Városlőd története. / Reformátusok Városlődön.

 

„… azért küldött el engem Isten előttetek, hogy életben maradjatok”
 

    Pille egy ideig, mint egyéb szomszéd községeket protestánsok lakták, azért az élő Szt. Gáliak hagyományként beszélik, hogy ő eleik Pilléről igen csinos hajadonokkal nősültek.”001(Koppintás bal egér) A pillei reformátusok közül Vida Ferencen kívül a Kozma és a Kerkápoly család neve ismeretes. A Kerkápoly család egyik leszármazottja Deák Ferenc idejében pénzügyminiszter lett. ( Új Magyar Lexikon 1961)      

   Padányi Bíró Márton (1745—1762 között veszprémi püspök) egész egyházmegyéje területén hatalmas harcot folytatott az elterjedt reformáció visszaszorítására.

   A pillei reformátusok, a Kislődiekkel együtt ellenálltak a visszatérítési kísérletnek, ezért a püspök nem tűrte meg őket hűbérbirtokán. A távozásra kényszerülők nagyobb része Balatonudvariban telepedett meg, amelynek régi református temetőjében ma is láthatók azok a különös szív alakú sírkövek, amelyeket a 18. sz.-ban idetelepűlt városlődi (pillei) hitvallók síremlékeinek tartanak.001/1

   Az 1945 utáni ki és betelepítések jelentősen megváltoztatták a település vallási összetételét. Az addig szinte teljesen katolikus lakosok mellé 50 családban 210 református személy érkezett. A katolikusokhoz hasonlóan nekik is elsődleges dolguk volt a hitélet feltételeinek, körülményeinek biztosítása. A Veszprém vármegyei földhivatal házingatlan birtokbaadási jegyzéke szerint 1948-ban Lej Antal házát (ingatlanát) a Református egyházközség imaház céljára megkapta.001/2

   Kezdetben önálló lelkésze volt, Kövy Árpád segédlelkész személyében. 1949. januári jegyzőkönyv szerint már Réthy István lelkész felveti a jelenlegi lelkészlak cseréjét egy nagyobb telekre, melynek kertjében található pajtát imaházzá lehet alakítani, így egy telken lenne lelkészlakás, imaház, s majdan a templom is.002

   1950 májusában Réthy lelkész kérelmezi a Szentgáli egyházközségből kivált Városlődi szórvány, és az ajkai egyházból kivált Kislődi szórvány Városlőd-Kislőd református egyház önálló anyaegyházközséggé történő alakítását.003 A kérést július 27.-én a dunántúli református egyházkerület tanácsa jóváhagyja, majd augusztus 5.-én a Vallás és közoktatási minisztérium tudomásul veszi.004 Ekkor 111 választója volt a gyülekezetnek.005

   Ugyanezen év decemberében a Megyei Tanács véghatározata alapján juttatás címen 4 különböző hrsz.-ú ingatlanhoz jutnak.006

   Az 1959-es választói névjegyzék már csak 63 fővel lett lezárva.007

A Városlődi református egyházközségben szolgáló lelkészek névsora:

  • Kövy Árpád 1946-1947 segédlelkész008
  • Réthy István 1948-1951 Szentgáli szórvány segédlelkész009
  • Réthy István 1951-1954 1952-től lelkész
  • Bábás Tibor 1954-1957 lelkész010
  • Molnár Gyula 1957-1961011
  • Tislér Géza 1962-1963 helyettes lelkész012
  • Horváth Lajos 1963-1966013
  • Balog Lajos 1966-1982 helyettes lelkész014
  • Kotsis István 1982-1987 ettől Szentgáli lelkész015
  • Miklós Ferenc 1988-1995016
  • Benkő András 1996-1997017
  • Oláh Emil 1997018
  • Nagy Lajos helyettesítő lelkész 1997- 2015019
  • Kovács Botond Árpád 2015020 

     Ahogy a többi nagy egyházban a Városlődi reformátusok létszáma is sajnos évről - évre folyamatos csökkenést mutat.021                

Tetejére