Városlőd története. / Hölgykő-vár. 

 

   Városlődtől északra, a Csehbányai bekötőút jobb oldalán egy kiugró földnyelven érdekes természeti, és nem természetes formákat fedezhetünk fel. A 420 méter magas nyereg két részen átvágva, „szárazverem, felvonóhíd” nyomai fedezhetők fel. A dombtetőn egy körülbelül 4x4 méteres sziklába vájt mélyedés jelenleg kb. 3méter mély található.001 (Koppintás bal egér) 

   A Bakony maga külön megyét képezett. Ispánja a többiekkel egyenrangú volt, méltósága éppen úgy mint más főispánságoké — különösen mikor már a Bakony a körülötte fekvő magánvárakhoz darabonként eladományoztatott — örökössé vált előbb a Csákok, majd a Báthoriak, Garaiak és Rozgonyiak kezén, mig végre az országos méltóságok sorából végleg kimaradt.

  A bakonyi ispán joghatósága nemcsak a maga közvetetlen alantasaira, hanem a megyéjében fekvő nemesi és egyházi községekre is kiterjedt, s ennek folytán alispánt s más tisztviselőket is tartott. De erdészeti kultúránkban jelentős vonás az, hogy habár az ilyen erdők élén a megyeispán állott, azok közvetetlenül mégis speciális gondozásban részesültek. E tisztet a király erdőóvói — mert ez volt az Árpádok korában az ő hivatalos czímük (I. köt. 77. sz.) — apáról fiúra viselték. Ezek az erdők körüli falvakban laktak, úgy hogy rendszerint az egész falu tisztán erdőóvókból állott. Közvetlen elüljárójuk a tíznagy (tizedes = decurio), e fölött pedig a százvagy (százados = centurio) volt, kik őket katonai fegyelemben tartották, mert különösen az ország szélein csakugyan határőri szerepük (I. köt 20. szám) is lehetett.

https://mek.oszk.hu/18000/18099/pdf/18099_1_1.pdf

 

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

   A bakonyi erdőispánság királyi udvarbirtok volt, amelyik a 12. században alakult, a Bakony erdő területén. Vára, várszervezete, várbirtoka, számottevő lakossága nem volt. Az erdőispánság hosszú ideig királyi tulajdon maradt, nem voltak területén eladományozások, ezért nem alakult ki saját nemessége és nem alakult önálló nemesi vármegyévé. A 15. században a királyi vármegyerendszer felbomlása után beolvadt a nemesi Veszprém vármegyébeVezetője a bakonyi ispán (comes de Bakon) volt, aki nem megyés ispán, hanem az erdőispánságnak, mint királyi magánbirtoknak a gondnoka. Helyettese a curialis comes, egyik ismert tisztségviselője a szolgálónépei többségét kitevő erdőóvó–ardók száznagya volt.

 
    A bakonyi erdőispánság igazgatási központja nem ismert, a központ meghatározása tekintetében a szakirodalomban többféle álláspont alakult ki. A Bakony régi központja, még az erdöispánság megszervezése előtt a bakonybéli királynéi központ volt, amely az erdőispánságok keletkezésének korában már egyházi birtokban volt.4 Éri a bakonyi erdőispánság központját Zircre helyezi, és az ispánság széthullását éppen az apátság alapítása következményének tartja. Heckenast a korai időszakban az egész hegységnek nevet adó Bokont és a mellette lévő Kovácsit, a 13. században pedig a hegység közepében található Lődöt azonosítja az erdöispánság központjával. Mások a bakonyi ispánság mellett más tisztséget is viselő ispán tartózkodási helyét Hölgykőt, majd Cseszneket emelik ki. 001/1

    Első írásos említését 1321-ből ismerjük, amikor is I. Károly király parancsára a tihanyi konvent apátja és Zunkur mester Heugku várnagya, királyi megbízott a veszprémi káptalant Jutos/Jutas birtokába iktatja.002

  Majd 1325-ben Henrik veszprémi püspök szintén I. Károlyhoz intézett levelében Heymfia László mesterrel kapcsolatban, aki mint „Castellanus de Heugku et comite de Bokon” szerepel.003

    Az ezt követő években egyre gyakrabban hallunk a várról, illetve annak várnagyáról a legkülönbözőbb, főleg környékbeli földesurakkal kapcsolatos birtokperek vagy fosztogatások révén. Így a veszprémi káptalan1332.-i oklevelében, amelyben egy „possessionem suam Boclar” tulajdonáról intézkedik, László mesterről, mint hajdani Helgkw-i és Cseszneki várnagyról emlékezik meg.004

    1333 nov. 22.-én Erzsébet királyné elrendeli, hogy”… specialiter castellanis et vicecastellanis de Heugku de Cheznek” a Bakonybéli apátság jószágait, jobbágyait, akik különös védelme alatt vannak, se ne háborgassák, se ne terheljék.005

1336-ban Veszprém megye alispánja vizsgálatot tart.006

1337-ben Detrik mester 2 lopott ló iránt neki ítélt esküt letette.007

1347-ben valószínűleg elírásból adódóan Vice-Castellanus de Herchegko említtetik.008

1349-ben Veszprém megye alispánja birtok ügyben bizonyítványt ad.009

Ez az utolsó ismert oklevél. (Szerk.)

   Okleveleinkben a hölgykői várat a levedli karthauzi monostor 1378. márc. 17.-én kelt alapító levelében említik utoljára. E szerint I. Lajos király „quoddam Castrum nostrum Heulgkeu vokatum, quodob Zelum deuotionis nostrae diuri fecimus et deponi” és területét a karthauzi rendnek adományozza. Valóban 1378 után már nem történik említés róla.010

    A vár, mint királyi birtok, fennállása idején, a bakonyi erdőispánság egyik székhelye volt.Hölgykő I. - II. - III.  011

Tetejére