Városlőd története. / Az Érdy-kódex. / Der Érdy-Codex.

Részlet Vida Beáta: A karthauzi rend története a középkori Magyar Királyság területén

A néma barátok megtelepedése és berendezkedése

Doktori értekezés

     A magyar karthauziak irodalmi tevékenységének kétségkívül legjelentősebb alkotása a Karthauzi Névtelen kézirata. Neve ismeretlen, csak annyit tudunk róla, hogy a dúsgazdag lövöldi karthauzi kolostor prokurátora (sáfárja) s délvidéki származású volt. (?)_{00 (Koppintás bal egér)} 

   A művet az Érdy-kódex néven ismerjük, amely 1814-ig a nagyszombati érseki papnevelő intézet könyvtáráé volt, ugyanis ide hozták a törökök elől menekülő apácák. Ma az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának gyűjteményében található. Nevét (Luczenbacher) Érdy János után kapta, aki a Tudománytár 1834./1. kötet 216. oldalon elsőként mutatta be akkor még Nagyszombati kódexként a szélesebb közönségnek._000/1

    E fólió alakú papiroskódexünk, a legterjedelmesebb XVI. Századi magyar kéziratos könyv a legnagyobb magyar legendagyűjteményt tartalmazza. Könyve 104 prédikációt tartalmaz, az egyházi év ünnepeinek sorrendjében. A prédikációkhoz 90 legenda és egy István királyról szóló ének is csatlakozik, s így kötete egyúttal a magyar nyelvű legendáknak is a leggazdagabb gyűjteménye. Ez a kódexünk a mintegy félszáz magyar nyelvű kézírásos könyv között a legimpozánsabb, nemcsak azért, mert a legterjedelmesebb, hanem azért, mert írója már igazi szépíró, aki a fordítás görcseitől mentesen, ízes magyar nyelven, sok esetben a korabeli beszélt nyelv kitapintható − szinte hallható − elemeivel adja vissza a mondanivalóját, ezzel hat az olvasóra, a hallgatóra. Jelenleg barna félbőr kötéssel rendelkezik, rajta arany színű felirat: N. Szombati carthausi kézirat, alatta Codex hung. evang. sermonum de ann. 1527.₀₀₁ (Koppintás vagy bal egér)

   A kötésből hiányzik pár oldal, ám mivel a szöveg nem hiányos, valószínűleg a fel nem használt lapokat távolították el – összesen mintegy 660 kézzel írt oldalról beszélhetünk. A szerző két oszlopban jegyezte le mondandóját és csak az egyes fejezetek címét és a perikopákat jegyezte fel eltérő, piros színnel, valamint írásképpel.₀₀₂ Kétségkívül a hazai karthauziak legismertebb műve a lövöldi néma barát kézirata. Eddigi ismereteink szerint ez a legnagyobb terjedelmű, magyar nyelven írt kódex. A mű bizonyos részei latinul íródtak, ami főként a kompilációs jellegének köszönhető.₀₀₃

   Úgy tűnik, hogy a szerző olykor eltévesztette szerepét, hiszen művét nem másolta, hanem fordította.₀₀₄ Régi azóta elveszett krónikákat is idéz a magyar szentek életével kapcsolatban. S mindezt úgy, hogy közben magyarul magyar történelmet ír. Az Érdy-kódex főbb forrásai között két olyan mű van, amely szerepel az adatbázisokban is: az egyik a Legenda aurea, melynek egy karthauziakhoz kötődő példányát ma Kalocsán őrizik, a másik pedig Vincentius Bellovacensis Speculum historialéja, amely a seitzi és a magyar adatbázisban is szerepel. Bellovacensis műve Seitzben egy 1473 körüli, Lehnicen pedig egy 1474-es nyomtatványban volt meg a karthauziak könyvtárban. Az Érdy-kódex forrásai közül szerepel ugyan Antoninus Florentinus, Robertus Caracciolus és Temesvári Pelbárt neve a ma is meglevő karthauzi könyvek szerzőinek sorában, ám nem azzal a művükkel, amely az Érdy-kódex forrása volt.₀₀₅

   Az összefüggő magyar szövegben latinul írt szavak, néhol egész bekezdések szerepelnek. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy az Érdy-kódex a szerző eredeti műve, aki latin nyelvű irodalommal dolgozott. Ha másolt kéziratról lenne szó, a scriptor lefordította volna a latin részeket. Volf György már 1876-ban konstatálta,₀₀₆ hogy valamikor 1526–1527 között készült. Hasonló véleményen van Dienes Erzsébet is,₀₀₇ aki azzal is alátámasztotta érvelését, hogy ezek az évszámok felbukkannak a kéziratban is.₀₀₈ 1526-tal a Szeplőtelen fogantatás ünnepére írt prédikációban találkozunk.

   Ezen a helyen a Karthauzi Névtelen megjegyezte, hogy IV. Sixtus pápa ezt a napot ötven évvel ezelőtt konfirmálta₀₀₉ – a vonatkozó bullát 1476-ban adták ki. A másik évre vonatkozó adatot pedig az Exemplum mirabile végén találjuk: „Amen 1527“.₀₁₀ vagyon Szent Sztaniszló krakkói püspöknek életének azon esztendőben, mikoron Magyar országnak nagyobb része el veszé mind Lajos királlyal és az urakkal ezer ötszáz huszonhét esztendőben.“₀₁₁

   A szerző az összes évszámot arab számokkal jegyezte fel, kivételt csak a mohácsi csatát említő megjegyzés képezi, valószínűleg annak fontosságát kifejezve. Az irodalomtörténészek szerint a rejtély megoldása nagyon egyszerű, a kézirat szerzője a stilus annuntiationis-t használta, tehát az év kezdetét március 25. napja jelentette.₀₁₂

   A szerzetes azonban tisztában volt az ún. világi naptárral, stilus communis-szal,₀₁₃ amire munkájában is tett utalást: a Circumcisio Domini₀₁₄ napjára írt prédikációban. Megjegyezte, hogy ez a szokás – ti. az év kezdetének ettől a naptól való számítása – fontos a királyságban élő hívek számára.₀₁₅ A Karthauzi Névtelen megállapítása a kutatás szempontjából azért fontos, mert ezzel olvasói tudtára hozta: rendje számára nem ezen a napon kezdődik az új év. Az Érdy-kódexet a szakirodalom prédikációk gyűjteményeként tartja számon._015/1

   A De Tempore rész advent első vasárnapjával kezdődik és a farsangi időszakig tart – az evangéliumok alapján az utolsó prédikáció a hamvazó szerda utáni péntekre íródott. A perikópa és az epistola fordítása után hosszú prédikáció következik, az evangélium után pedig postilla található, vagyis a biblikus szöveggel kapcsolatos magyarázat.

   A kézirat másik része, a De Sanctis, Szent András ünnepével kezdődik (november 30.) és Szent Katalinnal ér véget (november 25.)₀₁₆ összesen mintegy 103 ünnepről olvashatunk. A szentek kiválasztása arra enged következtetni, hogy a szerző nem hagyta figyelmen kívül a karthauzi szokásokat sem, de nagy figyelmet fordított a különböző szerzetesrendek által preferált ünnepekre. A kézirat célközönsége a női rendek tagjai voltak, így a karthauzi fordító által összeállított liturgikus naptár kissé kaotikus összképet kelt.₀₁₇

   Munkájára a skolasztika gyakorolt nagy hatást, ami főleg a felhasznált forrásoknak, tehát a latin nyelvű könyveknek köszönhető. A szerző nem kritizál, csak figyelmeztet a közelgő veszélyre. Úgy véli, a társadalom megérett a kárhozatra és csak az egyén menekülhet meg. Azzal, hogy csak a közvetlen környezetében zajló változásokat figyelheti meg, észrevételei és megjegyzései korhűek.₀₁₈ A kézirat egy latin nyelvű prológussal kezdődik, ahol a szerző azonnal elárulja, hogy a karthauzi rend tagja.₀₁₉

   Nevét természetesen a szabályoknak megfelelően nem írta le – a rendbe való belépéssel a szerzetes magára ölti a csendet és az anonimitást. Ezért is nevezték el az Érdy-kódex íróját Karthauzi Névtelennek. A kézirat esetében a szakemberek nem tudják minden kétséget kizáróan megállapítani azt sem, melyik monostor tagja volt a szerző, ám a legnagyobb valószínűséggel a lövöldi ház volt az otthona.₀₂₀ A néma barát arra is magyarázatot ad, miért vállalkozott arra, hogy anyanyelvén készítse el művét: a latinul nem tudó laikus testvérek és különböző rendű apácák számára kívánt lelki eleséggel szolgálni.₀₂₁

   Ez a motiváció lehet a hátterében annak is, hogy az egész kézirat a szerzetesi élet idealizásálása mellett az aszkézist és a szüzességet tekinti a legfőbb erénynek. A Karthauzi Névtelen hangsúlyozta azt is, hogy rendjében még senki nem vállalkozott hasonló mű elkészítésére, de abban bízott, hogy munkája hasznára lesz a szélesebb közönségnek.

   Fordítóként nem tartotta magát jó szakembernek, bár a hasonló megnyilvánulások a kötelező formulák közé tartoznak: a Karthauzi Névtelen miután ismertette olvasóival szerzői programját, gondolatait azzal zárta, hogy műve tökéletlen, és kéri a hozzáértőket, hogy bátran javítsák ki tévedéseit. Fájlalta, hogy a Szentírást még nem fordították le magyar nyelvre, mivel ezzel is nehézségei voltak a kevésbé művelt testvéreknek és nővéreknek. Ez természetesen nem teljesen helytálló megállapítás, mivel a XVI. század első harmadában már léteztek bizonyos fordítások, amelyeket főleg tehetősebb hölgyek számára készítettek.₀₂₂

   A kódex bevezető részeiben történelmi eseményekre való utalást is találunk: a szerző figyelmeztette közönségét a török fenyegetés mellett a lutheri gondolatok terjedésének veszélyére.₀₂₃ Az eretnekség kritikáját a mű további részeiben sem hanyagolta el. Erős ellenszenvet érezhetett a husziták iránt, több helyen ugyanis husztként emlegette az összes eretneket.₀₂₄

   Mind ezek ellenére csak az általa ismert irodalmi műveken keresztül mutatja be a világ működését, amiért Róma felel. A karthauzi névtelen munkássága nem példanélküli a rend keretein belül. Dennis Martin egyenesen a női vallásosság ügyvédjeinek nevezi a barátokat.₀₂₅ A szerzetesek ugyanis híresek voltak arról, hogy könyveik és műveltségük részét szigorúan ellenőrzött és felügyelt olvasmányok képezték. Tehát a karthauziak által másolt, illetve az Érdy-kódex esetében fordított könyvek nem tartalmaznak protestáns tanokat. Így a hölgyek számára biztonságos olvasmányokat jelentettek._{026 027}

Die Geschichte von Városlőd. / Der Érdy-Codex.

Teil von Beáta Vida: Die Geschichte des Kartäuserordens im mittelalterlichen Königreich Ungarn
Ansiedlung und Gründung der Stillen Mönche.

Dissertation

   Das bedeutendste Werk der literarischen Tätigkeit der ungarischen Kartäuser ist zweifellos das Manuskript des Anonymen Kartäusers. Sein Name ist unbekannt, wir wissen nur, dass er der Prokurator (shafar) des wohlhabenden Kartäuserklosters von Lövöld war und aus dem südlichen Vidzeme stammte. (?)_{00 (linker Mausklick)}

   Das Werk ist als Érdy-Codex bekannt und befand sich bis 1814 in der Bibliothek des erzbischöflichen Priesterseminars in Nagyszombat, wohin es von Nonnen auf der Flucht vor den Türken gebracht wurde. Heute befindet er sich in der Sammlung des Manuskriptarchivs der Széchényi-Nationalbibliothek. Er ist nach János Érdy (Luczenbacher) benannt, der ihn als erster als Kodex von Nagyszombat im Tudománytár 1834, Band 1, Seite 216, der Öffentlichkeit vorstellte._000/1

   Dieser Papyruscodex im Folioformat, das umfangreichste ungarische Manuskriptbuch des 16. Jahrhunderts, enthält die größte Sammlung ungarischer Legenden. Das Buch enthält 104 Predigten in der Reihenfolge der Feste des Kirchenjahres. Die Predigten werden von 90 Legenden und einer Hymne über König Stephan begleitet, was diesen Band zur reichsten Sammlung von Legenden in ungarischer Sprache macht. Unser Kodex ist der eindrucksvollste unter den rund einem halben Hundert handschriftlichen Büchern in ungarischer Sprache, nicht nur, weil er der umfangreichste ist, sondern weil sein Verfasser ein wahrer Kalligraph ist, der seine Botschaft in einer geschmackvollen ungarischen Sprache, frei von den Krämpfen der Übersetzung, und in vielen Fällen mit spürbaren - fast hörbaren - Elementen der gesprochenen Sprache der Zeit wiedergibt und so den Leser und Zuhörer beeinflusst. Derzeit in braunes Halbleder gebunden, mit einer goldenen Inschrift N. Szombat Carthaus Manuskript, unter Codex hung. evang. sermonum de ann. 1527.₀₀₁

   Im Einband fehlen einige Seiten, aber da der Text nicht unvollständig ist, wurden die unbenutzten Seiten wahrscheinlich entfernt - insgesamt etwa 660 handschriftliche Seiten. Der Autor hat in zwei Spalten geschrieben, und nur die Titel der Kapitel und die Perikopen sind in einer anderen Farbe, nämlich rot, und mit einer anderen Schriftart geschrieben.₀₀₂ Das bekannteste Werk der Kartäuser in seiner Heimat ist zweifellos die Handschrift des Stillen Freundes vom Schießen. Soweit wir wissen, handelt es sich dabei um den größten in ungarischer Sprache verfassten Kodex. Einige Teile des Werks sind in lateinischer Sprache verfasst, was vor allem auf seinen kompilatorischen Charakter zurückzuführen ist.₀₀₃

   Es scheint, dass der Autor seine Rolle manchmal falsch eingeschätzt hat, da er sein Werk eher übersetzt als abgeschrieben hat.₀₀₄ Er zitiert auch alte, inzwischen verlorene Chroniken über das Leben ungarischer Heiliger. Und das alles, während er die ungarische Geschichte auf Ungarisch schreibt. Zu den wichtigsten Quellen des Érdy-Codex gehören zwei Werke, die in die Datenbanken aufgenommen wurden: die Legenda aurea, von der heute eine Kopie in Kalocsa aufbewahrt wird, und das Speculum historiale des Vincentius Bellovacensis, das in die Datenbanken von Seitz und Ungarn aufgenommen wurde. Das Werk von Bellovacensis wurde in der Kartäuserbibliothek in Seitz in einem Druck aus der Zeit um 1473 und in Lehnice in einem Druck aus dem Jahr 1474 gefunden. Unter den Quellen des Codex von Érdy werden unter den noch existierenden Kartäuserbüchern die Namen von Antoninus Florentinus, Robertus Caracciolus und Pelbár von Temesvár genannt, nicht aber das Werk, das die Quelle des Codex von Érdy war.₀₀₅ 

   Der kohärente ungarische Text enthält auf Latein geschriebene Wörter, manchmal ganze Absätze. Daraus schließen die Forscher, dass der Érdy-Codex das Originalwerk des Autors ist, der sich mit lateinischer Literatur beschäftigt hat. Wäre es eine kopierte Handschrift, hätte der Schreiber die lateinischen Passagen übersetzt. György Volf stellte bereits 1876,₀₀₆ fest, dass er irgendwann zwischen 1526 und 1527 geschrieben wurde. Erzsébet Dienes ist ähnlicher Meinung,₀₀₇ und hat ihr Argument auch durch die Tatsache gestützt, dass diese Daten in der Handschrift erscheinen.₀₀₈ Wir finden 1526 in der Predigt für das Fest der Unbefleckten Empfängnis.

   An dieser Stelle vermerkte der Anonyme Kartäuser, dass Papst Sixtus IV. diesen Tag vor fünfzig Jahren bestätigt hatte₀₀₉ - die entsprechende Bulle wurde 1476 erlassen. Und die andere Jahreszahl wird am Ende des Exemplum mirabile angegeben: "Amen 1527".₀₁₀ oder das Lebensjahr des heiligen Stanislaus, Bischof von Krakau, in dem Jahr, in dem der größte Teil des Königreichs Ungarn mit König Ludwig und den Herren verloren ging, in 1527 Jahren."₀₁₁

   Der Autor hat alle Daten in arabischen Ziffern geschrieben, mit Ausnahme der Schlacht von Mohacs, wahrscheinlich um auf deren Bedeutung hinzuweisen. Nach Ansicht von Literaturhistorikern ist die Lösung des Rätsels sehr einfach: Der Verfasser des Manuskripts hat den stilus annuntiationis, d. h. den 25. März, für den Jahresanfang verwendet.₀₁₂

   Der Mönch war sich jedoch des sogenannten weltlichen Kalenders, stilus communis,₀₁₃ bewusst, auf den er in seinem Werk, einer für den Tag der Circumcisio Domini₀₁₄ geschriebenen Predigt, Bezug nahm. Er stellte fest, dass dieser Brauch, d. h. die Zählung des Jahresbeginns von diesem Tag an, für die Gläubigen im Königreich wichtig war.₀₁₅ Die Aussage des Anonymen Kartäusers ist für diese Forschung wichtig, weil sie seine Leser darauf aufmerksam macht, dass für seinen Orden das neue Jahr nicht an diesem Tag beginnt. Der Codex von Érdy wird in der Literatur als eine Predigtsammlung angesehen._015/1

   Der Abschnitt De Tempore beginnt am ersten Adventssonntag und läuft bis zur Karnevalszeit - die letzte Predigt in den Evangelien ist für den Freitag nach Aschermittwoch geschrieben. Nach der Perikope und der Epistelübersetzung folgt eine lange Predigt, gefolgt von einer Postilla, einer Erklärung des biblischen Textes.

   Der zweite Teil des Manuskripts, De Sanctis, beginnt mit dem Fest des heiligen Andreas (30. November) und endet mit dem der heiligen Katharina (25. November)₀₁₆, insgesamt also 103 Feste. Die Auswahl der Heiligen lässt darauf schließen, dass der Autor die Bräuche der Kartäuser nicht ignorierte, sondern den von den verschiedenen Mönchsorden bevorzugten Festen große Aufmerksamkeit widmete. Das Zielpublikum des Manuskripts waren die Mitglieder der Frauenorden, so dass der vom Kartäuser-Übersetzer zusammengestellte liturgische Kalender ein etwas chaotisches Gesamtbild ergibt.₀₁₇

   Sein Werk ist stark von der Scholastik beeinflusst, vor allem aufgrund der von ihm verwendeten Quellen, d. h. der lateinischen Bücher. Der Autor kritisiert nicht, sondern warnt nur vor der drohenden Gefahr. Er ist der Meinung, dass die Gesellschaft reif für die Verdammnis ist und dass nur der Einzelne ihr entkommen kann. Da er nur die Veränderungen in seiner unmittelbaren Umgebung beobachtet, sind seine Beobachtungen und Kommentare zeitgemäß.₀₁₈ Das Manuskript beginnt mit einem Prolog in lateinischer Sprache, in dem der Autor sofort verrät, dass er Mitglied des Kartäuserordens ist.₀₁₉

   Natürlich hat er seinen Namen nicht gemäß den Regeln aufgeschrieben - mit dem Eintritt in den Orden verpflichtet sich der Mönch zu Schweigen und Anonymität. Daher der Name des Verfassers des Codex von Érdy als Anonymer Kartäuser. Im Falle der Handschrift können die Experten nicht zweifelsfrei feststellen, welchem Kloster der Verfasser angehörte, aber der wahrscheinlichste Aufenthaltsort ist das Haus in Lövöld.₀₂₀ Der Stumme Freund erklärt auch, warum er sich verpflichtete, sein Werk in seiner Muttersprache zu verfassen: Er wollte Laienbrüdern und -schwestern verschiedener Orden, die kein Latein sprechen, geistige Nahrung bieten.₀₂₁

   Dies mag der Grund dafür sein, dass das gesamte Manuskript nicht nur das klösterliche Leben idealisiert, sondern auch Askese und Keuschheit als die höchsten Tugenden betrachtet. Der anonyme Kartäuser betonte auch, dass niemand in seinem Orden jemals ein ähnliches Werk in Angriff genommen hatte, aber er hoffte, dass sein Werk für ein breiteres Publikum von Nutzen sein würde.

   Als Übersetzer hielt er sich nicht für einen guten Übersetzer, obwohl solche Aussagen zu den obligatorischen Formeln gehören: Nachdem der Anonyme Kartäuser seinen Lesern sein schriftstellerisches Programm erläutert hatte, schloss er mit der Feststellung, dass sein Werk unvollkommen sei, und bat diejenigen, die es kennen, sich frei zu fühlen, seine Fehler zu korrigieren. Er bedauerte, dass die Heilige Schrift noch nicht ins Ungarische übersetzt worden sei, da dies eine weitere Schwierigkeit für die weniger gebildeten Brüder und Schwestern darstelle. Dies ist natürlich nicht ganz richtig, denn im ersten Drittel des 16. Jahrhunderts gab es bereits einige Übersetzungen, hauptsächlich für wohlhabendere Damen.₀₂₂

   In den einleitenden Teilen des Codex finden wir auch Hinweise auf historische Ereignisse: Der Autor warnte seine Zuhörer vor der Gefahr der Ausbreitung lutherischer Ideen, zusätzlich zur türkischen Bedrohung.₀₂₃ Die Kritik an der Häresie wurde im Rest des Werks nicht vernachlässigt. Er muss eine starke Abneigung gegen die Hussiten gehabt haben, denn an mehreren Stellen bezeichnete er alle Ketzer als Hussiten.₀₂₄

   Dennoch ist Rom nur durch die literarischen Werke, die es kennt, für die Art und Weise verantwortlich, wie die Welt funktioniert. Das anonyme Werk der Kartäuser ist innerhalb des Ordens nicht ohne Beispiel. Dennis Martin bezeichnet die Brüder sogar als Verfechter der weiblichen Frömmigkeit.₀₂₅ Tatsächlich waren die Mönche dafür bekannt, dass sie über Bücher und Lesestoff verfügten, der im Rahmen ihrer Ausbildung streng kontrolliert und überwacht wurde. So enthalten die von den Kartäusern kopierten oder im Fall des Codex von Érdy übersetzten Bücher keine protestantischen Lehren. Sie waren also ein sicherer Lesestoff für die Damen._{026 027}