Városlőd története. / Magyar Nyugoti –Mozdonyvasút Városlődnél. / Eisenbahnbau.

    Egykor közös magyar–osztrák vasút társaság volt, melynek 90 évi időtartamra szóló engedélyét az 1869. évi V. törvénycikk tartalmazta._{022(Koppintás bal egér)} A magyar vonalak építésére mérföldenként 36 400 forintot biztosítottak, Stájerország 5%-ot biztosított 719 800 forint építési tőke után mérföldenként. A különböző vonalváltozások, továbbá a grazi pályaudvar költséges építése pénzügyi zavarokat idéztek elő, ehhez járult később a győri, székesfehérvári stb. közös pályaudvarok költsége is. Ezek fedezése végett Stájerország az építési tőkét mérföldenként 728 000 forintra emelte föl, továbbá 3 276 400 forintra újabb elsőbbségeket adtak el.  

   Amikor a magyar kormány az 1875. évi XLI. törvénycikk₀₂₃ és az 1876. évi XI. törvénycikk alapján₀₂₄ meghatalmazást nyert a vasutak segélyezésére, a Magyar Nyugati Vasút 571 000 forintot kapott, melyhez az osztrák kormány azzal járult, hogy a stájerországi vonalak tiszta jövedelmét 332 000 forint erejéig biztosította. Ennek ellenére 1885-ben 373 510 forint függő adóssága volt a társaságnak és ennek fedezésére a szelvények értékét kellett csökkenteni 1 forint 25 krajcárral, sőt az újabb beruházások érdekében az 1874. évi kölcsönt megnövelték. Végül 1888. augusztus 19-én mindkét kormány lefoglalta a vasutat, majd 1889. január 1-jétől az 1889. évi XIV. törvénycikk értelmében₀₂₅ a magyar állam vasúti hálózatához csatolták.₀₂₆

   A vasút 1869 és 1872 között, az akkori munkamódszerekhez viszonyítva hihetetlenül rövid idő alatt épült. Az építési engedélyt 1869. július 14-én írta alá Ferenc József császár és Andrássy Gyula miniszterelnök, és 1872. október 3-án már meg is indult a teljesen megépült pályán a vasúti forgalom.

   Hogy ez a rövid idő mit jelent, elég figyelembe venni az akkori földmunkák gépesítési fokát. Minden munkát kézi ásóval, lapáttal, csákánnyal, kubikus talicskával, lovas-és ökrös szekerekkel kellett elvégezni. Városlőd képe két év alatt megváltozott. A falu hosszában a Torna patak mentén a volt halastavak nyomai eltűntek, helyébe hosszú kimagasló töltés készült és hosszában kettészeli a völgyben elnyúló falut. A vasútépítés sok embernek adott munkát, majd fenntartása több családnak megélhetést.(Köztük a mienknek is. Szerk.)

   Elképzelhető a lázas várakozás és csodálkozás, amikor az első vonat végig haladt. A vasúti töltés elkészítése alkalmával az addig a Veszprémi utca és tornapatak hidjának találkozásánál állott fülkéből eltűnt Nepomuki Szent János faszobra. Valaki a Csehbányai kápolnába vitte.₀₂₇

   A vasút Városlődnek nemcsak a határát szabdalta össze, hanem belterületi képét is teljesen megváltoztatta. A mintegy 2,5 km hosszú, mély völgyben fekvő község házai mellett közvetlen közel robog végig É—D-i irányban a vonat. A Szentgál és Városlőd közötti szintkülönbséget a városlődi határban óriási kanyarral tették fokozatossá. Ezáltal a határ, amely már eddig is szűkösen adott földet, most még kisebb lett, és a házak melletti konyhakertek nagy része elveszett. A vasúti közlekedés és szállítás előnyeiért községünk lakossága tetemes áldozatokat hozott._027/1

   Feljegyzések szerint az 1879-es és az 1886-os hideg tél a vasút forgalomban is komoly fennakadásokat okozott.₀₂₈

   A 2,5 km hosszú község lakóinak sokat kellett gyalogolniuk a Városlőd-Kislőd vasútállomásig, ha utazni akartak. Régi vágyuk, hogy a falu közepén is álljon meg a vonat, 1927-ben teljesült. Jókai Ihász Miklós országgyűlési képviselőjelölt ígéretet tett a községnek, hogy megválasztása esetén megépítteti az óhajtott megállót. A városlődi választók egyöntetűen rászavaztak, Jókai Ihász Miklós képviselő lett, a megálló pedig megépült.

   A vasútépítésre sok munkás érkezett Mezőkövesdről és környékéről. Ezt talán mi sem bizonyítja jobban, mint az ottani viseletben megjelenő „rékli”₀₂₉

Elképzelhető, hogy a vasútépítésen dolgozó férfiak, legények ajándékba vitték magukkal a ruhadarabot? (Szek.)₀₃₀

Die Geschichte von Városlőd. / Ungarische Westbahn in Városlőd.

   Sie war einst eine gemeinsame ungarisch-österreichische Eisenbahngesellschaft mit einer 90-jährigen Konzession nach Artikel Gesetzes V von 1869._{022(linker Mausklick)} Die ungarischen Strecken wurden mit einem Zuschuss von 36.400 Forint pro Meile gebaut, während die Steiermark 5 % des Baukapitals von 719.800 Forint pro Meile beisteuerte. Die verschiedenen Streckenänderungen und der kostspielige Bau des Grazer Bahnhofs verursachten finanzielle Verwerfungen, die später durch die Kosten für die gemeinsamen Bahnhöfe in Győr, Székesfehérvár usw. noch verstärkt wurden. Um diese Kosten zu decken, erhöhte die Steiermark das Baukapital auf 728 000 HUF pro Meile und verkaufte zusätzliche Vorzugsrechte für 3 276 400 HUF.

   Als die ungarische Regierung gemäß Artikel Gesetzes XL von 1875₀₂₃ und Gesetzes XI von 1876₀₂₄ ermächtigt wurde, den Eisenbahnen Beihilfen zu gewähren, erhielt die Ungarische Westbahn 571.000 Forint, zu denen die österreichische Regierung durch eine Bürgschaft für die Nettoeinnahmen der steirischen Strecken in Höhe von 332.000 Forint beitrug. Im Jahr 1885 hatte die Gesellschaft jedoch eine Eventualschuld von 373 510 Forint, und um diese zu decken, musste der Wert der Kupons um 1,25 Forint reduziert werden, und das Darlehen für 1874 wurde erhöht, um neue Investitionen zu decken. Am 19. August 1888 wurde die Bahn schließlich von beiden Regierungen beschlagnahmt, und ab dem 1. Januar 1889 wurde sie gemäß Artikel XIV des Gesetzes Nr.₀₂₅ von 1889 in das ungarische Staatsbahnnetz eingegliedert.₀₂₆

   Die Bahn wurde zwischen 1869 und 1872 in einer für die damalige Arbeitsweise unglaublich kurzen Zeit gebaut. Die Baugenehmigung wurde am 14. Juli 1869 von Kaiser Franz Joseph und Ministerpräsident Gyula Andrássy unterzeichnet, und am 3. Oktober 1872 war die Bahn vollständig fertiggestellt und betriebsbereit.

 Die Bedeutung dieser kurzen Zeitspanne lässt sich an dem damaligen Mechanisierungsgrad der Erdarbeiten ablesen. Alle Arbeiten mussten mit Handschaufeln, Schaufeln, Spitzhacken, kubischen Schubkarren, Pferde- und Ochsenkarren ausgeführt werden. Innerhalb von zwei Jahren hatte sich das Bild von Városlőd verändert. Auf der gesamten Länge des Dorfes entlang des Torna-Baches sind die Spuren der ehemaligen Fischteiche verschwunden und durch einen langen Damm ersetzt worden, der das Dorf in zwei Hälften teilt und sich das Tal hinunterzieht. Der Bau der Eisenbahn verschaffte vielen Menschen Arbeit, und ihre Instandhaltung bot vielen Familien (auch der unseren) ein Auskommen.

   Man kann sich die fieberhafte Erwartung und das Erstaunen vorstellen, als der erste Zug durchfuhr. Während des Baus des Bahndamms verschwand die hölzerne Statue des heiligen Johannes Nepomuk aus der Hütte, die an der Kreuzung der Veszprém-Straße und der Brücke der Torwege gestanden hatte. Jemand hatte sie in die Kapelle in Csehbánya gebracht.₀₂₇

   Die Eisenbahn hat nicht nur die Grenzen von Városlőd durchschnitten, sondern auch das Bild seines Inneren völlig verändert. Die Bahnstrecke verläuft in Nord-Süd-Richtung direkt neben den Häusern des Dorfes, das in einem tiefen, etwa 2,5 km langen Tal liegt. Der Höhenunterschied zwischen Szentgál und Városlőd wurde durch eine große Kurve an der Grenze zu Városlőd abgeschwächt. Dadurch ist die Grenze, die ohnehin schon wenig Land bot, noch kleiner geworden, und die meisten Nutzgärten neben den Häusern sind verloren gegangen. Für die Vorteile der Eisenbahn und des Verkehrs haben die Einwohner unserer Gemeinde erhebliche Opfer gebracht._027/1

   Aus den Aufzeichnungen geht hervor, dass die kalten Winter 1879 und 1886 den Eisenbahnverkehr stark beeinträchtigt haben.028

   Die Einwohner des 2,5 km langen Dorfes mussten einen langen Weg zum Bahnhof Városlőd-Kislőd zurücklegen, wenn sie reisen wollten. Ihr langjähriger Wunsch, dass der Zug mitten im Dorf hält, wurde 1927 erfüllt. Der Parlamentskandidat Ihász Miklós Jókai versprach dem Dorf, dass er im Falle seiner Wahl die gewünschte Haltestelle bauen lassen würde. Die Wähler von Stadtlőd stimmten einstimmig für ihn, Miklós Ihász Jókai wurde Parlamentsabgeordneter und der Bahnhof wurde gebaut.

   Viele Arbeiter aus Mezőkövesd und der Umgebung kamen zum Bahnbau. Vielleicht gibt es dafür keinen besseren Beweis als den "rékli "₀₂₉

   Ist es möglich, dass die Männer und Jungen, die beim Eisenbahnbau arbeiteten, das Kleidungsstück als Geschenk mitnahmen?₀₃₀