Városlőd története. / Az óvoda története. / Geschichte des Kindergartens.
A kiegyezés korában is elsősorban a gyermeknevelés terén próbáltak sikereket elérni a különböző - magyarosítás céljával létrejövő – egyesületek, mint például területünk esetében a Dunántúli Közművelődési Egyesület, amely főleg óvodák alapítása által kívánta a magyar nyelv terjedésének ügyét szolgálni. A program keretében az első óvodát Városlődön alapították meg 1895-ben.000 (Koppintás bal egér)
A mai napközi otthonos óvoda helyén a Kolostor utca 21. sz. alatt valaha Báder Ádám nevű kocsmáros tulajdonát képező ház állott. Ezt a házat 1895. május 25.-én Dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő segítségével a Dunántúli Közművelődési Egyesület anyagi hozzájárulásával a község megvette.001 A megvett házat a lakosság társadalmi munkájával felújították és átalakították óvodává. Június 15.-től elindul az nevelői munka. A Dunántúli Közművelődési Egylet 1900. március 7.-én kinevezi óvónőül Zsoldos Teréz okleveles óvónőt. 1933-ban Zsoldos Teréz óvonő nyugdíjazása miatt meghirdetik az óvonői állást.001/1 Erre Ávár Erzsébetet, mint segédóvonőt alkalmazzák.001/2 Néhány adat az akkori óvoda méreteiről.001/3 Ebben az időben az óvoda költségvetése / fejlesztése évről évre jelentős mértékben emelkedik.001/4 Mint látható, volt is mire költeni. 1939 évben Avar Erzsébet óvónőt munkája elismeréseként Sági József esperesplébános (Mint az óvoda felügyelő bizottságának elnöke.) felterjeszti pénzjutalomra.
A II. világháború az óvoda épületét sem kímélte meg. 1945. március 23-án, bombatalálatot szenvedett. Szerencsére ekkor gyerekek nem tartózkodtak az épületben. A világháború utáni évek során a súlyos károkat szenvedett épület helyreállítása 1945 és 1950 között folyt, így új felszerelést – víz, villany – kapva indult meg újra a nevelőmunka 1951-ben, két csoporttal és két óvónővel. Ettől kezdve napköziotthonos rendszerben működött, ebéd után pihenési lehetőséget biztosítva a gyerekeknek.001/5
1951-ben az óvoda állandó napközi otthonos óvoda lett két csoporttal és két óvónővel. Ettől kezdve tízórait, ebédet és uzsonnát kaptak a gyermekek, bevezették az ebéd utáni alvást. Az újjáépítés ideje alatt különböző szükségtermekben tartották a foglalkozásokat nem éppen ideális körülmények között, így pl. az iskola egyik termében, a Kossuth L. u. 23. sz. alatt.
1956-ban kétcsoportos óvodánk harmadik óvónőt kapott. Ez már komoly munkakörülményi javulást jelentett, hiszen volt már egy délutános óvónő is, aki felváltotta a reggel 7 órától du. fél öt óráig egyfolytában a gyermekekkel foglalkozó óvónőket. A 3 óvó-nőt kiváló technikai személyzet segítette munkájában. Az 50-es években járásszerte híre volt a városlődi óvoda „Ágota néni"-je (Urbán Jánosné) szakácstudományának, akinek legegyszerűbb főztje is mindig ízletes volt. Őt követték a nem kevésbé jól főző Apporfi Istvánná, majd Tepper Hugóné és Gádoros Gézáné képesített szakácsnő. Dadaként hosszabb ideig itt működött Csekényi Istvánné, Steinmacher E. Üregi Menyhértné, Mórocz Jánosné és Kubik Zoltánné. A konyhai munkát hosszú évekig fent írt Tepper Hugóné és Gádoros Gézáné látták el közmegelégedésre.
Az óvodaépület falai, mennyezete a 70-es években repedezni kezdtek, így 1976/77-ben ismét fel kellett újítani. Bővítették a konyhát, és fogadóhelyiség kialakítására került sor. Ez a felújítás nem volt elég körültekintő, a rosszul felfogott takarékosság úgy bosszulta meg magát, hogy 1979/80-ban ismét lakhatatlanná vált az óvoda, a régi falak, a födém, a tetőzet teljesen újjáépültek, nagyméretű ablakokat, bővített konyhát, központi fűtést, korszerű fénycsővilágítást, új parkettázást, udvarrendezést, új játékokat, stb. kapott. így már kívül-belül egészen új és jól felszerelt óvoda benyomását kelti az épület. A felújítás ideje alatt az óvoda másik épületben kapott szükség szerinti működési lehetőséget. (volt könyvtár épülete) E felújításból a szülők is komoly társadalmi munkát végezve vették ki a részüket. Az akkori társadalmi munka értéke 15 Ft-os óradíjat számítva — ami ma már ennek többszöröse — közel fél millió Ft volt. Óvodánk a szülők és gyermekek örömére minden igényt kielégít, csupán egy gond van: a nagy gyermeklétszám miatt egy harmadik foglalkozási teremre lenne szükség.
Ez a terem az utolsó felújítási terven szerepelt is, akkor kevés költséggel megépíthető lett volna, de elmaradt. Amíg az óvoda épült, a pártház adott otthont a gyermekeknek. Az újjávarázsolt épület az engedélyezett 50-es gyereklétszám helyett 75 -80 gyermeket is befogadhatott. Az óriási zsúfoltság enyhítésére 1985-ben egy szükségférőhelyként létrehozott kis méretű csoportszoba fogadta az új kiscsoportosokat. A harmadik csoport beindításával bővült az óvoda személyzete is, egy újabb óvónő, egy dajka és egy konyhai kisegítő kezdte meg a nevelési évet.
Az igények a beírt létszámnál mindig nagyobbak. Ilyenkor a felvétel a családi körülmények alapján kerül elbírálásra. Az ötéveseket általában fel kell venni, mert azok számára az óvoda már iskolaelőkészítőnek számít. Eddig egy olyan év volt, amikor az ötévesek egy része számára külön iskolaelőkészítő tanfolyamot kellett szervezni, mert 50-es létszámukat az óvoda nem tudta befogadni.
A felújítás során a konyhát is bővítették, sor került a fogadóhelyiség kialakítására is. A felújítás nem volt sikeres, így az épület az 1979-80-as években lakhatatlanná vált. Teljes felújításra szorultak a falak, a födém, a tetőzet. Új világítást, központi fűtést, parkettát kapott az épület. 1981-ben újra fogadhatta a gyerekeket az óvoda.002
A történelem viharait átélt betelepített sváb lakosság itt élő leszármazottainak igényeként jelentkezett az óvodában a német nemzetiségi nevelés megindítása. 1981-ben Fódi Ilona óvónő kezdte ezt a munkát, de később lakóhely-változtatás miatt szakember nélkül maradtunk. A következő években az iskolából járt át német szakos tanár a nagycsoportos gyermekekhez. Időközben Freund Anikó nemzetiségi végzettségű óvónő kezdte csoportjában a kétnyelvű oktatást. Ma óvodánk két csoportjában nemzetiségi óvónő végzi a munkáját.
1995-ben ünnepelte óvodánk fennállásának 100. évfordulóját. Az óvoda volt dolgozói mellett meghívott vendégeink között voltak a partnerkapcsolatban álló németországi település – Wiesthal - képviselői is, akik ajándékokkal gazdagították óvodánk eszközállományát. E jeles alkalmon a falu vezetősége is jelen volt. A gyermekek az óvónők közreműködésével, színes műsorral köszöntötték a vendégeket, a műsor végén közös táncba hívtuk őket.
Ekkor az óvoda kiállítást rendezett, amely egy hónapon át látogatható volt az érdeklődők számára. A fotók mellett szakkönyvek, óvónőink munkáiból összeállított anyag, a szülők által készített játékok, régi játéktárgyak, ruhák, kerámiák, és a csoportban kialakított nemzetiségi sarok színesítette a kiállítást. A folyosón gyermekeink rajzaiból készült rajz- és festménykiállítás fogadta a látogatókat.
2003-ban a konyha felújítására is sor került, helyben főzött ételt fogyaszthattak a gyerekek. Edényeink megfelelnek a HACCP előírásainak. 2004-ben lecseréltük az óvodai csoportok bútorait, amelyek egy ügyes kezű apukánk keze nyomát dicséri. A csoportszobai szőnyegek is cserén mentek keresztül, így a csoportok esztétikuma teljesen megváltozott, amit a gyermekek is nagy örömmel fogadtak. Ugyanezen a nyáron rendbe tettük az óvodai udvart is, mely már nagyon balesetveszélyes volt. Társadalmi munkában lebontották a beton szeméttározót, illetve a gáztározót. Az alsó és a felső udvart elválasztó drótkerítést esztétikus fakerítésre cseréltük, amelyet szintén a szülők segítségével tudtunk elkészíteni.
A 2005/2006-os nevelési évben engedélyezték a harmadik szükségcsoportunk visszaállítását, amely 2012-ben megszűnt. Kialakítottunk egy nevelői öltözőt, illetve felújítottuk a nevelői mosdót is.
2006 nyarán óvodai folyosónk és a konyhánk került teljes felújításra. A következő években egy teljes tetőcsere, illetve a keleti oldal nyílászáró-cseréje a cél.
2009-től további felújítások váltak szükségessé: a katica csoportban lévő laminált parkettát és az alatta lévő elpenészesedett, tönkrement faparkettát felszedtük, helyére új, csiszolt parketta került. A folyosó fal vizesedését, penészesedését a benne lévő csövek szigetelésével szüntettük meg. A gyermekmosdóban balesetveszélyessé vált metlakit modern, esztétikus járólapra, csempére cseréltük, továbbá új WC csészék, mosdókagylók kerültek felszerelésre.
2010 őszén letérköveztük az óvodai parkolót, illetve az óvoda épület utca felőli oldalát vakoltuk újra szülői segítséggel.
2014 nyarán a teljes tetőszerkezet lett felújítva, ősszel pedig műanyag nyílászárókra cseréltük a régi fa ablakokat.
2015-ben napkollektor is került a tetőre. Ugyanebben az évben ünnepelte óvodánk fennállásának 120. évfordulóját. Ebből az alkalomból egy héten át tartó változatos programokat szerveztünk. A programok között szerepelt fényképkiállítás, állófogadás, író-olvasó találkozó (Beck Andrea látogatott el hozzánk), fogápolási tanácsadás, lufihajtogatás, interaktív zenés műsor, ovi logós bögre és póló vásárlás, gyermek sváb bál.
2017-ben óvodánk volt a házigazda a német nemzetiségi óvodák tánctalálkozóján, mely 6. alkalommal került megrendezésre a művelődési házban. A találkozón 16 óvoda vett részt. Rendezvényünkkel elsődleges célunk a német nemzetiség kultúrájának ápolása, a gyerekekben az összetartozás érzésének erősítése, szociális kompetenciájuk fejlesztése volt. Ezen a napon barkácsolást is szerveztünk a gyerekeknek, kukoricacsutkából csutkababát készítettek és megismerkedhettek a kukoricamorzsolással, kenyérsütés folyamatával.
Tulajdonképpen minden évben a nyári leállás alatt az óvoda szépítésére törekszünk. 2017-ben a régi gyermek öltözőszekrényeket is lecseréltük, modern, színes öltözőszekrény várja a gyerekeket. Szükségessé vált a csoportszőnyegek cseréje is. Mindkét csoportba antiallergén szőnyeget vásároltunk, továbbá a régi csoportszobai szekrények helyett is újakat csináltattunk 2018 decemberében. Pályázatnak köszönhetően a logopédiai foglalkoztatóban új szekrénysort állíthattunk be. Esztétikus, szép környezetben folyik a gyermekek nevelése. Szintén pályázatnak köszönhetően 2019 nyarán elkezdődött az óvoda épületének szigetelése, lábazatának javítása, a játéktároló épületének felújítása teljes tetőcserével illetve az aljzat betonozása. Modern járólappal fedjük be a bejárati ajtó előtti lépcsőt.
2019 január 1-től sajnos az óvodai főzőkonyha megszűnt. Ma melegítő konyhaként funkcionál.
Gyermeklétszámunk az utóbbi években a jelenlegi maximális befogadóképesség (50 fő) körül stagnál. A hagyományos ünnepeket – Mikulás, Karácsony, Gyermeknap – érzelmi hatását gazdagítjuk bábelőadásokkal, ügyességi játékokkal, barkácsolással, ajándékkészítéssel.
A jeles ünnepek között tartjuk számon a következőket:
- A terményünnep (Erntedankfest)
- Márton-napi lampionos felvonulás az óvoda körül (Martin Fest.)
- Nemzetiségi napok (idős lakosok meghívása, szövés, agyagozás)
- Tájház, a népviselet ruhadarabjainak megismerése
- Gyermeknap, játékokkal, közös programokkal, a szülőkkel
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára 1996 épült a Helyi Óvodai Program (HOP) megírása, amely beépült a városlődi Általános Művelődési Központ Pedagógiai Művelődési Programjába, amely intézménynek óvodánk 1996-2012-ig volt intézményegysége. A program keretein belül kiemelt feladataként fogalmaztuk meg a német nyelvi nevelés és hagyományápolás mellett a természet tevékeny megismerését.
Fontos feladatunknak tekintjük még a hátrányos helyzetű gyerekek felkarolását, a kommunikációs képességek fejlesztését, a hagyományápolást valamint a szülőkkel történő kapcsolattartást. 2012-2013-ig létrejött intézményfenntartó társulás eredményeként óvodánk Bakony völgye Óvoda Városlődi Német Nemzetiségi Tagintézménye nevet kapta. Ez a társulás 2013-ban megszűnt, óvodánk neve az óta is Városlődi Német Nemzetiségi Óvoda. Pedagógiai Programunkat a törvényi előírásoknak megfelelően többször módosítottuk. 2018 szeptembertől fenntartónk a Városlődi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő Testülete. Minden évben szervezünk kirándulást, amelyeket próbálunk minél érdekesebbé tenni.
Ilyenkor kicsit messzebbre megyünk Városlődtől. Nagyon sok kisgyermek a faluból sem igen ment el, így már a busszal, illetve vonattal való közlekedés is egy külön élményt nyújt számukra. Olykor a szülők is eljönnek velünk, akik szintén élvezni szokták ezeket az összejöveteleket, hiszen olyan ritkán adódik alkalom arra, hogy így együtt legyen mindenki ebben a rohanó világban.
2 vegyes csoportunk van.
Érvek a vegyes csoport kialakítása mellett:
- lehetőség van arra, hogy a gyermek saját képességei szerint fejlődjön,
- sérült, egészséges és hátrányos helyzetű gyermek együttnevelése csak ilyen
szervezésű csoportban képzelhető el,
- a vegyes életkorú csoportokban olyan szociális készségek (megértés,
alkalmazkodás, elfogadás) alakulására nyílik lehetőség, amelynek egyébként
csak kis hányada kap szerepet a hagyományos összetétele.
- az idegen nyelv elsajátítását is megkönnyíti a vegyes életkorú csoport: a kisebbek utánozzák nagyobb pajtásaikat
- a beszoktatási időszakot is könnyebb átvészelni, maximum 10 gyerek ismerkedik az óvodai élettel.
Óvodaképünk azt mondatja velünk, hogy az óvoda legyen olyan hely, ahova szívesen jön a gyermek. Fontos, hogy a csoport berendezései a gyermek méretéhez igazodjanak. Az egészséges és sérült gyermekek együttnevelését akkor tartjuk jónak, ha ebből senkit sem ér hátrány. A játék az óvodás gyermek alapvető tevékenységi formája, amire minden nap szüksége van. Az óvodában nem játszva tanítunk, hanem játszunk, és a játék természetes hozadéka a gyermek tudása. Az óvoda semmit sem siettet, nem teljesítményközpontú. Amit pedig nem szabad elfelejteni, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége!
Intézményünk vezetői:
Karnik Aranka 1895-től - 1900-ig.
Zsoldos Teréz 1900-től - 1933-ig.002/1 002/2
Avar Erzsébet 1934-től - 1963-ig.
Réthy Lászlóné 1963-tól - 1992-ig.
Staubné Ferenczi Ilona 1992-től - 2000-ig.
Farkasné Ráberhoffer Rita 2000-től - 2003-ig.
Pethő Anita 2003-tól – 2009-ig
Staub Ildikó 2009-től -
Óvódánk eddigi óvónői:
Harnik Aranka 1895-től - 1900-ig vezető óvónő
Zsoldos Teréz 1900-tól - 1933-ig vezető óvónő
Avar Erzsébet 1934-től - 1963-ig vezető óvónő
Márkus Rózsa 1951-től - 1959-ig beosztott óvónő
Németh Ibolya 1956-tól beosztott óvónő
Réthy Lászlóné 1959-től - 1963-ig beosztott óvónő
Páter Mária 1961-től - 1969-ig beosztott óvónő
Koppányi Ilona Penkert Sándorné 1971-től - 1983-ig beosztott óvónő
Kövecses Mária 1974-től - 1975-ig képesítés nélküli óvónő
Soós Istvánné 1975-től - 1977-ig beosztott óvónő
Ley Józsefné 1978-tól - 1981-ig képesítés nélküli óvónő
Primusz Tünde 1978-tól - 1980-ig beosztott óvónő
Tomkó Lászlóné 1980-tól - 1981-ig beosztott óvónő
Bagi Józsefné 1981-től - 1982-ig beosztott óvónő
Fódi Ilona 1981-től - beosztott óvónő
Eich Mária 1982-től - 1983-ig képesítés nélküli óvónő
Staub Jánosné 1983-tól - 2019-ig képesítés nélküli óvónő
Staub Lászlóné 1983-tól - 1992-ig beosztott óvónő
Peidl Antalné 1991-től - 2019-ig beosztott óvónő
József Annamária 1997 -től német nemzetiségi óvodapedagógus
Némethné Csajka Borbála 2003-tól német nemzetiségi óvodapedagógus
Staub Ildikó 2006-tól német nemzetiségi óvodapedagógus
Balázsi Tiborné 1997-től dajka
Tóth Viktória 2019-től dajka
Vargáné Ékes Marianna 2020-tól német nemzetiségi óvodapedagógus003
Die Geschichte von Városlőd. / Geschichte des Kindergartens.
Auch in der Zeit des Kompromisses versuchten verschiedene Vereine, die mit dem Ziel der Ungarisierung gegründet wurden, vor allem im Bereich der Kindererziehung Erfolge zu erzielen, wie etwa der Donau-Kulturverein, der vor allem die Verbreitung der ungarischen Sprache durch die Einrichtung von Kindergärten fördern wollte. Im Jahr 1895 wurde der erste Kindergarten in Városlőd gegründet.000 (linker Mausklick)
An der Stelle des heutigen Kindergartens, in der Kolostor-Straße 21, stand früher ein Haus, das einem Gastwirt namens Ádám Báder gehörte. Dieses Haus wurde von der Gemeinde am 25. Mai 1895 mit Hilfe des Abgeordneten Dr. Ferenc Óvári und mit finanzieller Unterstützung des Danubian Public Culture Association gekauft.001 Das Haus wurde renoviert und mit Hilfe der sozialen Arbeit der Einwohner in einen Kindergarten umgewandelt. Ab dem 15. Juni wird der Kindergarten seine Arbeit aufnehmen. Am 7. März 1900 ernennt der Transdanubische Öffentliche Kulturverein Teréz Zsoldos Zsoldos, eine diplomierte Kindergärtnerin, zur Kindergärtnerin. 1933 wird aufgrund der Pensionierung von Teréz Zsoldos die Stelle der Kindergärtnerin ausgeschrieben.001/1 Erzsébet Ávár wird als Hilfslehrerin eingestellt.001/2 Einige Daten über die Größe des Kindergartens zu dieser Zeit.001/3 Zu dieser Zeit steigt das Budget / die Entwicklung des Kindergartens von Jahr zu Jahr erheblich an.001/4 Wie man sieht, gab es viel auszugeben. 1939 wurde der Kindergärtnerin Erzsébet Avar vom Pfarrer József Sági (als Vorsitzender der Aufsichtskommission des Kindergartens) ein Geldpreis als Anerkennung für ihre Arbeit überreicht.
Der Zweite Weltkrieg verschonte das Kindergartengebäude nicht. Am 23. März 1945 wurde es bombardiert. Glücklicherweise befanden sich zu diesem Zeitpunkt keine Kinder in dem Gebäude. In den Nachkriegsjahren wurde das Gebäude stark beschädigt und zwischen 1945 und 1950 wiederhergestellt, so dass der Kindergarten mit neuer Ausstattung - Wasser, Strom - 1951 mit zwei Gruppen und zwei Erzieherinnen wiedereröffnet werden konnte. Von da an wurde sie als Kindertagesstätte geführt, mit einer Pause für die Kinder nach dem Mittagessen.001/5
Im Jahr 1951 wurde der Kindergarten zu einer ständigen Kindertagesstätte mit zwei Gruppen und zwei Erzieherinnen. Von nun an erhielten die Kinder zehnstündige Mahlzeiten, Mittagessen und Zwischenmahlzeiten, und es wurde ein Mittagsschlaf eingeführt. In der Zeit des Wiederaufbaus fand der Unterricht in verschiedenen Notunterkünften unter nicht idealen Bedingungen statt, z. B. in einem der Schulräume, in der ehemaligen Lehrerwohnung in der Kossuth L. u. 23.
1956 erhielt unser zweiklassiger Kindergarten eine dritte Kindergärtnerin. Dies bedeutete eine wesentliche Verbesserung der Arbeitsbedingungen, da nun eine Kindergärtnerin in der Nachmittagsschicht die Kindergärtnerinnen ablöste, die von 7.00 bis 16.30 Uhr für die Kinder zuständig waren. Die 3 Kindergärtnerinnen wurden durch hervorragendes technisches Personal unterstützt. In den 1950er Jahren war Tante Ágota (Frau János Urbán) vom Stadtlőd-Kindergarten im ganzen Bezirk für ihre Küche berühmt, die immer köstlich war, selbst bei den einfachsten Gerichten. Ihr folgten die nicht minder gute Köchin Istvánná Apporfi, dann Hugónné Tepper und Gézánné Gádoros, beide ausgebildete Köchinnen. Als Väter arbeiteten hier über einen längeren Zeitraum Frau István Csekényi, Frau Menyhért E. Üregi Steinmacher, Frau János Mórocz und Frau Zoltán Kubik. Viele Jahre lang wurde die Küche von Hugóné Tepper und Gézáné Gádoros, die oben beschrieben wurden, zur Zufriedenheit der Gemeinde geführt.
In den 1970er Jahren begannen die Wände und die Decke des Kindergartens Risse zu bekommen, so dass er 1976/77 erneut renoviert werden musste.Die Küche wurde erweitert und ein Empfangsraum wurde gebaut. Diese Renovierung war nicht sorgfältig genug, und die fehlgeleitete Sparsamkeit rächte sich 1979/80, als der Kindergarten wieder unbewohnbar wurde. Die alten Wände, die Decke und das Dach wurden komplett neu aufgebaut, mit großen Fenstern, einer vergrößerten Küche, Zentralheizung, moderner Leuchtstoffbeleuchtung, neuen Parkettböden, einem neuen Innenhof, neuem Spielzeug usw.Während der Renovierung wurde die Kinderkrippe in ein anderes Gebäude (das ehemalige Bibliotheksgebäude) verlegt, wo sie nach Bedarf arbeiten konnte. Der Wert der Sozialarbeit belief sich damals auf 15 Ft pro Stunde - was heute ein Vielfaches davon ist - auf fast eine halbe Million Ft. Unser Kindergarten erfüllt alle Bedürfnisse der Eltern und Kinder, aber es gibt nur ein Problem: ein dritter Klassenraum wäre erforderlich, um die große Anzahl von Kindern unterzubringen.
Dieser Raum war im letzten Renovierungsplan vorgesehen und hätte mit geringem Kostenaufwand gebaut werden können, aber er wurde gestrichen. Während der Bau des Kindergartens lief, wurden die Kinder im Partyhaus untergebracht. In dem renovierten Gebäude konnten 75 bis 80 Kinder untergebracht werden, statt der erlaubten 50. Um die Überbelegung zu lindern, wurde 1985 ein Kleingruppenraum als Notunterkunft für die neuen Kleingruppen eingerichtet. Mit dem Start der dritten Gruppe wurde auch das Personal des Kindergartens aufgestockt: Eine zusätzliche Erzieherin, eine Kinderfrau und eine Küchenhilfe begannen das Schuljahr.
Die Nachfrage ist immer größer als die Zahl der angemeldeten Personen. In solchen Fällen wird die Aufnahme auf der Grundlage der familiären Umstände beurteilt. Fünfjährige werden in der Regel aufgenommen, da sie als Vorschulkinder gelten. Bisher gab es ein Jahr, in dem für einen Teil der Fünfjährigen ein separater Vorschulkurs organisiert werden musste, weil die Kinderkrippe nicht 50 Kinder aufnehmen konnte.
Bei der Renovierung wurde die Küche vergrößert und der Empfangsraum hinzugefügt. Die Renovierung war nicht erfolgreich und das Gebäude wurde in den 1979-80er Jahren unbewohnbar. Die Wände, die Decke und das Dach wurden vollständig renoviert. Es wurden eine neue Beleuchtung, eine Zentralheizung und Parkettböden verlegt. Im Jahr 1981 wurde der Kindergarten wieder für Kinder geöffnet.002
Die Notwendigkeit, im Kindergarten mit der Erziehung zur deutschen Nationalität zu beginnen, ergab sich aus der Tatsache, dass hier Nachkommen der schwäbischen Bevölkerung lebten, die umgesiedelt worden waren und die Stürme der Geschichte erlebt hatten. 1981 begann Ilona Fódi, eine Kindergärtnerin, mit dieser Arbeit, aber später standen wir wegen eines Wohnortwechsels ohne Fachkraft da. In den folgenden Jahren kam eine deutsche Lehrerin von der Schule zu der großen Gruppe von Kindern. In der Zwischenzeit begann Anikó Freund, eine Kindergärtnerin mit Nationalitätenausbildung, mit der zweisprachigen Erziehung in ihrer Gruppe. Heute werden zwei Klassen des Kindergartens von einer Kindergärtnerin einer anderen Nationalität geleitet.
Im Jahr 1995 feierte unser Kindergarten sein 100-jähriges Bestehen. Neben dem ehemaligen Personal des Kindergartens luden wir Vertreter der Partnergemeinde Wiesthal in Deutschland ein, die die Ausstattung des Kindergartens mit Geschenken bereicherten. Auch der Dorfrat war bei diesem besonderen Anlass anwesend. Die Kinder begrüßten zusammen mit den Kindergärtnerinnen die Gäste mit einer bunten Show, an deren Ende wir sie zu einem gemeinsamen Tanz aufforderten.
Der Kindergarten organisierte dann eine Ausstellung, die einen Monat lang für die Öffentlichkeit zugänglich war. Die Ausstellung umfasste neben Fotos auch Lehrbücher, eine Sammlung von Arbeiten unserer Kindergärtnerinnen, von Eltern hergestelltes Spielzeug, altes Spielzeug, Kleidung, Keramik und eine Nationalitätenecke in der Gruppe. Im Flur wurden die Besucher durch eine Ausstellung von Zeichnungen und Gemälden unserer Kinder begrüßt.
Im Jahr 2003 wurde die Küche renoviert, so dass die Kinder nun vor Ort gekochte Speisen essen können. Im Jahr 2004 haben wir die Möbel in den Kindergartengruppen ersetzt, was die Arbeit eines erfahrenen Vaters ist. Auch die Teppiche in den Klassenzimmern wurden ausgetauscht, wodurch die Gruppen ein völlig neues Aussehen erhielten, was von den Kindern sehr begrüßt wurde. Im selben Sommer haben wir auch den Hof des Kindergartens gesäubert, der zu einer großen Unfallgefahr geworden war. Die Betonmülldeponie und der Gastank wurden im Rahmen eines Gemeinschaftsprojekts abgerissen. Der Drahtzaun, der den unteren und oberen Hof trennte, wurde durch einen ästhetischen Holzzaun ersetzt, den wir ebenfalls mit Hilfe der Eltern bauen konnten.
Im Schuljahr 2005/2006 durften wir unsere dritte Notgruppe wieder einrichten, die 2012 aufgelöst wurde. Wir haben auch einen Umkleideraum für die Lehrer gebaut und die Lehrertoiletten renoviert.
Im Sommer 2006 wurden der Flur und die Küche unseres Kindergartens komplett renoviert. In den nächsten Jahren sollen das Dach komplett erneuert und die Fenster auf der Ostseite ausgetauscht werden.
Ab 2009 waren weitere Renovierungen notwendig: Das Laminatparkett in der Marienkäfergruppe und das darunter liegende verschimmelte, verrottete Holzparkett wurden entfernt und durch neues, geschliffenes Parkett ersetzt. Wir haben die Staunässe und den Schimmel in der Flurwand beseitigt, indem wir die Rohre im Inneren abgedichtet haben. In den Kindertoiletten wurden die Metallfliesen, die zu einer Unfallgefahr geworden waren, durch moderne, ästhetische Fliesen ersetzt und neue Toilettenschüsseln und Waschbecken eingebaut.
Im Herbst 2010 haben wir den Parkplatz des Kindergartens gepflastert und die Straßenseite des Kindergartengebäudes mit Hilfe der Eltern neu verputzt.
Im Sommer 2014 wurde das gesamte Dach renoviert und im Herbst wurden die alten Holzfenster durch Kunststofffenster ersetzt.
Im Jahr 2015 wurde eine Solaranlage auf dem Dach angebracht. Im selben Jahr feierte unser Kindergarten sein 120-jähriges Bestehen. Zu diesem Anlass organisierten wir eine Woche mit vielfältigen Aktivitäten. Auf dem Programm standen eine Fotoausstellung, ein Stehempfang, eine Lese- und Schreibstunde (Andrea Beck besuchte uns), eine Zahnpflegeberatung, eine Luftballon-Faltaktion, eine interaktive Musikshow, ein Tassen- und T-Shirt-Verkauf mit dem Kindergarten-Logo und ein Kinder-Schwabenball.
Im Jahr 2017 war unser Kindergarten Gastgeber der 6. Auflage des bundesweiten Kindergartentanztreffens im Haus der Kultur. 16 Kindergärten nahmen daran teil. Das Hauptziel unserer Veranstaltung war es, die Kultur der deutschen Nationalität zu fördern, das Zugehörigkeitsgefühl der Kinder zu stärken und ihre sozialen Fähigkeiten zu entwickeln. An diesem Tag organisierten wir auch ein Bastelangebot für die Kinder, bei dem sie Maiskolben zu Maiskolben machten und den Prozess des Maisbrechens und Brotbackens kennen lernten.
In der Tat versuchen wir jedes Jahr während der Sommerpause, den Kindergarten zu verschönern. Im Jahr 2017 wurden die alten Kinderumkleideräume durch moderne, farbenfrohe Umkleideräume für die Kinder ersetzt. Es war auch notwendig, die Teppiche in den Gruppen zu ersetzen. Für beide Gruppen wurden antiallergene Teppiche angeschafft, und im Dezember 2018 wurden neue Teppiche als Ersatz für die alten Klassenzimmerschränke installiert. Dank einer Ausschreibung konnten wir im Logopädie-Raum neue Schränke einbauen. Die Kinder werden in einer ästhetischen und schönen Umgebung unterrichtet. Ebenfalls dank eines Zuschusses konnte im Sommer 2019 mit der Isolierung des Kindergartengebäudes, der Reparatur des Sockels, der Renovierung des Spielhauses mit einer kompletten Dacherneuerung und der Betonierung des Fundaments begonnen werden. Die Treppe vor der Eingangstür wird mit modernen Fliesen belegt.
Leider ist die Kindergartenküche seit dem 1. Januar 2019 geschlossen. Sie ist jetzt eine Warmhalteküche.
Die Zahl der Kinder hat sich in den letzten Jahren um die derzeitige Höchstkapazität (50) eingependelt. Die traditionellen Feiertage - Nikolaus, Weihnachten, Kindertag - werden durch Puppentheater, Spiele, Basteln und Geschenkanfertigung bereichert.
Wir feiern auch die folgenden Feiertage:
Erntefest (Erntedankfest)
Laternenumzug am Martinstag durch die Kita (Martinsfest)
Nationalitätentage (Einladen älterer Bewohner, Weben, Töpfern)
Bauernhof, Kennenlernen von Volkstrachten
Kindertag mit Spielen, Aktivitäten mit den Eltern
Im Jahr 1996 wurde das Nationale Basisprogramm für die Kindergartenerziehung als Grundlage für das lokale Kindergartenprogramm (HOP) verwendet, das in das pädagogische und erzieherische Programm des Stadtzentrums für Allgemeinbildung in Lodz aufgenommen wurde, an dem unser Kindergarten von 1996 bis 2012 teilgenommen hat. Im Rahmen dieses Programms haben wir neben der deutschen Spracherziehung und der Bewahrung von Traditionen auch das aktive Lernen über die Natur in den Vordergrund gestellt.
Wir halten es auch für wichtig, benachteiligte Kinder zu unterstützen, Kommunikationsfähigkeiten zu entwickeln, Traditionen zu pflegen und den Kontakt zu den Eltern aufrechtzuerhalten. 2012-2013 hieß unser Kindergarten aufgrund der institutionellen Partnerschaft Bakony völgye Kindergarten Városlődi German Nationality Day Care Centre. Diese Partnerschaft wurde 2013 aufgelöst und unser Kindergarten heißt seither Városlődi German Nationality Kindergarten. Unser pädagogisches Programm wurde mehrmals gemäß den gesetzlichen Anforderungen geändert. Jedes Jahr organisieren wir Ausflüge, die wir versuchen, so interessant wie möglich zu gestalten.
Zu dieser Zeit fahren wir ein wenig weiter weg vom Stadtzentrum. Viele kleine Kinder haben das Dorf noch nicht einmal verlassen, so dass die Bus- oder Zugfahrt für sie ein besonderes Erlebnis ist. Manchmal kommen auch die Eltern mit, und auch sie genießen diese Treffen, denn in dieser hektischen Welt hat man nur selten die Gelegenheit, zusammen zu sein.
Wir haben 2 gemischte Gruppen.
Argumente für eine gemischte Gruppe:
- Die Möglichkeit für das Kind, sich nach seinen eigenen Fähigkeiten zu entwickeln,
- Kinder mit Behinderungen, gesunde und benachteiligte Kinder können nur auf diese Weise gemeinsam erzogen werden
Dies ist die beste Art, eine Gruppe zu organisieren,
- altersgemischte Gruppen können soziale Kompetenzen entwickeln (Verständnis, soziale Fähigkeiten usw.)
Verständnis (Verständnis, Anpassung, Akzeptanz), die sonst nur einen kleinen Teil der traditionellen Zusammensetzung ausmachen.
- Auch der Erwerb einer Fremdsprache wird durch eine altersgemischte Gruppe erleichtert: Die die jüngeren Kinder ahmen ihre älteren Mitschüler nach
- es ist auch einfacher, die Einführungszeit mit maximal 10 Kindern zu überstehen um das Leben in der Kita kennen zu lernen.
Unser Bild vom Kindergarten sagt uns, dass er ein Ort sein sollte, an den die Kinder gerne kommen. Es ist wichtig, dass die Einrichtung der Gruppe an die Größe des Kindes angepasst ist. Wir denken, dass es gut ist, gesunde und behinderte Kinder zusammenzubringen, wenn niemand benachteiligt wird. Spielen ist eine wesentliche Tätigkeit für das Vorschulkind, die es jeden Tag braucht. Im Kindergarten unterrichten wir nicht spielend, sondern spielend, und das Spiel ist das natürliche Ergebnis des Wissens des Kindes. Der Kindergarten ist nicht gehetzt, er ist nicht leistungsorientiert. Und was nicht vergessen werden darf: Die Erziehung des Kindes ist in erster Linie das Recht und die Pflicht der Familie!
Die Leiter unserer Einrichtung:
Aranka Karnik von 1895 bis 1900.
Teréz Zsoldos von 1900 bis 1933.002/1 002/2
Erzsébet Avar von 1934 bis 1963.
Lászlóné Réthy von 1963 bis 1992.
Frau Staubné Ferenczi Ilona von 1992 bis 2000.
Farkasné Ráberhoffer Rita von 2000 bis 2003.
Anita Pethő 2003 - 2009
Staub Ildikó von 2009 -
Frühere Kindergärtnerinnen unserer Kindergarten:
Aranka Harnik Oberkindergärtnerin von 1895 - 1900
Teréz Zsoldos Leiterin des Kindergartens von 1900 - 1933
Erzsébet Avar Kindergartenleiterin von 1934 - 1963
Rózsa Márkus von 1951 - 1959 Hilfserzieherin
Ibolya Németh - 1956 - - Hilfserzieherin
Lászlóné Réthy 1959 - 1963 - stellvertretende Kindergärtnerin
Mária Páter Kindergärtnerin von 1961 bis 1969
Ilona Koppányi Sándorné Penkert 1971 - 1983 - stellvertretende Kindergärtnerin
Mária Kövecses von 1974 bis 1975 - ungelernte Kindergärtnerin
Frau István Soós von 1975 bis 1977 - unterstellte Kindergärtnerin
Frau Ley József von 1978 bis 1981 - ungelernte Kindergärtnerin
Primusz Tünde von 1978 bis 1980 - stellvertretende Kindergärtnerin
Lászlóné Tomkó von 1980 bis 1981 - stellvertretende Kindergärtnerin
Frau Bagi József von 1981 - 1982 - stellvertretende Kindergärtnerin
Ilona Fódi ab 1981 - stellvertretende Kindergärtnerin
Mária Eich 1982 - 1983 - unqualifizierte Kindergärtnerin
Jánosné Staub 1983 - 2019 - ungelernte Kindergärtnerin
Frau Lászlón Staub von 1983 - 1992 - stellvertretende Kindergärtnerin
Antalné Peidl von 1991 bis 2019
Annamária József seit 1997 deutsche Staatsangehörigkeit Kindergärtnerin
Némethné Csajka Borbála seit 2003 Kindergärtnerin mit deutscher Staatsangehörigkeit
Ildikó Staub 2006 - Kindergärtnerin mit deutscher Staatsangehörigkeit
Tiborné Balázsi 1997 bis heute
Tóth Viktória seit 2019 Kindermädchen
Vargáné Ékes Marianna seit 2020 Kindergärtnerin mit deutscher Staatsangehörigkeit003