Városlőd története. / Városlőd és környékének honfoglalás előtti tárgyi emlékei.

 

    Az eddig feltárt régészeti leletek tanúsága szerint Városlőd határában már az időszámítás előtti időkben is laktak emberek. Az itteni letelepedésre a kedvező éghajlat, a bővizű források, az erdők dús vadállománya és a jó védelmi adottságok késztették már a régi idők emberét is. Feltételezések szerint Leveld település a 8-as számú főút északi oldalán volt.

    Az alább felsorolt kutatási helyszíneken nem találták hosszabb ideig fennálló település nyomait, pedig ez a település kb. 1240-től több száz éven keresztül lakott volt. A "négy-garasos" földnek nevezett területen, (A Pápa felől Városlődre bejövő út Újmajor felöli oldalán ma egy tornyos ház áll.) a dombon sok cserép, és téglatörmeléket rejt a föld. Vele szembeni dombon avarkori sírok, a völgyben forrás, a főút közelsége adhatta az optimális életkörülményeket.(Szerk.)


A honfoglalás előtti időkből feltárt emlékek:

    Feldacker: (A 8-as főút Pápai elágazása és a vasút vonala között található terület.)
A Feldacker dűlőnek több helyén őskori cserepeket találtak. 2007. július 13-án helyszíni szemlét végeztünk a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársával együtt az engedély nélkül zajló földmunkáknál. A kivitelezővel történt egyeztetés után régészeti felügyelet mellett végezték tovább a gázárok kiásását.
   A helyszíni szemle során figyeltünk fel egy már korábban kiásott árokra, amelynek falában és a kitermelt földben helyenként jelentős számú őskori edénytöredéket, dörzskövet, kőeszközöket, csiszolt kőbaltatöredéket találtunk. A helyszíni szemle során tapasztalt bolygatott objektumok körzetében, a kiásott gázárok mellett 4 m szélességben, 50 m hosszan lehumuszoltuk a földet. A felületen beásások nem rajzolódtak ki, csupán a leletszóródás alapján lehet az objektumokra következtetni.
   Feltártunk 4 objektumot a felület középső sávjában és kutatóárkokat ástunk a felület két szélén. Az árkok leletmentesnek bizonyultak. A gödrök leletanyaga (kerámiatöredékek, kőeszközök, pattintott kő nyersanyagtömbök, Szentgáli és Nagyteveli tűzkőből őrlőkődarabok, csiszolt baltatöredékek) a lengyeli kultúra i. e. V. évezred végére keltezhető. A kőeszközök megengedik a feltételezést, hogy műhelytevékenység folyt a lelőhelyen.
    A lelőhely a Szentgáli Tűzköves-hegy körüli településlánc új, eddig nem ismert tagja. A 8. sz. és 83. sz. utak által körülfogott agyagos talajú dombon, mintegy 500 m-re Nyugatra található Városlőd- Újmajor lengyeli településtől. A feltárás a domb ÉK-i részén, a lejtő aljában folyt. A jelenségek kis száma és a domb lábánál való elhelyezkedése arra utal, hogy az újkőkor vagy csiszoltkő-kor (szak) idegen nevén neolitikus kultúra i. e. 10 000 utáni település szélén kutattunk. Regenye Judit- S. Perémi Ágota001(Koppintás vagy bal egér)


    Hídon felüli dűlő / Nasser Winkl (A 8-as főút Csehbányai emelkedő tetején a Csehbányai oldalon egy mélyebb fekvésű vizes terület)
Őskori /kb.6 – 4 millió évvel ezelőtt –(i.e.4. évezredben.) cserepek hevernek jelenleg is az Oberbrükken Acker (Hídon felüli dűlő) nevű részének környékén. (23. 209. o.)
A hely a 8. sz. főúton Gombáspuszta felé haladva az út bal oldalán lévő első forrástól nyugatra van. Az itteni cserépleletek között a későbronzkorból (i.e. 1600-1200) származók is gyakoriak.002

    Az Üvegúti dűlőben (Glasweg) (Az Üvegúti dűlő a csehbányai bekötőútnak a vasúti hídtól Városlőd felé eső szakaszának két oldalán van.
Későbronzkori cserepek kerültek elő.003

    Az Újmajor É-i részén dörzsölőkövet, Laczkó D. más helyütt kovaszilánkokat, Mészáros Gy. nyéllyukas kőbaltát talált. Ebenhöch F. kőeszközöket és bronzsarlót, Sebestyén F. 1881-ben ugyancsak bronzsarlót ajándékozott az MNM-nek, melyeknek lelőhelye a városlődi határban volt.004

    Az alsófaluban, Remesch Lőrinc egykori telkén lévő homokbányában 1930-ban két mamutagyarat és római pénzt, 1933-ban Rhé Gyula ásatása ugyanitt 104 pattintott kőeszközt, szilánkot és magkövet, 1936-ban az itteni ásatás újra 27 db tárgyat eredményezett, melyek feltehetően a kő-korból valók.005

    A Rúdermajornál 1919-ben az erdei kisvasút építése005/1 során római Kr.e. 27- 476-ig) ezüstpénzt, az Újmalom (régen Pirosmalom, majd Frankmalom alatti magas földnyelven római telepet jelző cserépanyagot találtak.006 A Tihanyi Apátság alapítólevele (1055) egy útra hivatkozik, amely a Fehérvárra menő hadiút (feheruuaru rea meneh hodu utu rea; Hová ment a Fehérvárra menő hadiút és hová visz?) vezet. Az útvonal a Rába völgy aljától, illetve az osztrák határtól kb. Városlődig a „mai 8-as” úttal azonos.006/1 Az attól kezdve eltüntetett aquincumi szakasz Zirc-Bodajk-Zámoly-Bicske-Zsámbék-Pátyon keresztül folytatódik. Az eltüntetés úgy értendő, hogy a fontosabb pontokat néhány kilométeren ténylegesen megsemmisítették, az ily módon szétvagdalt többi szakasz pedig sokad rendű helyi úttá süllyedt, a mellettük álló községek elsorvadtak, köztük az újkőkortól lakott Bodajk és Bicske. A Fehérvárra menő hadiút nemcsak egy borostyánút volt a sok közül, hanem a transzeurópai borostyánút-hálózat fontos kelet-nyugati gerincútvonala.007
    Nyoma van határunkban a rómaiakat (i.e.27. – i.sz. 395) a hunok (311- 600) után követő avarok (558-795) ittlétének is.008

    A 250 éves avar uralmat a frankok (795-894) követték. Egyes kutatások szerint a frankok idején is tovább élt az itteni avar település, feltehetően frank elemektől leigázva. A frank település neve állítólag „Luidolveschirichum" (? Szerk.) (Ludolfskirchen) volt. (42. 106— 107.)009

A veszprémi Bakony Múzeumban őrzött anyag:

55.887.1-23-ig., 63.63.1-2-ig 65.402.1-78-ig
55.899.1-3-ig., 65.317.1-5-ig 65.410.1-6-ig
55.898.1 65.318.1-13-ig 65.430.1-7-ig
55.1331.1 65.319.1-3-ig 77.51.3
55.1343.1 65.320.1-15-ig Fotó ltsz.1810., 2817-18
SZN. I. 5212 SZN. II. 7155 SZN. II. 7650
SZN. II. 8243 SZN. III. 111/1939 SZN. 7670. 1924-36-ig

    További kutatások tisztázhatják csak, hogy az avar, majd frank település léte folyamatos volt-e, megélte-e a honfoglalást, és esetleg honfoglaló magyarokkal feltöltve, azoknak meghódolva élte tovább életét, vagy elpusztult, és a honfoglalók újratelepítették.010

 

Tetejére