Városlőd története. / Leveld település írásos emlékei. / Schriftliche Aufzeichnungen.
A település kialakulását a kedvező földrajzi fekvés segítette elő. Ehhez hozzájárultak egyéb, természetföldrajzi tényezők, mint a völgyet körül ölelő dombok, a patakok, a bővizű források, éghajlat, talajszerkezet, növény és állatvilág. A mészkövön szénsavas-meszes és barna erdei talajok, harmadkori üledékein savanyú kovasavas-kvarcos és fekete színű erdei talajok a völgyekben réti talajok fedik a felszínt. A geológiai megfigyelések szerint a település környékén, és a Bakony Ny.-i részén sok harmadkori agyag fordul elő. Az 1962-ben megindult ásatás leletanyaga alapján állíthatjuk, hogy ezt a lehetőséget, az agyag feldolgozását nemcsak a XIX. század elején létesített kerámia/majolika, pipa és kályhacsempe készítésére specializálódott műhelyek használták ki, hanem már a XV. században komolyabb fazekasiparral kell számolnunk.
Ezért a mezőgazdaság legszűkösebb területei, a középkorban is csak szerényebb igényű növények, mint zab rozs termesztésére volt alkalmas. Egy 1240-es oklevél bizonysága szerint001(Koppintás bal egér) a falunak Csatár, Menyeke és Jutas falukkal együtt csak 400 kéve gabonát kellett tized gyanánt a veszprémi püspökségnek fizetni.
A Leveldi plébánia első említésével 1263-68 közé /1237?/002 keltezhető oklevélben találkozhatunk. IV. Béla király elismeri, hogy a „Leueldi” egyház minden tartozékaival, dézsmáival és egyéb jogaival a veszprémi püspököt illeti. 1270-ben már V. István király több településsel a Csák bánnak adományozza.003 A középkori lakosság többsége fakitermeléssel, fafeldolgozással, állattenyésztéssel foglalkozott, amit okleveleink is igazolnak. A falu lakóit 1274-ben, mint erdőőröket /custodes silvarum/ említik.004 1281-ben IV. László király megerősíti V. István 12. sz.1270. évi adományát.005
1312-1327-ig 11 oklevél ismert,006 melyekben egy István nevű Lueldi plébános és a veszprémi püspök között lezajlott pernek lehetünk tanúi. Az oklevelek szerint István pap több település plébánosával a püspök beleegyezése nélkül, Tamás esztergomi érsek tanácsára és biztatására, joghatósága alá helyezkedtek, és megtagadták visitacio címén őt illető illetékek megfizetését.
1327-ben már az esztergomi érsek volt egyetlen főhatóságuk. Mi tehette lehetővé a plébánia kiváltságát? Az un. exempta plébániáknak vezetői királyi és királynői alapítású egyházak élén állottak. Így a leveldi plébánia, -bár nincsen rá oklevelünk- királyi alapítás lehetett.
A táj annál gazdagabb erdőségekben. A dombok D-i, DK-i lejtőin sziklafüves társulások, a mészkövön és dolomiton karszterdők. A hűvösebb, nedvesebb völgyekben és az É-i lejtőkön gyertyános-tölgyes, feljebb a bükkös az uralkodó.007
1369-ben fafeldolgozó iparost /carpentarius/, szűcsöt /pellifex/ is találunk a falu lakói között.008
Az addig nagyobbrészt az erdő termékeit /vad, fa/ felhasználó lakosság, mint a monostor szolganépe fejlettebb technikákat ismer meg, és bizonyos mértékben élvezi is terméküket. /Pl. gátépítés - halastó - halgazdálkodás - belterjesebb mezőgazdaság./ Ezt a változást okleveles emlékek alapján is nyomon tudjuk kísérni. 1378-ban a monostor alapító levelében már, mint /Oppidum/ mezővárost említik, az addigi /villa/ falu nevezet helyett.009 A karthauzi monostor alapításával új lehetőségek teremtődtek meg. Külföldi párhuzamok feltételezik, hogy nálunk addig ismeretlen növényeket, gyógynövényeket, ételféléket honosítanak meg. A szerzetesek szükségletét kielégítendő három halastavat létesítenek, a völgyön keresztül folyó /fluuium Thornua/ Torna patakon.010
A X.-XI. századi leletek szerint Leveld település helye a „Feldacker” dűlőnek nevezett részén volt, a mai 8-as főút északi oldala és a vasút által határolt terület. Az elnevezés arra utal, hogy a 18. századi újratelepítés idején itt már olyan erdőmentes földet találtak a betelepülők, amely ugyan elvadult, de régebben már szántóföldi művelés alá fogott terület volt. Ennek magyarázata lehet az, hogy itt volt a mai település elődjének a török időkben elnéptelenedett középkori községnek helye. A területen gyűjtött cserépanyag X.-XI. századi peremtöredék, fogaskerék technikás Árpádkori oldal és későközépkori peremtöredékek.011
1990 körüli kutatásaim a pápáról Városlődre bejövő úttól nyugatra található gerincen, (Itt egy tornyos „családi ház” épült.) a háztól délkeletre lévő dombháton, jelöntős mennyiségű, a korhoz köthető tetőcserép töredéket, tégla és cseréptöredéket találtam. Nagyságrendekkel többet mint a fent említett „Feldacker” területén. (Szerk.)
Közismert, hogy a Kárpát-medence helynévanyagának döntő többsége szláv eredetű, amelyet a honfoglaló magyarság a helyben talált népességtől vett át, s ebből a tényből kiindulva sokáig kézenfekvőnek tűnt kapcsolatot keresni a középkorban felbukkanó, szláv eredetű kifejezésekre visszavezethető dunántúli földrajzi és településnevekkel.
A település nevének változása az oklevelek tükrében:
1237 - 1270 – 1292 – 1312 – 1322 - Lueld.,
1240 – 1347 – 1361 - Leueld., 1373 – Lyueld.,
1281 - Lwuold., 1374 – 1378- 1522 – Leweld.,
1319 - Lueueld., 1378 – Ordoleweld.,
1320 - Luend., 1390 – Lewueuld.,
1327 - Luueld., 1401 – Leuueld.,
1327 – 1400 – Leweuld., 1401 – Herdekleweld.,
1336 – minori Laweuld., 1554 – Lőwold, Nagy Lőwáld.,
1337 – Noua villa Luod., villa Luod., 1566 – Löuöldium.,
1368 – Lewld., 1600 – leufeldi carthause.,
Továbbá még 1535-ben,012 történt összeírásban, illetőleg körlevelekben találhatjuk a település nevét az érseki fennhatóságú egyházak sorában, mivel egyháza a kolostor mellett párhuzamosan tovább működött.
1566-ban a török, majd a következő évben a germán zsoldosok prédálták fel annyira, hogy azt többé nem tudta kiheverni. 1576-ban ugyan már újra lakott és 1588-ig élnek benne adófizető jobbágyok, azonban számuk elenyészően csekély, a század végére elfogynak, a hely pusztán marad.013
Nagylőd 1563-66. években a török kincstári defter szerint a padisah hűbérbirtoka és 13 ház után 50 akcse adót fizet.014
1636-ig nem találjuk a forrásokban. Feltehetően teljesen lakatlanul állott, mert különben az adószedők említenék, mint ahogy 1635-ben és 1636-ban Sümeg tartozékaként össze is írják (?).015 016
Die Geschichte von Városlőd. / Schriftliche Aufzeichnungen.
Die Entwicklung der Siedlung wurde durch ihre günstige geografische Lage begünstigt. Dazu trugen auch andere natürliche geografische Faktoren bei, wie die das Tal umgebenden Hügel, die Bäche, die Quellen, das Klima, die Bodenstruktur, die Flora und Fauna. Der Kalkstein ist von Karbonatkalk und braunen Waldböden bedeckt, die tertiären Sedimente von sauren Kieselquarz- und schwarzen Waldböden und die Täler von Wiesenböden. Geologische Beobachtungen zeigen, dass es in der Umgebung der Siedlung und im westlichen Teil des Bakony viel tertiären Ton gibt. Die 1962 begonnenen Ausgrabungsarbeiten zeigen, dass dieses Potenzial zur Tonverarbeitung nicht nur von den zu Beginn des 19. Jahrhunderts eingerichteten Töpfer-/Majolika-, Pfeifen- und Ofenkachelwerkstätten genutzt wurde, sondern dass es bereits im 15. Jahrhundert eine ernstzunehmende Töpferindustrie gab.
Daher waren selbst im Mittelalter die marginalsten landwirtschaftlichen Flächen nur für den Anbau von bescheidenen Kulturen wie Hafer und Roggen geeignet. Laut einer Urkunde von 1240001 (linke Maus) musste das Dorf zusammen mit den Dörfern Csatár, Menyeke und Jutas nur 400 Kopeken Getreide als Zehnten an das Bistum Veszprém abliefern.
Die erste Erwähnung der Gemeinde Leveld findet sich in einer Urkunde von 1263-68 /1237?/002. König Béla IV. bestätigt, dass die Kirche "Leueld" mit all ihren Zugehörigkeiten, Dekanaten und anderen Rechten dem Bischof von Veszprém gehört. 1270 schenkt König Stephan V. sie mit mehreren Siedlungen dem Csák bán.003 Die Mehrheit der mittelalterlichen Bevölkerung beschäftigte sich mit Holzfällerei, Holzverarbeitung und Viehzucht, wie unsere Urkunden bestätigen. Die Bewohner des Dorfes werden 1274 als Waldhüter /custodes silvarum/ erwähnt.004 Im Jahr 1281 bestätigte König László IV. die Schenkung von Stephan V. aus dem Jahr 12. um 1270.005
Aus den Jahren 1312 bis 1327 sind 11 Urkunden bekannt,006 in denen ein Rechtsstreit zwischen einem Pfarrer namens István von Lueld und dem Bischof von Veszprém bezeugt wird. Den Dokumenten zufolge unterstellten sich der Pfarrer István und die Pfarrer mehrerer Ortschaften ohne die Zustimmung des Bischofs auf Anraten und mit Unterstützung des Erzbischofs Thomas von Esztergom der bischöflichen Gerichtsbarkeit und weigerten sich, die ihm zustehenden Visitationsgebühren zu entrichten.
Im Jahr 1327 war der Erzbischof von Esztergom ihre einzige oberste Autorität. Wie konnte das Pfarrprivileg zustande kommen? An der Spitze der so genannten exempta-Pfarreien standen Kirchen, die von Königen und Königinnen gegründet worden waren. Die Pfarrei von Levant könnte also eine königliche Gründung gewesen sein, auch wenn wir keine Urkunde dafür haben.
Die Landschaft ist um so reicher an Wäldern. An den Süd- und Südosthängen der Hügel gibt es felsiges Grasland, und auf dem Kalk- und Dolomitgestein gibt es Karstwälder. In den kühleren, feuchteren Tälern und an den Nordhängen überwiegen Hainbuchen-Eichenwälder, in den höheren Lagen Buchenwälder.007
Im Jahr 1369 finden wir unter den Bewohnern des Dorfes auch einen Holzhandwerker /carpentarius/, einen Pellifex /pellifex/.008
Die Bewohner, die bisher vor allem die Produkte des Waldes (Wild, Holz) genutzt hatten, lernten als Bedienstete des Klosters fortschrittlichere Techniken kennen und erfreuten sich in gewissem Maße an deren Erzeugnissen. /Z.B. Dammbau - Fischteich - Fischzucht - mehr Binnenlandwirtschaft. Diesen Wandel können wir auch anhand von Urkunden nachvollziehen. Der Gründungsbrief des Klosters von 1378 bezeichnet es als /Oppidum/, als Feldstadt, anstelle des früheren /Villadorfes/.009 Mit der Gründung des Kartäuserklosters wurden neue Möglichkeiten geschaffen. Ausländische Parallelen lassen vermuten, dass bisher unbekannte Pflanzen, Kräuter und Nahrungsmittel eingeführt werden. Um den Bedarf der Mönche zu decken, werden am Bach Torna, der durch das Tal fließt, drei Fischteiche angelegt.010
Nach Funden aus dem 10. und 11. Jahrhundert befand sich die Siedlung Leveld in dem als "Feldacker" bezeichneten Dünengebiet, das von der Nordseite der heutigen Bundesstraße 8 und der Eisenbahnlinie begrenzt wird. Der Name deutet darauf hin, dass die Siedler zur Zeit der Wiederbesiedlung im 18. Jahrhundert hier ein Stück waldfreies Land vorfanden, das zwar wild war, aber zuvor als Ackerland genutzt wurde. Dies könnte darauf zurückzuführen sein, dass sich an dieser Stelle ein mittelalterliches Dorf befand, der Vorgänger der heutigen Siedlung, das in der osmanischen Zeit aufgegeben wurde. Das in dem Gebiet gesammelte Keramikmaterial besteht aus Randfragmenten aus dem 10. und 11. Jahrhundert, einer Árpád-zeitlichen Zahnstangentechnik und spätmittelalterlichen Randfragmenten.011
Bei meinen Forschungen um 1990 fand ich auf dem Bergrücken westlich der Straße von Papa nach Városlőd (hier wurde ein aufgetürmtes "Familienhaus" gebaut.) auf dem Bergrücken südöstlich des Hauses eine beträchtliche Menge an Dachziegelfragmenten, Ziegel- und Ziegelfragmenten aus dieser Zeit. Viele Größenordnungen mehr als in dem oben erwähnten "Feldacker"-Gebiet.
Es ist bekannt, dass die überwiegende Mehrheit der Ortsnamen im Karpatenbecken slawischen Ursprungs ist, den die ungarischen Besatzer von der einheimischen Bevölkerung übernommen haben, und so lag es nahe, einen Zusammenhang mit den geografischen und Siedlungsnamen des Donauraums zu suchen, die sich auf slawische Ausdrücke zurückführen lassen, die im Mittelalter auftauchten.
Die Änderung des Namens der Siedlung im Lichte der Dokumente:
1237 - 1270 - 1292 - 1312 - 1322 - Lueld.,
1240 - 1347 - 1361 - Leueld., 1373 - Lyueld.,
1281 - Lwuold., 1374 - 1378- 1522 - Leweld.,
1319 - Lueueld., 1378 - Ordoleweld.,
1320 - Luend., 1390 - Lewueuld.,
1327 - Luueld., 1401 - Leuueld.,
1327 - 1400 - Leweuld., 1401 - Herdekleweld.,
1336 - Kleine Laweuld., 1554 - Lőwold, Große Lőwáld.,
1337 - Noua villa Luod., villa Luod., 1566 - Löuöldium.,
1368 - Lewld., 1600 - Leufeld carthause.,
Außerdem ist der Name der Siedlung noch 1535,012 in einer Volkszählung und in Rundschreiben in der Liste der Kirchen unter der Jurisdiktion des Erzbischofs zu finden, da ihre Kirche weiterhin parallel zum Kloster funktionierte.
Im Jahr 1566 wurde er von den Türken und im folgenden Jahr von germanischen Söldnern so schwer verprügelt, dass er dies nicht überlebte. Obwohl der Ort 1576 wieder besiedelt wurde und bis 1588 steuerpflichtige Leibeigene dort lebten, war ihre Zahl verschwindend gering, und gegen Ende des Jahrhunderts waren sie verschwunden, so dass der Ort verlassen war.013
In den Jahren 1563-66 war Nagylőd laut dem türkischen Schatzamt Lehen des Padisah und zahlte 50 Morgen Steuern auf 13 Häuser.014
Erst 1636 wird es in den Quellen erwähnt. Vermutlich war es völlig unbewohnt, sonst wäre es von den Steuereintreibern erwähnt worden, da es 1635 und 1636 (?) als zu Sümeg gehörig beschrieben wird.015 016