Városlőd története. / A Városlődi Kálvária.

 

    A középkorban sok-sok keresztény zarándok látogatta a Jeruzsálemi keresztutat, főleg a ferences rendi atyák vezetésével. Ők „szent circulus”-nak, körjáratnak nevezték. A ferences rend volt a legbuzgóbb terjesztője a keresztúti ájtatosságnak. Különösen a Porto Maurizio-i Szent Lénárd (1676–1751) római ferences szerzetes tűnt ki ebben, és tulajdonképpen ő volt az, aki ezt az ájtatosságot rendszeresítette. Ő maga 576 keresztutat állított fel. Mivel nem kereshette fel minden hívő a Szentföldet, ezért a római Szentszék („Sedes Sancta”) határozata 1731-ben megengedte, 1742-ben megerősítette, hogy másutt is állítsanak fel kereszteket és képeket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják, és azoknak, akik ezeken a 14 stációból felállított keresztutakon ájtatosságukat végezték, teljes búcsút engedélyezett. Megjegyzendő azonban, hogy egy keresztút érvényességéhez feltétlenül szükséges, hogy mind a 14 állomáson egy-egy fakereszt legyen.

   A 15 stációs keresztutak építése 30 – 40 évvel ezelőtt vált elterjedtebbé.

   Városlőd egyik gyöngyszeme a 19. sz. közepén épített kálvária a falu központjához közeli, erdős kis halmon áll. A kálvária általunk ismert első megjelenése a II. József-kori első katonai felmérés városlődi térképanyagán (1784) található.033(Koppintás vagy bal egér) A falutól délre természetes magaslaton, 3 keresztes kálváriajelenetet jelöl. A Kálvária első 6 stációja 1859 májusára készült el,  a hívek anyagi áldozata és munkája révén. 1859 nyarán  püspöki engedélyt kaptak a kálvária kápolna megépítéséhez. (Helyén előtte  valószínűleg három fakereszt állt, bádoglemezből kivágott alakokkal, melynek létrehozásáról, annak koráról, sajnos semmilyen írásos említés nincs, de Jézus és az egyik lator kb. 1,2m magas alkját megtaláltuk a padláson. Szerk.) A stációk képeit Krisztus szenvedéseiről Kukurelli István festette bádogra.034 A további 8 fülke egyes családok adományaiból később épült. Érdekessége a kálváriának, hogy a domb aljában 15.-ként egy külön fülkében az utolsó vacsora képe látható. A Kálváriát 1860. augusztus 12-én Czerhák alesperes „a hívek lelki épülésére szónoklattal dicsőítve” szentelte fel. Ugyanezen a napon, a Városlődön 1827. Február 24.-én született és nevelkedett Ellmann János tartotta első miséjét.035

   A XIX. század végén új stációképek kerültek az idő folyamán elrozsdásodott régiek helyére. A Veszprémi Független Hírlap szerint, az újakat Blázy Imre a polgári iskola (?) rajztanára festette cinklemezre, melyet 1897. október 10.-én szentelt fel Somogyi Ciprián ferences főnök. Szentbeszédet mondott Bauer József helyi plébános.035/1

   Frey Mátyás 1972-ben tataroztatta, ekkor Farkas Tibor ajkai szobrászművész (Ajkán több köztéri emlékműve, szobra is látható.) a stációkba domborműveket készített,036 és a megújított kápolna szentélyívébe egy Jézus menybemenetelét ábrázoló freskót is alkotott.037 Az egyes stációkat még ma is egy-egy család kezeli/rendezi, főleg a húsvéti ünnepekre rendbe teszik. Bőjti időben, péntekenként délután keresztutat tartanak. Máig megmaradt szokás, hagyomány, hogy húsvét vasárnap hajnalban még napfelkelte előtt, és húsvét hétfőn sokan mennek a kálváriára imádkozni.

   Nagypéntek kivételével a kálvárián, az 1862-ben felszerelt haranggal minden pénteken délután három órakor harangoztak. A harangot az első világháborúban elvitték. Ennek pótlására a városlődi születésű Dr. Roth Ferenc 2004. október 3.-án egy 40 kg-os „C” hangú harangot készíttetett. A harangot e napon Márfi Gyula érsek szentelte fel.

Egyik oldalán: (A kereszt alatt Jézust karjában tartó Máriát ábrázolja)

„Unseren Waschludter Vohrfahren in gedenken”.

-A városlődi elődeink emlékére.-038

A másik oldalon:

„Nach ihrem, seit dem ersten Weltkrieg wérendem, Schweigen, hat das Glockengelaut des Waschludter Kalvarienbergs Dr. Franz Roth im Jahr 2004 wiederklingen lassen”

-Miután a városlődi kálvária harangszava az első világháború óta el volt némulva, Dr. Roth Ferenc 2004-ben ujjá élesztette-039

Tetejére