt ebenfalls aus der Spätbronzezeit (1600-1200 v. Chr.).002
Im Glasweg (Der Glasweg befindet sich auf beiden Seiten der Zufahrtsstraße zu den tschechischen Bergwerken von der Eisenbahnbrücke bis zur Városlőd. Es wurden spätbronzezeitliche Keramikscherben gefunden.003
Im nördlichen Teil von Újmajor wurde ein Reibstein gefunden, D. Laczkó fand an anderen Stellen Feuersteinsplitter, und Gy. Mészáros fand eine Steinaxt mit Stiel. F. Ebenhöch stiftete Steinwerkzeuge und einen Bronzeschleifer, und F. Sebestyén schenkte dem MNM 1881 ebenfalls einen Bronzeschleifer, die an der Grenze von Stadtlőd gefunden wurden.004
1930 wurden in der Sandgrube im Unterdorf auf dem ehemaligen Grundstück von Lőrinc Remesch zwei Mamut-Zahn - und römische Münzen gefunden, 1933 erbrachte die Ausgrabung von Gyula Rhé an der gleichen Stelle 104 Steinobjekte, Fragmente und Kernsteine, und 1936 brachte die Ausgrabung hier wiederum 27 Objekte, vermutlich aus der Steinzeit.005
In Rúdermajor wurden beim Bau der Waldbahn005/1 Im Jahr 1919 Silbermünzen aus der Zeit von 27 bis 476 v. Chr. gefunden, und in dem hohen Erdhügel unter der Neuen Mühle (ehemals Rote Mühle, später Frank-Mühle) wurde Keramikmaterial gefunden, das auf eine römische Siedlung hinweist.006 In der Gründungsurkunde der Abtei von Tihany (1055) wird eine Straße erwähnt, die zur Kriegsstraße nach Fehérvár führte (feheruuaru rea meneh hodu utu rea; Wo verlief die Kriegsstraße nach Fehérvár und wohin führt sie?). Die Strecke von der Talsohle der Raab und von der österreichischen Grenze bis etwa Városlőd ist identisch mit der "modernen Straße 8".006/1 Der inzwischen verschwundene Abschnitt Aquincum führt weiter über Zirc-Bodajk-Zámoly-Bicske-Zsámbék-Páty. Das Verschwinden bedeutet, dass die wichtigeren Punkte auf einigen Kilometern faktisch zerstört wurden und die anderen so zerstückelten Abschnitte auf eine Reihe von lokalen Straßen reduziert wurden, die angrenzenden Dörfer verkümmerten, einschließlich Bodajk und Bicske, die seit der Jungsteinzeit bewohnt waren. Die Kriegsstraße nach Fehérvár war nicht nur eine von vielen Bernsteinstraßen, sondern auch ein wichtiges Ost-West-Rückgrat des transeuropäischen Netzes von Bernsteinstraßen.007
Es gibt auch Spuren der Anwesenheit der Awaren (558-795) an unserer Grenze, die den Römern (27 v. Chr. - 395 n. Chr.) nach den Hunnen (311-600 n. Chr.) folgten.008
Auf die 250 Jahre andauernde Herrschaft der Awaren folgten die Franken (795-894). Einigen Forschungen zufolge bestand die awarische Siedlung hier auch während der fränkischen Zeit weiter, vermutlich unter fränkischer Herrschaft. Der Name der fränkischen Siedlung soll "Luidolveschirichum" (? Ed.) (Ludolfskirchen) gewesen sein (42. 106- 107.)009