Városlőd története. / Az általános iskola története.
A városlődi iskoláról először 1730 körül találunk feljegyzéseket. Lehet ekkor szervezték meg itt az első tanítói állást.? A községi Historia Domus-ban 1735-ben olvashatjuk először egy iskolamester nevét, Angermann Pálét. 1779-ben említést találunk Hufgart Antal tanítóról is. Az iskola épülete jó állapotú és két teremből áll. Az 1791-es falutérképen ezen a helyen ez áll: „Oskola ház".001(Koppintás vagy bal egér) Az épület helyiségei hol tantermek, hol tanítói szobák szerepét töltötték be. Tanítási nyelvnek a németet használták, hiszen ez volt a betelepülő lakosok nyelve. 1824-ben Makay Antal veszprémi püspök alapítványt tesz olyan segédtanító alkalmazására és fizetésére, aki magyar nyelven is oktasson. Az iskolai férőhelyek száma a 18. század végén 140, a tanköteles gyerekek száma pedig átlagosan 150 volt. Ebből mintegy 120 gyerek járt rendszeresen iskolába, ami akkoriban igen jó aránynak számított.
1852-ben megszervezték Városlődön a 2. számú tanítói állást. Egy időben ezzel sor került egy L alakú új, két tantermes iskola építésére is, ami 1854-ben készült el. Ezzel az építkezések azonban egy már korábban létező épülethez való hozzátoldások voltak. Egyik ága 1852-ben, /az utcára merőleges épületrész patak felőli oromzatán 1852-es évszám szerepel. Az évszámot az 1983-ban hozzáépített újabb tanterem padlástere eltakarja./ A másik 1854-ben épült az oromfalon álló évszám tanúságaképpen, az udvar felől nézve a baloldali rész homlokzatán az 1854-es évszám van.002 1864-ben már 297 iskolást jegyeznek.
Mivel ez az épület is kicsinek bizonyult, 1872-1874 között két újabb tantermet építettek az iskolához. A megnagyobbított iskolaépület lehetővé tette, hogy 3 tanulócsoportot hozzanak létre, így 1874-ben megszervezték a 3. számú tanítói állást is. A tanulólétszám alakulásában jelentős növekedés figyelhető meg 1875 és 1893 között. Míg 1875-ben 383 tanulót írattak be a városlődi iskolába, addig 1893-ban már 405 főt (a 405 fő 6 osztályban oszlott el). 1876-ban két segédtanítót (Stangl Sándor és Egyed Ferenc) választott a község, Wiesenfeld Ferenc kántortanító mellé.
Az 1. sz. épület 1901-ben készült el 3 tanteremmel.003 Gerl Károly és Gerl József testvérek (mindkettő kőműves) építették. Kardosréti lakosok voltak, és a városlődi iskolán kívül ők építették akkoriban többek között a kislődi óvodát, a farkasgyepűi erdészlakot, a farkasgyepűi templomot is. Károly 1904-ben megismerkedett városlődi feleségével, megnősült és itt telepedett le, öccse, József Kardosréten maradt.
I. számú tanítói állás:
Stangl Sándor 1877-től 1920-ig003/1
Jáhny József 1902-től 1929-ig 003/2
1921. jan. 9.-én Dr. Rott Nándor Püspök Jáhny József kántortanítót igazgatónak
nevezi ki.
Horváth László 1920-tól kirendelt állami tanító.003/20
Wesztergom György neve 1929-től ismert. 003/3
II. számú tanítói állás:
Gombás Sándor1901-től 1921-ig,003/4
Gácser Gizella. 1921-től003/5
III. számú tanítói állás:
Jáhny József 1902-tól 1929-ig003/6
Penk János 1920-tól 1927-ig.003/7
Rácz Jolán népművelő testvér 1928-tól 1930-ig.003/8
Maczkó Mária 1930-tól 1935-ig003/9
Szőke Erzsébet 1935-től003/10
IV. számú tanítói állást: megszervezték 1922-ben003/11
Erdélyi Vince 1923-tól 1928-ig.003/12
Müller Gyula 1928-tól003/13
Magyar Károly1929-től003/14
Marx Ferenc 1937-től003/15
Ezzel a tanulócsoportok száma is négyre emelkedett. Három csoport délelőtt, egy pedig délután járt iskolába.
IV. tanterem építéséhez a vallás és közoktatási miniszter 1928-ban 8000 pengő államsegélyt utalt ki. Nagyrészt községi erőből és némi püspöki hozzájárulással, míg az első három terem építésekor a püspök vállalta az oroszlánrészt.003/16
1941, januárjában szervezték meg az
V. számú tanítói állást:003/17
Tóvári Lajos 1941-től foglalta el.003/18
1941 szeptemberétől 3 tanító magyar, 2 német nyelven tanított.
A második világháborút megelőző években német, magyar és vegyes tagozatos osztályokba jártak a tanulók. A német tagozaton a tantárgyak egy részét németül, a többit magyarul tanították (ide jártak a német anyanyelvű gyerekek). A magyar tagozaton német írást és olvasást oktattak a magyar anyanyelvű gyerekeknek. A vegyes tagozatra német és magyar ajkúak is járhattak. Az 1944-45-ös tanévben a háború miatt német tagozat már nem indult.
1944 októberétől 1945 márciusáig a német katonaság megszállta, és mészárszéknek használta az iskolaépületet. A háború végén a tanítók a falusi mesteremberekkel társadalmi munkában újították fel az iskolát. A bútorokra Katona Lajos esperes igényelt az államtól pénzt. A borzalmas pusztítás ellenére1945 őszén ismét megkezdődött a tanítás.
Míg Magyarországon 1945-ben, addig Városlődön már az 1941-42-es tanévben bevezették a 7. és 8. osztályt. Az államosításig (1947-ig) az iskola fenntartója a veszprémi püspökség volt. Ezt követően az iskola állami kézbe került.003/19 Wesztergom György igazgató halála után, 1947 és 1949 között Ajkáról igazgatták az iskolát (Schleicher Imre által), aki Tóvári Lajost bízta meg az iskola irányításával.
1960-ban a déli oldalon ötödik tanterem, föléje igazgatói és tanári szoba, a keleti oldalon 3,5 méter széles és 16 m hosszú zsibongó épült. 1963/64-ben a csehbányai iskola 7—8.oszt. tanulói, 1964/65-ben a csehbányai iskola 5-6.oszt. tanulói, 1974/75-ben a csehbányai iskola 3—4.oszt. tanulói, 1975/76-ban a csehbányai iskola 1—2.oszt. tanulói is Városlődre jártak már autóbusszal iskolába. 1976-ban a régi (1854-ben épült) kántortanítói lakásból 3 ideiglenes tantermet alakítottak ki, hogy az összes gyerek délelőtt mehessen iskolába. A be-körzetesítés a csehbányai pedagógusok fokozatos nyugdíjba vonulásával párhuzamosan került lebonyolításra. Első lépésként Balassa Endréné tanító a hárskúti általános iskolához nyert áthelyezést, azután Boros Regina tanító, majd 1975-ben Egri János vezető tanító vonult nyugalomba. Ezzel a csehbányai iskola teljesen megszűnt, tárgyi felszerelését, irattárát, könyvtárát a városlődi általános iskola igazgatója vette át. Egri János 1939-ben Csehbányán kezdte pályafutását, és egyhuzamban itt tanított nyugdíjba vonulásáig. Kevés példa van arra, hogy félreeső, kis községben pedagógus ilyen nagy áldozatot vállaljon.
1979 szeptemberében napközi otthonos csoport indult az 1.—2.—3.—4. osztályos tanulókkal. A további igények szükségessé tették, hogy 1981 szeptemberében egy második napközis csoport is megkezdje működését a felső tagozatos tanulók részvételével. A napközi otthonos tanulók étkeztetése az úttörőtáborban, a délutáni foglalkozások az iskola tantermeiben folynak. A munkába járó szülőknek nagy segítséget jelent a napközi otthon, mert egész nap jó helyen tudhatják gyermekeiket, amellett a következő napi felkészüléshez ott szakszerű segítséget és felügyeletet kapnak.1981-ben az épület keleti oldalán a 3. sz. tanterem folytatásaként vizesblokk építése fejeződött be, melynek felső szintjén WC sor, alsó szintjén pedig politechnikai terem létesült. 1980-ban az egész 1. sz. épület tökéletes, fénycsöves korszerű világítást kapott a Megyei Tanács segítségével. A nagyrészt északra néző ablakok általi gyenge természetes világítás miatt erre igen nagy szükség volt.
A kétműszakos (tehát délelőtti és délutáni) tanítás sok problémát okozott a családokban, ahol a szülők szintén több műszakban dolgoztak. Az egy műszakos tanítás megvalósítása érdekében 1977/78-ban ebben az épületben 2 normál és egy szükségtanterem létesült a szülők és pedagógusok nem kevés társadalmi munkájával. A korszerűsítés 1979-ben tovább folyt: az épület régi kis ablakai helyett 9 db nagyméretű ablakot, teljes tetőátfedést, belső festést, mázolást, 1981-ben pedig új külső vakolást kapott. E munkák által az épület jó állapotú, tetszetős benyomást kell. Mindkét épület vízvezetékkel és meleg vizes központi fűtéssel van ellátva. 1982-ben a belépő közel 50-es létszámú első osztály csoportbontást tett szükségessé.
A jelenleg érvényben levő rendelet értelmében a bontási határ 41, tehát ennyi tanuló esetén két osztályban két pedagógus foglalkozik velük, ha ehhez a tárgyi és személyi feltételek adottak. így újabb tanterem építése vált szükségessé. 1982 tavaszán a 2. sz. épület keleti, 1852-ben épült szárnyához csatlakozóan új tanterem építése kezdődött meg. Ez azonban 1982 szeptembere helyett a kivitelező késése miatt csak 1983 októberében került tanításra alkalmas állapotba. Addig az egyik első osztály a politechnikai teremben tanult szükségmegoldásként.
A felsorolt iskolabővítéseket többek között a csehbányai iskola fokozatos bekörzetesítése is szükségessé tette. Tóvári Lajos 30 éven keresztül irányította az iskolát. Munkája során -többek között- tovább bővült az iskola, megépült az ötödik tanterem, az épület széles zsibongója, az új tanterem fölé nevelői és tanári szobákat létesítettek. 1949-ben megalakult a 2217-es számú Hunyadi Mátyás úttörőcsapat, amely 1989-ig működött.
1958-ban először a felső tagozatban, majd 1973-ban az alsó tagozatban is bevezették a német nyelv oktatását. Ezzel a városlődi iskola megelőzte a környékbeli intézményeket. Megalakult az iskola kórusa. Megkezdődtek a nagykirándulások, amelyekre még ma is sokan örömmel emlékeznek. Kisegítő iskolai csoport működött 1972 és 1977 között, a gyengébb képességű tanulók megsegítésére. 1975-től a nyolcadikosok továbbtanulását középiskolára előkészítő órák segítik.
Tóvári Lajos után 1977-ben Koppányi István kapott igazgatói kinevezést. Ő generációk megbecsülését vívta ki magas szintű matematika-oktatásával. Udvardi Ferenc 1981-től 1988-ig vezette iskolánkat. 1983-ban 3 fővel megalakult az iskolai gazdasági szervezet. Ez előbb az iskola, a napközi otthon, az óvoda, a művelődési ház, a községi könyvtár, majd a tájház gazdasági ügyeit is intézte.
1988-tól Oszvald József lett az iskola igazgatója. Az ő irányítása alatt alakult meg 1996-ban az ÁMK (Általános Művelődési Központ), amely a városlődi iskolát, óvodát és falumúzeumot foglalta magában. 1993-96 között megépült az iskola új szárnya, 6 új tanteremmel, egy orvosi szobával, tornateremmel, két öltözővel, két szertárral. 1996-ban tartotta iskolánk először a Német Nemzetiségi Ki-Mit-Tud-ot (Kulturwettbewerb), ami az évek alatt több mint 20 iskola, és több mint 300 diák részvételével rangos megyei szintű megmérettetéssé nőtte ki magát.
Oszvald József után egy évre Bittmann Zoltán vette át a vezetői tisztséget, majd 1999-től Fejes Gábor volt a városlődi iskola igazgatója. 2005-ben felújították az iskola vizesblokkját. 2006-ban az ÁMK tovább bővült, csatlakozott hozzá a Kislődi iskola és óvoda, valamint a Bakonyjákói iskola és óvoda is, így egy 8 tagintézményből álló intézmény jött létre, amelynek fenntartója azóta is a Német Nemzetiségi Nevelési, Oktatási és Kulturális Intézményfenntartó Társulás. 2007 őszétől a Bakonyjákói, németbányai, Farkasgyepűi felső tagozatosok is Városlődre járnak iskolába.(2008-tól már az alsósok is.)
2008-tól Holczer Gábor az intézmény igazgatója. Az 2009-től az ÁMK gazdálkodását Városlőd-Csehbánya Körjegyzősége felügyeli. Az iskola új nyílászárókat kapott, megújult az épület bejárati része és zsibongója. Az iskola közössége 2009-ben hagyományteremtő céllal, első alkalommal rendezte meg tanév végi gálaműsorát. 2010-ben elkészült az iskola, udvari sportpályája. 2011 nyarán felújították a régóta nem használt iskolaépületet, amiben étkezőt alakítottak ki. 2011-ben üzemeltetésre átveszi a „KLIK” (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) akik „eszmei” okok miatt nem hosszabbítják, tartják meg Holczer Gábort pozíciójában. A legfelsőbb vezetés által kitalált üzemeltetési rendszer alapjaiban körülményesnek, működésképtelennek bizonyult. (Szerk.)
A 2013-ban vezető nélkül maradt iskolát, Pfeiferné Takács Hajnalka két évre igazgató helyettesként, majd 2015-óta igazgatóként irányítja. 2018-ban a városlődi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő Testülete átvette az iskola fenntartását.
2021. augusztus 31.-én Paul Angermann nevét vette fel a tanévnyitó ünnepségen az eddig városlődi német nemzetiségi nyelvoktató általános iskola néven működö intézmény.
Tanítói névsor:
Angermann Pál, Huffart Antal, Jáhny Máté, Titzl János, Weisenfeld Ferenc, Papp Gyula, Saffers Ignácz, Stángl Sándor 33 év, Egyed Ferenc, Magasi József, Eplényi János, Krizmanits Zsigmond, Busch Lajos, Mátzer Endre, Harasztovich Károly, Szanyi István, Felber János, Kiss Tertullián, Koller István, Viszlay György, Weisenfeld János, Kiszling Pál, Zupponits Imre, Döbrősi Béla, Kovács Ignácz, Hannig Endre, Matzánek Lujza, Bálint Károly, Horváth Pál, Wohlmuth István, Kaier Róbert, Gombás Sándor, Jáhny József 9 év(Nem önként távozott), Gácser Gizella(késöbb Horváth L-.né) 35 év, Penk János, Erdélyi Vincze, Rácz Jolán, Magyar Károly 17 év, Wesztergom György 18 év, Maczó Mária, Szőke Erzsébet, Marx Ferenc, Szlabey Piroska, Tóvári Lajos 36 év, Koppányi István, Pethe Gézáné, Mihályfi Gyula, Jung Etelka (Később Tóváriné), Moldvai Lenke, Schell Béla, Schell Béláné, Páter Mihályné 31 év, Bódi Istvánné, Oszvald József, Kőváriné Tóvári Erika, Kardos József, Tóth János Zoltán, Salamon Györgyné, Eich Mária, Tomkó Lászlóné, Kaukerné Horváth Gabriella, Alagi Jánosné, Udvardi Ferenc, Tamás Kis Edit, Jánosi Zsuzsanna, Vigváryné Németh Katalin, Bittmann Zoltán, Fejes Gábor, Pfeiferné Takács Hajnalka, Holzer Gábor, Kaukerné Horváth Gabriella, Fódiné Springmann Judit, Katona Edit, Kungl Henriett, Svecz Edvárd, Fódiné Bergmann Ágnes, Dr. Vargáné Péntek Irén, Dávodi Katalin, Boldizsár Gáborné, Ádámné Grimmajer Tímea, Bakos-Kővári Ágnes, Pintér Ágnes, Juhász Hajnalka, Rejtőné Csizmadia Márta, Gelencsér -Takó Mónika, Nyitrainé Alagi Renáta, Csiki Sándorné, Kléri István, Valkóczi Diána, Túri Ilona, Dányi Dóra, Tátrainé Sass Borbála, Glück Noémi,
A tanítói névsorban a teljességre törekedtünk. 005