Városlőd története. / Leveld település írásos emlékei.

 

     A település kialakulását a kedvező földrajzi fekvés segítette elő. Ehhez hozzájárultak egyéb, természetföldrajzi tényezők, mint a völgyet körül ölelő dombok, a patakok, a bővizű források, éghajlat, talajszerkezet, növény és állatvilág. A mészkövön szénsavas-meszes és barna erdei talajok, harmadkori üledékein savanyú kovasavas-kvarcos és fekete színű erdei talajok a völgyekben réti talajok fedik a felszínt. A geológiai megfigyelések szerint a település környékén, és a Bakony Ny.-i részén sok harmadkori agyag fordul elő. Az 1962-ben megindult ásatás leletanyaga alapján állíthatjuk, hogy ezt a lehetőséget, az agyag feldolgozását nemcsak a XIX. század elején létesített kerámia/majolika, pipa és kályhacsempe készítésére specializálódott műhelyek használták ki, hanem már a XV. században komolyabb fazekasiparral kell számolnunk.

    Ezért a mezőgazdaság legszűkösebb területei, a középkorban is csak szerényebb igényű növények, mint zab rozs termesztésére volt alkalmas. Egy 1240-es oklevél bizonysága szerint001(Koppintás vagy bal egér) a falunak Csatár, Menyeke és Jutas falukkal együtt csak 400 kéve gabonát kellett tized gyanánt a veszprémi püspökségnek fizetni.

    A Leveldi plébánia első említésével 1263-68 közé /1237?/002 keltezhető oklevélben találkozhatunk. IV. Béla király elismeri, hogy a „Leueldi” egyház minden tartozékaival, dézsmáival és egyéb jogaival a veszprémi püspököt illeti. 1270-ben már V. István király több településsel a Csák bánnak adományozza.003 A középkori lakosság többsége fakitermeléssel, fafeldolgozással, állattenyésztéssel foglalkozott, amit okleveleink is igazolnak. A falu lakóit 1274-ben, mint erdőőröket /custodes silvarum/ említik.004 1281-ben IV. László király megerősíti V. István 12. sz.1270. évi  adományát.005

    1312-1327-ig 11 oklevél ismert,006 melyekben egy István nevű Lueldi plébános és a veszprémi püspök között lezajlott pernek lehetünk tanúi. Az oklevelek szerint István pap több település plébánosával a püspök beleegyezése nélkül, Tamás esztergomi érsek tanácsára és biztatására, joghatósága alá helyezkedtek, és megtagadták visitacio címén őt illető illetékek megfizetését.

    1327-ben már az esztergomi érsek volt egyetlen főhatóságuk. Mi tehette lehetővé a plébánia kiváltságát? Az un. exempta plébániáknak vezetői királyi és királynői alapítású egyházak élén állottak. Így a leveldi plébánia, -bár nincsen rá oklevelünk- királyi alapítás lehetett.

    A táj annál gazdagabb erdőségekben. A dombok D-i, DK-i lejtőin sziklafüves társulások, a mészkövön és dolomiton karszterdők. A hűvösebb, nedvesebb völgyekben és az É-i lejtőkön gyertyános-tölgyes, feljebb a bükkös az uralkodó.007

    1369-ben fafeldolgozó iparost /carpentarius/, szűcsöt /pellifex/ is találunk a falu lakói között.008

   Az addig nagyobbrészt az erdő termékeit /vad, fa/ felhasználó lakosság, mint a monostor szolganépe fejlettebb technikákat ismer meg, és bizonyos mértékben élvezi is terméküket. /Pl. gátépítés - halastó - halgazdálkodás - belterjesebb mezőgazdaság./ Ezt a változást okleveles emlékek alapján is nyomon tudjuk kísérni. 1378-ban a monostor alapító levelében már, mint /Oppidum/ mezővárost említik, az addigi /villa/ falu nevezet helyett.009 A karthauzi monostor alapításával új lehetőségek teremtődtek meg. Külföldi párhuzamok feltételezik, hogy nálunk addig ismeretlen növényeket, gyógynövényeket, ételféléket honosítanak meg. A szerzetesek szükségletét kielégítendő három halastavat létesítenek, a völgyön keresztül folyó /fluuium Thornua/ Torna patakon.010

    A X.-XI. századi leletek szerint Leveld település helye a „Feldacker” dűlőnek nevezett részén volt, a mai 8-as főút északi oldala és a vasút által határolt terület. Az elnevezés arra utal, hogy a 18. századi újratelepítés idején itt már olyan erdőmentes földet találtak a betelepülők, amely ugyan elvadult, de régebben már szántóföldi művelés alá fogott terület volt. Ennek magyarázata lehet az, hogy itt volt a mai település elődjének a török időkben elnéptelenedett középkori községnek helye. A területen gyűjtött cserépanyag X.-XI. századi peremtöredék, fogaskerék technikás Árpádkori oldal és későközépkori peremtöredékek.011

    1990 körüli kutatásaim a pápáról Városlődre bejövő úttól nyugatra található gerincen, (Itt egy tornyos „családi ház” épült.) a háztól délkeletre lévő dombháton, jelöntős mennyiségű, a korhoz köthető tetőcserép töredéket, tégla és cseréptöredéket találtam. Nagyságrendekkel többet mint a fent említett „Feldacker” területén. (Szerk.)

   

A település nevének változása az oklevelek tükrében:

     1237 - 1270 – 1292 – 1312 – 1322 - Lueld.,        

     1240 – 1347 – 1361 - Leueld.,                           1373 – Lyueld.,

     1281 - Lwuold.,                                                  1374 – 1378- 1522 – Leweld.,

     1319 - Lueueld.,                                                 1378 – Ordoleweld.,

     1320 - Luend.,                                                    1390 – Lewueuld.,

     1327 - Luueld.,                                                   1401 – Leuueld.,

     1327 – 1400 – Leweuld.,                                    1401 – Herdekleweld.,

     1336 – minori Laweuld.,                                    1554 – Lőwold, Nagy Lőwáld.,           

     1337 – Noua villa Luod., villa Luod.,                1566 – Löuöldium.,

     1368 – Lewld.,                                                   1600 – leufeldi carthause.,    

                                                                                   

    Továbbá még 1535-ben,012 történt összeírásban, illetőleg körlevelekben találhatjuk a település nevét az érseki fennhatóságú egyházak sorában, mivel egyháza a kolostor mellett párhuzamosan tovább működött.

    1566-ban a török, majd a következő évben a germán zsoldosok prédálták fel annyira, hogy azt többé nem tudta kiheverni. 1576-ban ugyan már újra lakott és 1588-ig élnek benne adófizető jobbágyok, azonban számuk elenyészően csekély, a század végére elfogynak, a hely pusztán marad.013

    Nagylőd 1563-66. években a török kincstári defter szerint a padisah hűbérbirtoka és 13 ház után 50 akcse adót fizet.014

     1636-ig nem találjuk a forrásokban. Feltehetően teljesen lakatlanul állott, mert különben az adószedők említenék, mint ahogy 1635-ben és 1636-ban Sümeg tartozékaként össze is írják (?).015 016

Tetejére