Városlőd története. / Magyar Nyugoti –Mozdonyvasút Városlődnél.

    Egykor közös magyar–osztrák vasút társaság volt, melynek 90 évi időtartamra szóló engedélyét az 1869. évi V. törvénycikk tartalmazta._{022(Koppintás bal egér)} A magyar vonalak építésére mérföldenként 36 400 forintot biztosítottak, Stájerország 5%-ot biztosított 719 800 forint építési tőke után mérföldenként. A különböző vonalváltozások, továbbá a grazi pályaudvar költséges építése pénzügyi zavarokat idéztek elő, ehhez járult később a győri, székesfehérvári stb. közös pályaudvarok költsége is. Ezek fedezése végett Stájerország az építési tőkét mérföldenként 728 000 forintra emelte föl, továbbá 3 276 400 forintra újabb elsőbbségeket adtak el.  

   Amikor a magyar kormány az 1875. évi XLI. törvénycikk₀₂₃ és az 1876. évi XI. törvénycikk alapján₀₂₄ meghatalmazást nyert a vasutak segélyezésére, a Magyar Nyugati Vasút 571 000 forintot kapott, melyhez az osztrák kormány azzal járult, hogy a stájerországi vonalak tiszta jövedelmét 332 000 forint erejéig biztosította. Ennek ellenére 1885-ben 373 510 forint függő adóssága volt a társaságnak és ennek fedezésére a szelvények értékét kellett csökkenteni 1 forint 25 krajcárral, sőt az újabb beruházások érdekében az 1874. évi kölcsönt megnövelték. Végül 1888. augusztus 19-én mindkét kormány lefoglalta a vasutat, majd 1889. január 1-jétől az 1889. évi XIV. törvénycikk értelmében₀₂₅ a magyar állam vasúti hálózatához csatolták.₀₂₆

   A vasút 1869 és 1872 között, az akkori munkamódszerekhez viszonyítva hihetetlenül rövid idő alatt épült. Az építési engedélyt 1869. július 14-én írta alá Ferenc József császár és Andrássy Gyula miniszterelnök, és 1872. október 3-án már meg is indult a teljesen megépült pályán a vasúti forgalom.

   Hogy ez a rövid idő mit jelent, elég figyelembe venni az akkori földmunkák gépesítési fokát. Minden munkát kézi ásóval, lapáttal, csákánnyal, kubikus talicskával, lovas-és ökrös szekerekkel kellett elvégezni. Városlőd képe két év alatt megváltozott. A falu hosszában a Torna patak mentén a volt halastavak nyomai eltűntek, helyébe hosszú kimagasló töltés készült és hosszában kettészeli a völgyben elnyúló falut. A vasútépítés sok embernek adott munkát, majd fenntartása több családnak megélhetést.(Köztük a mienknek is. Szerk.)

   Elképzelhető a lázas várakozás és csodálkozás, amikor az első vonat végig haladt. A vasúti töltés elkészítése alkalmával az addig a Veszprémi utca és tornapatak hidjának találkozásánál állott fülkéből eltűnt Nepomuki Szent János faszobra. Valaki a Csehbányai kápolnába vitte.₀₂₇

   A vasút Városlődnek nemcsak a határát szabdalta össze, hanem belterületi képét is teljesen megváltoztatta. A mintegy 2,5 km hosszú, mély völgyben fekvő község házai mellett közvetlen közel robog végig É—D-i irányban a vonat. A Szentgál és Városlőd közötti szintkülönbséget a városlődi határban óriási kanyarral tették fokozatossá. Ezáltal a határ, amely már eddig is szűkösen adott földet, most még kisebb lett, és a házak melletti konyhakertek nagy része elveszett. A vasúti közlekedés és szállítás előnyeiért községünk lakossága tetemes áldozatokat hozott._027/1

   Feljegyzések szerint az 1879-es és az 1886-os hideg tél a vasút forgalomban is komoly fennakadásokat okozott.₀₂₈

   A 2,5 km hosszú község lakóinak sokat kellett gyalogolniuk a Városlőd-Kislőd vasútállomásig, ha utazni akartak. Régi vágyuk, hogy a falu közepén is álljon meg a vonat, 1927-ben teljesült. Jókai Ihász Miklós országgyűlési képviselőjelölt ígéretet tett a községnek, hogy megválasztása esetén megépítteti az óhajtott megállót. A városlődi választók egyöntetűen rászavaztak, Jókai Ihász Miklós képviselő lett, a megálló pedig megépült.

   A vasútépítésre sok munkás érkezett Mezőkövesdről és környékéről. Ezt talán mi sem bizonyítja jobban, mint az ottani viseletben megjelenő „rékli”₀₂₉

Elképzelhető, hogy a vasútépítésen dolgozó férfiak, legények ajándékba vitték magukkal a ruhadarabot? (Szek.)₀₃₀