Városlőd története. / Az általános iskola története./ Die Geschichte der Grundschule.
A városlődi iskoláról először 1730 körül találunk feljegyzéseket. Lehet ekkor szervezték meg itt az első tanítói állást.? A községi Historia Domus-ban 1735-ben olvashatjuk először egy iskolamester nevét, Angermann Pálét. 1779-ben említést találunk Hufgart Antal tanítóról is. Az iskola épülete jó állapotú és két teremből áll. Az 1791-es falutérképen ezen a helyen ez áll: „Oskola ház".001(Koppintás vagy bal egér) Az épület helyiségei hol tantermek, hol tanítói szobák szerepét töltötték be. Tanítási nyelvnek a németet használták, hiszen ez volt a betelepülő lakosok nyelve. 1824-ben Makay Antal veszprémi püspök alapítványt tesz olyan segédtanító alkalmazására és fizetésére, aki magyar nyelven is oktasson. Az iskolai férőhelyek száma a 18. század végén 140, a tanköteles gyerekek száma pedig átlagosan 150 volt. Ebből mintegy 120 gyerek járt rendszeresen iskolába, ami akkoriban igen jó aránynak számított.
1852-ben megszervezték Városlődön a 2. számú tanítói állást. Egy időben ezzel sor került egy L alakú új, két tantermes iskola építésére is, ami 1854-ben készült el. Ezzel az építkezések azonban egy már korábban létező épülethez való hozzátoldások voltak. Egyik ága 1852-ben, /az utcára merőleges épületrész patak felőli oromzatán 1852-es évszám szerepel. Az évszámot az 1983-ban hozzáépített újabb tanterem padlástere eltakarja./ A másik 1854-ben épült az oromfalon álló évszám tanúságaképpen, az udvar felől nézve a baloldali rész homlokzatán az 1854-es évszám van.002 1864-ben már 297 iskolást jegyeznek.
Mivel ez az épület is kicsinek bizonyult, 1872-1874 között két újabb tantermet építettek az iskolához. A megnagyobbított iskolaépület lehetővé tette, hogy 3 tanulócsoportot hozzanak létre, így 1874-ben megszervezték a 3. számú tanítói állást is. A tanulólétszám alakulásában jelentős növekedés figyelhető meg 1875 és 1893 között. Míg 1875-ben 383 tanulót írattak be a városlődi iskolába, addig 1893-ban már 405 főt (a 405 fő 6 osztályban oszlott el). 1876-ban két segédtanítót (Stangl Sándor és Egyed Ferenc) választott a község, Wiesenfeld Ferenc kántortanító mellé.
Az 1. sz. épület 1901-ben készült el 3 tanteremmel.003 Gerl Károly és Gerl József testvérek (mindkettő kőműves) építették. Kardosréti lakosok voltak, és a városlődi iskolán kívül ők építették akkoriban többek között a kislődi óvodát, a farkasgyepűi erdészlakot, a farkasgyepűi templomot is. Károly 1904-ben megismerkedett városlődi feleségével, megnősült és itt telepedett le, öccse, József Kardosréten maradt.
I. számú tanítói állás:
Seidenschwarcz Leopold 1751
Jahny Matthias 1809
Weisenfeld Franz 1868-tól 1872-ig
Fries Georg 1801-től 1804-ig
Stangl Sándor 1877-től 1920-ig003/1
Jáhny József 1902-től 1929-ig 003/2
1921. jan. 9.-én Dr. Rott Nándor Püspök Jáhny József kántortanítót igazgatónak
nevezi ki.
Horváth László 1920-tól kirendelt állami tanító.003/20
Wesztergom György neve 1929-től ismert. 003/3
II. számú tanítói állás:
Gombás Sándor1901-től 1921-ig,003/4
Gácser Gizella. 1921-től003/5
III. számú tanítói állás:
Jáhny József 1902-tól 1929-ig003/6
Penk János 1920-tól 1927-ig.003/7
Rácz Jolán népművelő testvér 1928-tól 1930-ig.003/8
Maczkó Mária 1930-tól 1935-ig003/9
Szőke Erzsébet 1935-től003/10
IV. számú tanítói állást: megszervezték 1922-ben003/11
Erdélyi Vince 1923-tól 1928-ig.003/12
Müller Gyula 1928-tól003/13
Magyar Károly1929-től003/14
Marx Ferenc 1937-től003/15
Ezzel a tanulócsoportok száma is négyre emelkedett. Három csoport délelőtt, egy pedig délután járt iskolába.
IV. tanterem építéséhez a vallás és közoktatási miniszter 1928-ban 8000 pengő államsegélyt utalt ki. Nagyrészt községi erőből és némi püspöki hozzájárulással, míg az első három terem építésekor a püspök vállalta az oroszlánrészt.003/16
1941, januárjában szervezték meg az
V. számú tanítói állást:003/17
Tóvári Lajos 1941-től foglalta el.003/18
1941 szeptemberétől 3 tanító magyar, 2 német nyelven tanított.
A második világháborút megelőző években német, magyar és vegyes tagozatos osztályokba jártak a tanulók. A német tagozaton a tantárgyak egy részét németül, a többit magyarul tanították (ide jártak a német anyanyelvű gyerekek). A magyar tagozaton német írást és olvasást oktattak a magyar anyanyelvű gyerekeknek. A vegyes tagozatra német és magyar ajkúak is járhattak. Az 1944-45-ös tanévben a háború miatt német tagozat már nem indult.
1944 októberétől 1945 márciusáig a német katonaság megszállta, és mészárszéknek használta az iskolaépületet. A háború végén a tanítók a falusi mesteremberekkel társadalmi munkában újították fel az iskolát. A bútorokra Katona Lajos esperes igényelt az államtól pénzt. A borzalmas pusztítás ellenére1945 őszén ismét megkezdődött a tanítás.
Míg Magyarországon 1945-ben, addig Városlődön már az 1941-42-es tanévben bevezették a 7. és 8. osztályt. Az államosításig (1947-ig) az iskola fenntartója a veszprémi püspökség volt. Ezt követően az iskola állami kézbe került.003/19 Wesztergom György igazgató halála után, 1947 és 1949 között Ajkáról igazgatták az iskolát (Schleicher Imre által), aki Tóvári Lajost bízta meg az iskola irányításával.
1960-ban a déli oldalon ötödik tanterem, föléje igazgatói és tanári szoba, a keleti oldalon 3,5 méter széles és 16 m hosszú zsibongó épült. 1963/64-ben a csehbányai iskola 7—8.oszt. tanulói, 1964/65-ben a csehbányai iskola 5-6.oszt. tanulói, 1974/75-ben a csehbányai iskola 3—4.oszt. tanulói, 1975/76-ban a csehbányai iskola 1—2.oszt. tanulói is Városlődre jártak már autóbusszal iskolába. 1976-ban a régi (1854-ben épült) kántortanítói lakásból 3 ideiglenes tantermet alakítottak ki, hogy az összes gyerek délelőtt mehessen iskolába. A be-körzetesítés a csehbányai pedagógusok fokozatos nyugdíjba vonulásával párhuzamosan került lebonyolításra. Első lépésként Balassa Endréné tanító a hárskúti általános iskolához nyert áthelyezést, azután Boros Regina tanító, majd 1975-ben Egri János vezető tanító vonult nyugalomba. Ezzel a csehbányai iskola teljesen megszűnt, tárgyi felszerelését, irattárát, könyvtárát a városlődi általános iskola igazgatója vette át. Egri János 1939-ben Csehbányán kezdte pályafutását, és egyhuzamban itt tanított nyugdíjba vonulásáig. Kevés példa van arra, hogy félreeső, kis községben pedagógus ilyen nagy áldozatot vállaljon.
1979 szeptemberében napközi otthonos csoport indult az 1.—2.—3.—4. osztályos tanulókkal. A további igények szükségessé tették, hogy 1981 szeptemberében egy második napközis csoport is megkezdje működését a felső tagozatos tanulók részvételével. A napközi otthonos tanulók étkeztetése az úttörőtáborban, a délutáni foglalkozások az iskola tantermeiben folynak. A munkába járó szülőknek nagy segítséget jelent a napközi otthon, mert egész nap jó helyen tudhatják gyermekeiket, amellett a következő napi felkészüléshez ott szakszerű segítséget és felügyeletet kapnak.1981-ben az épület keleti oldalán a 3. sz. tanterem folytatásaként vizesblokk építése fejeződött be, melynek felső szintjén WC sor, alsó szintjén pedig politechnikai terem létesült. 1980-ban az egész 1. sz. épület tökéletes, fénycsöves korszerű világítást kapott a Megyei Tanács segítségével. A nagyrészt északra néző ablakok általi gyenge természetes világítás miatt erre igen nagy szükség volt.
A kétműszakos (tehát délelőtti és délutáni) tanítás sok problémát okozott a családokban, ahol a szülők szintén több műszakban dolgoztak. Az egy műszakos tanítás megvalósítása érdekében 1977/78-ban ebben az épületben 2 normál és egy szükségtanterem létesült a szülők és pedagógusok nem kevés társadalmi munkájával. A korszerűsítés 1979-ben tovább folyt: az épület régi kis ablakai helyett 9 db nagyméretű ablakot, teljes tetőátfedést, belső festést, mázolást, 1981-ben pedig új külső vakolást kapott. E munkák által az épület jó állapotú, tetszetős benyomást kell. Mindkét épület vízvezetékkel és meleg vizes központi fűtéssel van ellátva. 1982-ben a belépő közel 50-es létszámú első osztály csoportbontást tett szükségessé.
A jelenleg érvényben levő rendelet értelmében a bontási határ 41, tehát ennyi tanuló esetén két osztályban két pedagógus foglalkozik velük, ha ehhez a tárgyi és személyi feltételek adottak. így újabb tanterem építése vált szükségessé. 1982 tavaszán a 2. sz. épület keleti, 1852-ben épült szárnyához csatlakozóan új tanterem építése kezdődött meg. Ez azonban 1982 szeptembere helyett a kivitelező késése miatt csak 1983 októberében került tanításra alkalmas állapotba. Addig az egyik első osztály a politechnikai teremben tanult szükségmegoldásként.
A felsorolt iskolabővítéseket többek között a csehbányai iskola fokozatos bekörzetesítése is szükségessé tette. Tóvári Lajos 30 éven keresztül irányította az iskolát. Munkája során -többek között- tovább bővült az iskola, megépült az ötödik tanterem, az épület széles zsibongója, az új tanterem fölé nevelői és tanári szobákat létesítettek. 1949-ben megalakult a 2217-es számú Hunyadi Mátyás úttörőcsapat, amely 1989-ig működött.
1958-ban először a felső tagozatban, majd 1973-ban az alsó tagozatban is bevezették a német nyelv oktatását. Ezzel a városlődi iskola megelőzte a környékbeli intézményeket. Megalakult az iskola kórusa. Megkezdődtek a nagykirándulások, amelyekre még ma is sokan örömmel emlékeznek. Kisegítő iskolai csoport működött 1972 és 1977 között, a gyengébb képességű tanulók megsegítésére. 1975-től a nyolcadikosok továbbtanulását középiskolára előkészítő órák segítik.
Tóvári Lajos után 1977-ben Koppányi István kapott igazgatói kinevezést. Ő generációk megbecsülését vívta ki magas szintű matematika-oktatásával. Udvardi Ferenc 1981-től 1988-ig vezette iskolánkat. 1983-ban 3 fővel megalakult az iskolai gazdasági szervezet. Ez előbb az iskola, a napközi otthon, az óvoda, a művelődési ház, a községi könyvtár, majd a tájház gazdasági ügyeit is intézte.
1988-tól Oszvald József lett az iskola igazgatója. Az ő irányítása alatt alakult meg 1996-ban az ÁMK (Általános Művelődési Központ), amely a városlődi iskolát, óvodát és falumúzeumot foglalta magában. 1993-96 között megépült az iskola új szárnya, 6 új tanteremmel, egy orvosi szobával, tornateremmel, két öltözővel, két szertárral. 1996-ban tartotta iskolánk először a Német Nemzetiségi Ki-Mit-Tud-ot (Kulturwettbewerb), ami az évek alatt több mint 20 iskola, és több mint 300 diák részvételével rangos megyei szintű megmérettetéssé nőtte ki magát.
Oszvald József után egy évre Bittmann Zoltán vette át a vezetői tisztséget, majd 1999-től Fejes Gábor volt a városlődi iskola igazgatója. 2005-ben felújították az iskola vizesblokkját. 2006-ban az ÁMK tovább bővült, csatlakozott hozzá a Kislődi iskola és óvoda, valamint a Bakonyjákói iskola és óvoda is, így egy 8 tagintézményből álló intézmény jött létre, amelynek fenntartója azóta is a Német Nemzetiségi Nevelési, Oktatási és Kulturális Intézményfenntartó Társulás. 2007 őszétől a Bakonyjákói, németbányai, Farkasgyepűi felső tagozatosok is Városlődre járnak iskolába.(2008-tól már az alsósok is.)
2008-tól Holczer Gábor az intézmény igazgatója. Az 2009-től az ÁMK gazdálkodását Városlőd-Csehbánya Körjegyzősége felügyeli. Az iskola új nyílászárókat kapott, megújult az épület bejárati része és zsibongója. Az iskola közössége 2009-ben hagyományteremtő céllal, első alkalommal rendezte meg tanév végi gálaműsorát. 2010-ben elkészült az iskola, udvari sportpályája. 2011 nyarán felújították a régóta nem használt iskolaépületet, amiben étkezőt alakítottak ki. 2011-ben üzemeltetésre átveszi a „KLIK” (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) akik „eszmei” okok miatt nem hosszabbítják, tartják meg Holczer Gábort pozíciójában. A legfelsőbb vezetés által kitalált üzemeltetési rendszer alapjaiban körülményesnek, működésképtelennek bizonyult. (Szerk.)
A 2013-ban vezető nélkül maradt iskolát, Pfeiferné Takács Hajnalka két évre igazgató helyettesként, majd 2015-óta igazgatóként irányítja. 2018-ban a városlődi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő Testülete átvette az iskola fenntartását.
2021. augusztus 31.-én Paul Angermann nevét vette fel a tanévnyitó ünnepségen az eddig városlődi német nemzetiségi nyelvoktató általános iskola néven működö intézmény.
Tanítói névsor:
Angermann Pál, Huffart Antal, Jáhny Máté, Titzl János, Weisenfeld Ferenc, Papp Gyula, Saffers Ignácz, Stángl Sándor 33 év, Egyed Ferenc, Magasi József, Eplényi János, Krizmanits Zsigmond, Busch Lajos, Mátzer Endre, Harasztovich Károly, Szanyi István, Felber János, Kiss Tertullián, Koller István, Viszlay György, Weisenfeld János, Kiszling Pál, Zupponits Imre, Döbrősi Béla, Kovács Ignácz, Hannig Endre, Matzánek Lujza, Bálint Károly, Horváth Pál, Wohlmuth István, Kaier Róbert, Gombás Sándor, Jáhny József 9 év(Nem önként távozott), Gácser Gizella(késöbb Horváth L-.né) 35 év, Penk János, Erdélyi Vincze, Rácz Jolán, Magyar Károly 17 év, Wesztergom György 18 év, Maczó Mária, Szőke Erzsébet, Marx Ferenc, Szlabey Piroska, Tóvári Lajos 36 év, Koppányi István, Pethe Gézáné, Mihályfi Gyula, Jung Etelka (Később Tóváriné), Moldvai Lenke, Schell Béla, Schell Béláné, Páter Mihályné 31 év, Bódi Istvánné, Oszvald József, Kőváriné Tóvári Erika, Kardos József, Tóth János Zoltán, Salamon Györgyné, Eich Mária, Tomkó Lászlóné, Kaukerné Horváth Gabriella, Alagi Jánosné, Udvardi Ferenc, Tamás Kis Edit, Jánosi Zsuzsanna, Vigváryné Németh Katalin, Bittmann Zoltán, Fejes Gábor, Pfeiferné Takács Hajnalka, Holzer Gábor, Kaukerné Horváth Gabriella, Fódiné Springmann Judit, Katona Edit, Kungl Henriett, Svecz Edvárd, Fódiné Bergmann Ágnes, Dr. Vargáné Péntek Irén, Dávodi Katalin, Boldizsár Gáborné, Ádámné Grimmajer Tímea, Bakos-Kővári Ágnes, Pintér Ágnes, Juhász Hajnalka, Rejtőné Csizmadia Márta, Gelencsér -Takó Mónika, Nyitrainé Alagi Renáta, Csiki Sándorné, Kléri István, Valkóczi Diána, Túri Ilona, Dányi Dóra, Tátrainé Sass Borbála, Glück Noémi,
A tanítói névsorban a teljességre törekedtünk. 005
Die Geschichte von Városlőd. / Die Geschichte der Grundschule.
Die ersten Aufzeichnungen über die Schule in Stadtlőd finden sich um 1730. Vielleicht wurde zu diesem Zeitpunkt die erste Lehrerstelle hier eingerichtet? In der städtischen Historia Domus lesen wir den Namen eines Schulmeisters, Pálé Angermann, zum ersten Mal 1735. Das Schulgebäude ist in gutem Zustand und besteht aus zwei Sälen. Auf dem Dorfplan von 1791 ist es als "Oskola ház" (Oskola-Haus) eingezeichnet.001(tippen oder linke Maus)
Die Räume des Gebäudes wurden als Klassenzimmer oder als Unterrichtsräume genutzt. Als Unterrichtssprache wurde Deutsch verwendet, da es die Sprache der Siedler war. Im Jahr 1824 gründete der Veszprémer Bischof Antal Makay eine Stiftung zur Anstellung und Bezahlung eines Hilfslehrers, der auch in ungarischer Sprache unterrichten sollte. Ende des 18. Jahrhunderts gab es 140 Schulplätze, und die durchschnittliche Zahl der schulpflichtigen Kinder lag bei 150. Von diesen besuchten etwa 120 Kinder regelmäßig die Schule, was für die damalige Zeit eine sehr gute Quote war.
Im Jahr 1852 wurde in Városlőd die Lehrerstelle Nr. 2 eingerichtet. Zur gleichen Zeit wurde eine neue L-förmige Schule mit zwei Klassenzimmern gebaut, die 1854 fertiggestellt wurde. Dabei handelte es sich jedoch um Anbauten an ein bereits bestehendes Gebäude. Eine Zweigstelle wurde 1852 erbaut, /der dem Bach zugewandte Giebel des Gebäudeteils, der senkrecht zur Straße steht, ist mit 1852 datiert. Die Jahreszahl wird durch den Dachboden eines 1983 hinzugefügten neueren Klassenzimmers verdeckt. Die andere Filiale wurde 1854 erbaut, wie die Jahreszahl an der Giebelwand beweist, und die linke, dem Innenhof zugewandte Fassade trägt die Jahreszahl 1854.002 Bis 1864 wurden 297 Schulkinder gezählt.
Da sich auch dieses Gebäude als zu klein erwies, wurden zwischen 1872 und 1874 zwei neue Klassenräume an die Schule angebaut. Das vergrößerte Schulgebäude ermöglichte die Einrichtung von drei Klassen, und 1874 wurde die Lehrerstelle Nr. 3 geschaffen. Die Zahl der Schüler stieg zwischen 1875 und 1893 erheblich an. Während 1875 383 Schüler in der Schule in Városlőd eingeschrieben waren, waren es 1893 405 Schüler (die 405 Schüler wurden in 6 Klassen aufgeteilt).
Das Gebäude Nr. 1 wurde 1901 mit 3 Klassenräumen fertiggestellt.003 Es wurde von den Brüdern Gerl Károly und Gerl József (beide Maurer) erbaut. Sie stammten aus Kardosrét und bauten neben der Schule in Városlőd auch den Kindergarten in Kislőd, das Forsthaus in Farkasgyepű und die Kirche in Farkasgyepű. Im Jahr 1904 lernte Károly seine Frau in Városlőd kennen, heiratete und ließ sich hier nieder, sein jüngerer Bruder József blieb in Kardosrét.
Lehrstelle Nr. I.:
Sándor Stangl von 1877 bis 1920003/1
Jáhny József 1902 bis 1929003/2
9 Jan. 1921 Dr. Nándor Rott Bischof Jáhny József József Kantor Lehrer als Direktor
László Horváth ist ab 1920 abgeordneter Staatslehrer.003/20
György Wesztergom ist ab 1929 bekannt.003/3
Lehrstelle Nr. II:
Sándor Gombás von 1901 bis 1921,003/4
Gizella Gácser. Ab 1921003/5
Lehrerstelle Nr. III:
Jáhny József von 1902 bis 1929003/6
János Penk von 1920 bis 1927.003/7
Jolán Rácz, Schwesternlehrer von 1928 bis 1930.003/8
Mária Maczkó von 1930 bis 1935003/9
Erzsébet Szőke ab 1935003/10
Lehrerstelle Nr. IV: organisiert im Jahr 1922003/11
Vince Erdélyi von 1923 bis 1928.003/12
Gyula Müller ab 1928003/13
Károly Magyar1929 ab003/14
Ferenc Marx von 1937003/15
Damit stieg die Zahl der Studiengruppen auf vier. Drei Gruppen besuchten die Schule am Vormittag und eine am Nachmittag.
Im Jahr 1928 bewilligte der Minister für Religion und öffentliche Bildung eine staatliche Beihilfe von 8000 Pengö für den Bau des Klassenzimmers IV. Der größte Teil davon wurde von der Gemeinde und ein Teil vom Bischof bereitgestellt, wobei der Bischof den Löwenanteil für den Bau der ersten drei Klassenräume übernahm.003/16
Im Januar 1941 wurde die
Lehrerstelle Nr. V eingerichtet:003/17
Lajos Tóvári besetzte es ab 1941.003/18
Ab September 1941 unterrichteten 3 Lehrer auf Ungarisch und 2 auf Deutsch.
In den Jahren vor dem Zweiten Weltkrieg besuchten die Schüler deutsche, ungarische und gemischte Klassen. In der deutschen Abteilung wurden einige Fächer auf Deutsch unterrichtet, der Rest auf Ungarisch (für deutschsprachige Muttersprachler). In der ungarischen Abteilung wurde deutsches Lesen und Schreiben für ungarischsprachige Muttersprachler unterrichtet. Die gemischte Klasse war sowohl für deutsch- als auch für ungarischsprachige Kinder offen. Im Schuljahr 1944-45 wurde die deutsche Abteilung wegen des Krieges geschlossen.
Von Oktober 1944 bis März 1945 besetzte das deutsche Militär das Schulgebäude und nutzte es als Schlachthaus. Nach Kriegsende arbeiteten die Lehrer und die Handwerker des Dorfes zusammen, um die Schule zu renovieren. Diakon Lajos Katona beantragte Geld vom Staat für die Möbel. Trotz der schrecklichen Zerstörung konnte der Unterricht im Herbst 1945 wieder aufgenommen werden.
Während in Ungarn die 7. und 8. Klassen 1945 eingeführt wurden, wurden sie in Városlőd im Schuljahr 1941-42 eingeführt. Bis zur Verstaatlichung (bis 1947) wurde die Schule vom Bistum Veszprém unterhalten. 003/19 Nach dem Tod des Schulleiters György Wesztergom wurde die Schule zwischen 1947 und 1949 von Ajka aus geleitet (von Imre Schleicher), der Lajos Tóvári mit der Leitung der Schule betraute.
Im Jahr 1960 wurde an der Südseite ein fünfter Klassenraum mit darüber liegendem Schulleiter- und Lehrerzimmer und an der Ostseite ein 3,5 m breiter und 16 m langer Korridor errichtet. Im Schuljahr 1963/64 wurden die Schüler der 7. bis 8. Klasse der Böhmisch-Hütten Grundschule, im Schuljahr 1964/65 die Schüler der 5. bis 6. Klasse der Böhmisch-Hütten Grundschule, im Schuljahr 1974/75 die Schüler der 3. bis 4. Klasse der Böhmisch-Hütten Grundschule und im Schuljahr 1975/76 die Schüler der 1. bis 2. Klasse der Böhmisch-Hütten Grundschule mit Bussen zur Schule nach Városlőd gebracht. 1976 wurde die alte Kantorenwohnung (erbaut 1854) in drei provisorische Klassenräume umgebaut, damit alle Kinder morgens zur Schule gehen konnten. Die Ausbildung fand zur gleichen Zeit statt wie die schrittweise Pensionierung der Lehrer in Böhmisch-Hütten. Der erste Schritt war die Versetzung des Lehrers Endréné Balassa an die Grundschule in Hárskút, gefolgt von der Pensionierung der Lehrerin Regina Boros und dann des Schulleiters János Egri im Jahr 1975.
Damit hörte die Schule in Csehbánya auf zu existieren, und ihre Ausstattung, Archive und Bibliothek wurden vom Direktor der Grundschule in Városlőd übernommen. János Egri begann seine Laufbahn 1939 in Csehbánya und unterrichtete dort bis zu seiner Pensionierung. Es gibt nur wenige Beispiele dafür, dass ein Lehrer in einem abgelegenen, kleinen Dorf ein so großes Opfer bringt.
Im September 1979 wurde eine Tagesbetreuungsgruppe mit Schülern der Klassen 1, 2, 3 und 4 eingerichtet. Aufgrund der großen Nachfrage wurde im September 1981 eine zweite Tagesheimgruppe mit Schülern der oberen Klassenstufen eingerichtet. Die Mahlzeiten für die Schüler des Tagesheims werden im Pionierlager eingenommen, und der Nachmittagsunterricht findet in den Klassenräumen der Schule statt. Das Tagesheim ist eine große Hilfe für Eltern, die arbeiten gehen, denn sie können ihre Kinder den ganzen Tag über in guter Obhut halten und erhalten außerdem professionelle Hilfe und Aufsicht für die Vorbereitung des nächsten Tages. 1981 wurde der Bau eines Wasserblocks an der Ostseite des Gebäudes als Fortsetzung des Klassenzimmers Nr. 3 mit einem Toilettenblock im oberen Stockwerk und einem Technikraum im unteren Stockwerk abgeschlossen. Im Jahr 1980 wurde das gesamte Gebäude Nr. 1 mit Hilfe des Bezirksrats mit einer modernen Beleuchtung mit Leuchtstoffröhren ausgestattet. Dies war wegen der schlechten natürlichen Beleuchtung durch die überwiegend nach Norden ausgerichteten Fenster dringend erforderlich.
Das Zweischichtsystem (morgens und nachmittags) verursachte viele Probleme in Familien, in denen die Eltern ebenfalls in mehreren Schichten arbeiteten. In den Jahren 1977/78 wurden in diesem Gebäude mit viel sozialer Arbeit von Eltern und Lehrern 2 normale und ein Notklassenzimmer eingerichtet, um den Einschichtunterricht einzuführen. Die Modernisierung wurde 1979 fortgesetzt: Die alten kleinen Fenster wurden durch 9 große Fenster ersetzt, das Dach wurde komplett neu eingedeckt, die Innenräume gestrichen und lackiert und 1981 wurde die Außenfassade verputzt. Durch diese Arbeiten ist das Gebäude in einem guten Zustand und macht einen attraktiven Eindruck. Beide Gebäude verfügen über Sanitäranlagen und eine Warmwasserzentralheizung. 1982 machte der Eintritt von fast 50 Schülern in die erste Klasse eine Teilung der Klasse erforderlich.
Nach dem geltenden Erlass liegt die Abrissgrenze bei 41, was bedeutet, dass zwei Lehrer in zwei Klassen diese Schülerzahl unterrichten können, wenn die materiellen und personellen Voraussetzungen stimmen. Der Bau eines neuen Klassenzimmers wurde notwendig. Im Frühjahr 1982 wurde mit dem Bau eines neuen Klassenzimmers begonnen, das an den Ostflügel des 1852 erbauten Gebäudes 2 angebaut wurde. Aufgrund von Verzögerungen seitens des Bauunternehmers konnte dieser jedoch erst im Oktober 1983 statt im September 1982 für den Unterricht genutzt werden. Bis dahin wurde eine der ersten Klassen notdürftig im polytechnischen Raum unterrichtet.
Die oben erwähnten Schulerweiterungen wurden unter anderem durch die schrittweise Aufnahme der böhmischen Banya-Schule notwendig. Lajos Tóvári leitete die Schule 30 Jahre lang. Während seiner Tätigkeit wurde die Schule weiter ausgebaut, ein fünftes Klassenzimmer errichtet, der breite Zsibongo des Gebäudes gebaut und über dem neuen Klassenzimmer wurden Lehrer- und Erzieherzimmer eingerichtet. Im Jahr 1949 wurde die Hunyadi Mátyás Hunyadi Pioniertruppe Nr. 2217 gegründet, die bis 1989 tätig war.
1958 wurde Deutsch zunächst in der Oberstufe und dann 1973 in der Unterstufe eingeführt. Damit war die Schule in Stadtlőd den anderen Schulen in der Umgebung voraus. Der Schulchor wurde gegründet. Es begannen die Schulausflüge, an die sich viele noch heute gerne erinnern. Von 1972 bis 1977 wurde eine Nachmittagsbetreuung für schwächere Schüler eingerichtet. Seit 1975 werden die Achtklässler in Vorbereitungs-klassen auf die weiterführende Schule unterrichtet.
Nach Lajos Tóvári wurde István Koppányi 1977 zum Direktor ernannt. Er hat sich den Respekt von Generationen für seine hohe Qualität des Mathematikunterrichts verdient. Ferenc Udvardi leitete unsere Schule von 1981 bis 1988. Im Jahr 1983 wurde die wirtschaftliche Organisation der Schule mit 3 Mitgliedern gegründet. Sie war zuständig für die Schule, die Kindertagesstätte, den Kindergarten, das Gemeindezentrum, die Stadtbibliothek und später das Landhaus.
Im Jahr 1988 wurde József Oszvald Direktor der Schule. Unter seiner Leitung wurde 1996 das Allgemeine Kulturzentrum gegründet, zu dem die Schule, der Kindergarten und das Dorfmuseum von Városlőd gehörten. Zwischen 1993-96 wurde ein neuer Flügel der Schule mit 6 neuen Klassenräumen, einem medizinischen Raum, einer Turnhalle, zwei Umkleideräumen und zwei Klassenräumen gebaut. Im Jahr 1996 veranstaltete die Schule ihren ersten nationalen Kulturwettbewerb, der sich im Laufe der Jahre zu einem angesehenen landesweiten Wettbewerb entwickelt hat, an dem mehr als 20 Schulen und über 300 Schüler teilnehmen.
Nach József Oszvald übernahm Zoltán Bittmann für ein Jahr die Leitung, und ab 1999 war Gábor Fejes Schulleiter der Schule in Stadtlőd. Im Jahr 2005 wurde der Wasserblock der Schule renoviert. Im Jahr 2006 wurde die ÁMK weiter ausgebaut, die Schule und der Kindergarten in Kislőd und die Schule und der Kindergarten in Bakonyjákó schlossen sich ihr an, so dass eine Einrichtung mit acht Mitgliedsschulen entstand, die vom Verein zur Erhaltung der Bildungs-, Erziehungs- und Kulturinstitutionen deutscher Nationalität unterhalten wird. Seit Herbst 2007 gehen auch die Oberstufenschüler aus Bakonyjákó, Deutsch-Hütte und Farkasgyepű in Városlőd zur Schule (ab 2008 gehen auch die Unterstufenschüler nach Városlőd)
Gábor Holczer ist seit 2008 der Direktor der Einrichtung. Seit 2009 wird die Verwaltung der "ÁMK" vom Bezirksrat von Városlőd-Csehbánya beaufsichtigt. Die Schule verfügt über neue Fenster und Türen, der Eingang und das Zsibongo wurden erneuert.Im Jahr 2009 organisierte die Schulgemeinschaft ihre erste Gala zum Schuljahresende, um eine Tradition zu begründen.Im Jahr 2010 wurde der Außensportplatz der Schule fertiggestellt. Im Sommer 2011 wurde das seit langem nicht mehr genutzte Schulgebäude renoviert und eine Kantine gebaut. 2011 wurde die Schule vom "KLIK" (Klebelsberg Institutional Maintenance Centre) übernommen, der die Laufzeit der Schule aus "ideologischen" Gründen nicht verlängerte und Gábor Holczer in seinem Amt behielt.Das von der Schulleitung erdachte Verwaltungssystem erwies sich als grundsätzlich schwerfällig und nicht praktikabel.
Die Schule, die 2013 ohne Schulleiter blieb, wurde zwei Jahre lang von Frau Hajnalka Pfeiferné Takács als stellvertretende Schulleiterin und seit 2015 als Schulleiterin geleitet. 2018 übernahm der Rat der deutschnationalen Selbstverwaltung von Városlőd den Unterhalt der Schule.
Am 31. August 2021 wurde die Schule bei der Eröffnungsfeier des Schuljahres nach Paul Angermann benannt und war zuvor als Városlőd eine Grundschule, Deutsch als deutsche Landessprache unterrichtet wird.
Wir haben uns bemüht, die Liste der Lehrkräfte vollständig zu halten. 005
Die Liste der Lehrer, die bisher hier unterrichtet haben, finden Sie am Ende des ungarischen Textes.