Városlőd története. / A Városlődi Kálvária./ Der Kalvarienberg.
A középkorban sok-sok keresztény zarándok látogatta a Jeruzsálemi keresztutat, főleg a ferences rendi atyák vezetésével. Ők „szent circulus”-nak, körjáratnak nevezték. A ferences rend volt a legbuzgóbb terjesztője a keresztúti ájtatosságnak. Különösen a Porto Maurizio-i Szent Lénárd (1676–1751) római ferences szerzetes tűnt ki ebben, és tulajdonképpen ő volt az, aki ezt az ájtatosságot rendszeresítette. Ő maga 576 keresztutat állított fel. Mivel nem kereshette fel minden hívő a Szentföldet, ezért a római Szentszék („Sedes Sancta”) határozata 1731-ben megengedte, 1742-ben megerősítette, hogy másutt is állítsanak fel kereszteket és képeket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják, és azoknak, akik ezeken a 14 stációból felállított keresztutakon ájtatosságukat végezték, teljes búcsút engedélyezett. Megjegyzendő azonban, hogy egy keresztút érvényességéhez feltétlenül szükséges, hogy mind a 14 állomáson egy-egy fakereszt legyen.
A 14 + 1 indító stációs keresztutak építése a világháború után vált elterjedtebbé.
Városlőd egyik gyöngyszeme a 19. sz. közepén épített kálvária a falu központjához közeli, erdős kis halmon áll, a:
- https://viacalvaria.hu/ 14 többségében német gyökerű település kálváriái sorában,
- https://www.turista-erem.hu/ több mint 700 éremgyüjtő helyszíne között,
- https://www.szentjakabut.hu/hu/ egyik fordulója mellett található.
A kálvária általunk ismert első megjelenése a II. József-kori első katonai felmérés városlődi térképanyagán (1784) található.033(Koppintás vagy bal egér) A falutól délre természetes magaslaton, 3 kereszt kálváriát jelöl. (Akkor ott valószínűleg három fakereszt állt, bádoglemezből kivágott alakokkal, melynek létrehozásáról, annak koráról, sajnos semmilyen írásos említés nincs, de Jézus és az egyik lator kb. 1,2m magas alkját megtaláltuk a padláson. Szerk.) A Kálvária első 6 stációja 1859 májusára készült el, a hívek anyagi áldozata és munkája révén. 1859 nyarán püspöki engedélyt kaptak a kálvária kápolna megépítéséhez.
A stációk képeit Krisztus szenvedéseiről Kukorelli Lajos (1813 - 1864) ? (Ezekből az előkerült utolsó stációkép jobb alsó sarkában Konqler vagy Könqler Gy. aláírás olvasható.) festette bádogra.034 A további 8 fülke egyes családok adományaiból később épült. Érdekessége a kálváriának, hogy a domb aljában 15.-ként egy külön fülkében az utolsó vacsora képe látható. A Kálváriát 1860. augusztus 12-én Czerhák alesperes „a hívek lelki épülésére szónoklattal dicsőítve” szentelte fel. Ugyanezen a napon, a Városlődön 1827. Február 24.-én született és nevelkedett Ellmann János tartotta első miséjét.035
A gyorsan rozsdásodó stációképeket hamarosan ki kellett cserélni. Az új, 50 cm magasságú, cink lemezre festett olajképeket a Veszprémi Független Hírlap szerint, Blázy Imre a polgári iskola (?) rajztanára festette melyet 1897. október 10.-én szentelt fel Somogyi Ciprián ferences főnök. Szentbeszédet mondott Bauer József helyi plébános.035/1
A kápolnát 1925-ben Sági József plébános tataroztatta, majd Frey Mátyás 1982-ben, ekkor Farkas Tibor ajkai szobrászművész (Ajkán több köztéri emlékműve, szobra is látható.) a stációkba domborműveket készített,036 és a megújított kápolna szentélyívébe egy Jézus mennybemenetelét ábrázoló freskót is alkotott.037 Az egyes stációkat még ma is egy-egy család kezeli/rendezi, főleg a húsvéti ünnepekre rendbe teszik. Bőjti időben, a húsvétot megelőző testi-lelki tisztálkodás ideje volt, amikor mind a környezetet mind kálváriát rendbe tették. A stációkat kimeszelték, felvirágozták. Péntekenként délután keresztutat tartanak. Máig megmaradt szokás, hagyomány, hogy húsvét hétfőn hajnalban még napfelkelte előtt korán reggel elzarándokolnak a kálváriára némán imádkozva. Mind a 15 stációjánál és a kápolnánál rövid ima következett. Ha útközben mással találkoztak, némán mentek el egymás mellett, hogy imáikban ne zavarják egymást. Húsvét hétfőn sokan, családok mennek a kálváriára imádkozni.
A nagyböjti és húsvéti időszakon kívül nyáron, a vasárnap délutáni litánia után is gyakran felmentek a kálváriára imádkozni.
Nagypéntek kivételével a kálvárián, az 1862-ben felszerelt haranggal minden pénteken délután három órakor harangoztak. A harangot az első világháborúban elvitték. Ennek pótlására a városlődi születésű Dr. Roth Ferenc 2004. október 3.-án egy 40 kg-os „C” hangú harangot készíttetett. A harangot e napon Márfi Gyula érsek szentelte fel.
Egyik oldalán: (A kereszt alatt Jézust karjában tartó Máriát ábrázolja)
„Unseren Waschludter Vohrfahren in gedenken”.
-A városlődi elődeink emlékére.-038
A másik oldalon:
„Nach ihrem, seit dem ersten Weltkrieg wérendem, Schweigen, hat das Glockengelaut des Waschludter Kalvarienbergs Dr. Franz Roth im Jahr 2004 wiederklingen lassen”
-Miután a városlődi kálvária harangszava az első világháború óta el volt némulva, Dr. Roth Ferenc 2004-ben ujjá élesztette-039
Die Geschichte von Városlőd. / Der Kalvarienberg.
Im Mittelalter besuchten viele christliche Pilger den Kreuzweg in Jerusalem, hauptsächlich geführt von Franziskanermönchen. Sie nannten ihn den "heiligen Zirkel". Der Franziskanerorden war der eifrigste Förderer der Verehrung des Kreuzweges. Vor allem der römische Franziskanermönch Bernhard von Porto Maurizio (1676-1751), der diese Verehrung systematisierte, war der bedeutendste. Er selbst stellte 576 Kreuze auf. Da nicht alle Gläubigen das Heilige Land besuchen konnten, beschloss der Römische Heilige Stuhl (Sedes Sancta) 1731 und bestätigte 1742, die Aufstellung von Kreuzen und Bildern, die Szenen des Kreuzwegs darstellen, an anderen Orten zu gestatten und denjenigen, die ihre Andacht auf diesen 14 Kreuzwegstationen verrichteten, einen vollständigen Abschied zu ermöglichen. Es sei jedoch darauf hingewiesen, dass ein Kreuz nur dann gültig ist, wenn sich an jeder der 14 Stationen ein Holzkreuz befindet.
Die Errichtung von Kreuzwegen mit 15 Stationen hat sich vor 30 bis 40 Jahren durchgesetzt.
Eines der Schmuckstücke von Városlőd ist der in der Mitte des 19. Jahrhunderts errichtete Kalvarienberg, der auf einem kleinen bewaldeten Hügel in der Nähe des Ortskerns steht. Die erste bekannte Erscheinung des Kalvarienbergs befindet sich auf dem Kartenmaterial der ersten militärischen Vermessung der Stadt Városlőd (1784).033 (Tippen Sie auf die linke Maustaste)
Auf einer natürlichen Anhöhe südlich des Dorfes markiert er den Schauplatz von drei Kreuzigungs-Kalvarien. (Damals gab es wahrscheinlich drei Holzkreuze mit aus Zinnblech ausgeschnittenen Figuren, über deren Entstehung es leider keine schriftlichen Aufzeichnungen gibt, aber wir fanden auf dem Dachboden eine etwa 1,2 m hohe Jesusgabel und eine der Latoren. Die ersten sechs Stände des Kalvarienbergs wurden bis Mai 1859 dank der finanziellen Opfer und der Arbeit der Gläubigen fertiggestellt. Die Bilder der Passion Christi auf den Stationen wurden von Lajos Kukurelli (1813 - 1864) auf Zinn gemalt.034 Die anderen 8 Nischen wurden später mit Spenden einzelner Familien errichtet. Eine interessante Besonderheit des Kalvarienbergs ist, dass sich am Fuß des Hügels, im 15. Stockwerk, eine separate Nische mit einer Darstellung des letzten Abendmahls befindet. Der Kalvarienberg wurde am 12. August 1860 durch den Vizediakon Czerhák "mit einer Predigt zur geistigen Erbauung der Gläubigen" eingeweiht. Am selben Tag feierte János Ellmann, der am 24. Februar 1827 in Városlőd geboren und aufgewachsen war, seine erste Messe.035
Die schnell rostenden Schablonen wurden einst auf der Rückseite übermalt, mussten aber schon bald ersetzt werden.Nach Angaben der Unabhängigen Zeitung von Veszprém wurden die neuen, 50 cm hohen, auf Zinkblech gemalten Ölgemälde von Imre Blázy, einem Zeichenlehrer an der Bürgerschule (?), gemalt und am 10. Oktober 1897 vom Franziskaneroberen Ciprián Somogyi geweiht.Die Predigt hielt der Ortspfarrer József Bauer.035/1Die Kapelle wurde 1925 von Pfarrer József Sági und 1972 von Mátyás Frey renoviert, gleichzeitig schuf der Bildhauer Tibor Farkas aus Ajka (in Ajka sind mehrere öffentliche Denkmäler und Statuen zu sehen) die Reliefs in den Stationen,036 und schuf auch ein Fresko mit der Darstellung der Himmelfahrt Jesu im Altarraumbogen der erneuerten Kapelle.037
Die einzelnen Stationen werden nach wie vor von einer Familie verwaltet und gestaltet, insbesondere zu Ostern.In der Fastenzeit, einer Zeit der körperlichen und geistigen Reinigung vor Ostern, wurden sowohl die Umgebung als auch der Kalvarienberg aufgeräumt.Die Ställe wurden getüncht und herausgeputzt.Am Freitagnachmittag wird ein Kreuzweg abgehalten.Es ist nach wie vor Brauch und Tradition, am Ostermontag im Morgengrauen, noch vor Sonnenaufgang, in aller Stille zum Kalvarienberg zu pilgern und zu beten.Es folgt ein kurzes Gebet an jeder der 15 Stationen und in der Kapelle.Wenn sie auf dem Weg andere Menschen trafen, gingen sie schweigend aneinander vorbei, um sich nicht gegenseitig beim Beten zu stören.Am Ostermontag gehen viele Familien zum Kalvarienberg, um zu beten.
Außerhalb der Fasten- und Osterzeit, im Sommer, gingen die Menschen oft zum Kalvarienberg hinauf, um nach der Sonntagnachmittagslitanei zu beten.Mit Ausnahme des Karfreitags wurde die 1862 installierte Kalvarienbergglocke jeden Freitag um 15 Uhr geläutet.Während des Ersten Weltkriegs wurde die Glocke abtransportiert. Als Ersatz ließ Dr. Ferenc Roth, ein gebürtiger von Városlőd, am 3. Oktober 2004 eine 40 kg schwere C-Ton-Glocke anfertigen.Die Glocke wurde an diesem Tag von Erzbischof Gyula Márfi geweiht.
Auf der einen Seite: (Sie stellt Maria dar, die Jesus unter dem Kreuz in den Armen hält) "Unseren Waschludter Vohrfahren in gedenken".-038
Auf der anderen Seite:"Nach ihrem Schweigen, das seit dem Ersten Weltkrieg wérendem war, hat das Glockengeläut des Waschludter Kalvarienbergs Dr. Franz Roth im Jahr 2004 wieder zum Klingen gebracht."-039