Városlőd története. / A település kialakulása. / Entwicklung der Siedlung.

1992-97 között német segítséggel felújítják a vissza vásárolt Ifjúsági tábort (korábbi úttörőtábor). A központi épületet „kastélyt” az 1920-as években a Kőedénygyár történetének legsikeresebb tulajdonosa, a budapesti szék- és faáru nagykereskedő, Iglauer István építteti a gyár közvetlen szomszédságában, az Üveg-hegy oldalában.₀₄₀ Ezt a nagyrészt fából készült villát Svájcban előre gyártott kitűnő fa alkatrészekből állították össze. A faáru gyáros Iglauer az örökzöldek tisztelőjeként a villa körül parkot is létesített.₀₄₁Szeibert József Iglauer kertésze szerint a sokat utazó üzletember útjairól mindig valamilyen örökzöld csemetével tért haza, így a parkban minden (Ezen az éghajlaton megmaradó.) örökzöld megtalálható volt.Szerk.) Az építtető iránti tiszteletből 2001-ben e csodálatos helyet a benne található épületekkel Iglauer Parkká keresztelték. Azóta is folyamatos felújítások, átépítések vannak, az ide érkező jelentős számú tanulni, pihenni és kikapcsolódni vágyó vendégek minél színvonalasabb kiszolgálása érdekében.

A „régi” iskolaépület átalakításával megoldották az iskolások étkeztetését is. Már nem kell az ebédhez az Iglauer parkba lesétálni.

Öt év után 1995-ben befejeződik a műemléki oltár restaurálása. Újra régi fényében tündököl.

1997-ben minden házhoz kiépítik községünkben a telefonhálózatot.

1998-ban a kitelepítés 50. évfordulóján kerül felállításra/felszentelésre a templom bejáratával szemben egy be nem fejezett sírkő, mint emlékmű. A művész gondolatában, a szomorú történet szerint, a megrendelő, vagy a mester kitelepítése miatt maradhatott félkészen a mű.

1998-ban vezetékes gáz épül a faluban. Sok családnak megkönnyítve az életet.

1999 végén a csatornarendszer szinte minden házhoz kiépítésre került. Ezzel megszűnt a sok bosszúságot okozó, és sokhelyütt szabálytalan módon megépített, derítők környezet szennyezése.

Az országos tendenciákkal szemben, megyénkben egyre többen vállalták nemzetiségi identitásukat, hiszen míg 1990-ben csupán 768 fő, addig 2001-ben már 3077 fő vallotta magát a német nemzetiséghez tartozónak. A német anyanyelvűek száma is növekedett: az 1990-es adatok szerint akkor 855-en, míg 2001-ben már 1150-en vallották anyanyelvüknek a németet.

A két új kérdésre adott válaszok szerint pedig a német nyelvet családi, baráti körben használók száma 2469 fő, míg a német kulturális értékekhez, hagyományokhoz kötődőké 4607 fő volt. 2001-ben a németek száma Veszprémben volt a legmagasabb, ahol összesen 1055 fő vallotta magát a nemzetiséghez tartozónak. Rajta kívül pedig mindössze 13 településen haladta meg számuk a 100 főt. (Ide tartozik Városlőd is.)

Sajnos míg 2001-ben a német kisebbséghez tartozók 19%-a vallotta anyanyelvének is a németet, addig 2011-ben már kevesebb, mint 16%-uk._041/1

2017. szeptember 13-án A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság soros ülésén 61/2017. számú határozatával „A” kategóriában a nemzeti sírkert részévé nyilvánította Mayer György gyáros sírhelyét (Városlőd, Alsó temető).

2019-ben új optikai kábelen jut el sok házba, a telefon, a gyors internet, és sok televíziós csatorna.(Szerk.)

2021 Februárjában az itt élők régi vágya vált valóra. Hosszú ideje tervezgetett, régóta murvával leterített templom tér, faluközponthoz méltó burkolatot kapott. A többitől eltérő más jellegű burkolat, valamelyest tükrözi az alatta megbújó, az ásatások során elő került falmaradványok helyét._041/2

Ugyanekkor készült el és lett átadva / felszentelve a település egészségügyi központja. Az eddig külön helyen, a Békeutca 7-ben található fogorvosi rendelő, és a csecsemőgondozó, új helyre az orvosi rendelő mellé, a szépen átalakított, volt orvosi lakásba költözött.₀₄₂

2022-ben elkészült a Kolostor utca, és a Hölgykő utca burkolása, felújítása. A Flórián kápolna előtti teret új díszburkolat díszíti. A felső temető harangja új haranglábat kapott. Városlődi Német Nemzetiségi Önkormányzat finanszírozásában megvalósult a kültéri keresztek, és a Hősők emlékműve felújítása. Megújúlt a Művelődési Ház földszinti üveges terme.

2022. Novemberében 40 év után megkezdődött a Tájház épületének teljes belső felújítása, a kiállított tárgyak állagmegóvása. A szín (pajta) alatti terület mezőgazdasági bemutatótérré + foglalkoztatóvá alakult.

2023-ban a Kúltúrház bejárati lépcső cseréje is megtörtént. A felső temető központi kőkeresztje is cserére szorult.

2024-ben az Önkormányzat jóvoltából a templom előtti útszakasz és a tér is új burkolatot kapott.

Városlőd elöljárói:

Bírók:

Osvad Mihály 1715₀₄₂₁₀

Josef Köller₀₄₂₁₁

Keller János 1768

Joannes Fölker 1804_042/1Bartl Flórián jegyző1844. és 1851

Seibert Josef mbíró (?) 1874_042/2

Tanácselnökök:

Retkes István 1950.10.22.-1953.04.07. Tremmel László vb. titkár

Szekeres Dezső 1953.04.08.-1956.11.19. Tusák Magdolna vb. titkár

Tomkó István 1956.12.01.-1957.06.30. Kovács Anna vb. titkár

Veres István 1957.09.16.-1978.02.11. Albert Mihályné vb. titkár

Schell Béla el.h. 1978-1980. Simon Tiborné vb. titkár. / Szabó Margit vb. titkár

Újhelyi Sándor 1980-től - 1990-ig Fülöpné Klára vb. titkár majd jegyző

Polgármesterek

József Károly 1990 -1998-ig

Pintér Károlyné 1998 - 2002-ig

József Károly 2002 – 2006-ig 2007-től - 2012-ig Dobosi Gergely jegyző

Csekényi István 2006 – 2019-ig 2012-től Dr. Ádám Renáta jegyző

Schell Tamás 2019 –

Városlőd Község címere

A címer egyes elemei a község történetének mindkét korszakára (a török dúlás előtti és az újratelepítést követő időszakokra) utalnak.₀₄₃ A címer, pajzs alakú, a szélén teljesen körbefutó keskeny kékeszöld színű szegéllyel.

Ennek jelentése: a község egy védett völgyben (amit valamikor Szt. Mihály völgynek hívtak) fekszik, és forrásokban gazdag mezők és erdők övezik.

A címert függőlegesen egy hullámos kék csík szeli ketté. Ez részben a falu közepén kanyargó Torna-patakot jelképezi, részben a Spessarti Aubach völgyére utal, ahonnan a XVIII. sz. elején néhány család ide áttelepült.

A címer 4 mezőből áll, melyek alapszíne a sárga és a purpur. A sárga szín az érett gabonát, a kenyeret, az életet jelképezi. A purpur a hajnal, az újrakezdés színe arra utal, hogy ebben a völgyben több nép (avarok, szlávok, magyarok, németek) építette fel a maga települését az előző település romjaira vagy azok mellé.

Bal felső mező: Sárga alapon egy fehér tányér, melynek díszítése két egymással szembefordított hal. A tányér határainkon túl is jól ismert majolikagyárra utal. A benne lévő két hal a karthauzi szerzeteseket, a hajdani kolostort és a hozzátartozó halas tavakat jelképezi.

Jobb felső mező: Purpur alapon egy írótoll és egy üvegfúvó cső. Az írótoll a karthauzi szerzetesek egyik fontos tevékenységét, a kódexírást jelzi. Az üvegfúvó cső az 1715 körül alapított pillei üveghutára utal.

Bal alsó mező: Purpur alapon egy ekevas látható csoroszlyával és öt gabonakalásszal. Ezek együtt azt jelzik, hogy elődeink egyik fő foglalkozása a földművelés volt.

Jobb alsó mező: Sárga alapon tölgyfalevél két makkal. A községet régen nagy erdők övezték, amelyek lehetővé tették az üveghuta üzembe helyezését, faeszközök készítését, a sertések makkoltatását. Mivel a környékre inkább bükkfa a jellemző, a tölgylevél a fafeldolgozás mellett a XVIII. sz. elején betelepített lakosság őshazáját, a Spessarti erdőket is idézi.

Die Geschichte von Városlőd. / Entwicklung der Siedlung.

Das zentrale Gebäude, ein "Schloss", wurde in den 1920er Jahren von István Iglauer, dem erfolgreichsten Besitzer in einem Budapester Großhändler für Stühle und Holzprodukte, am Rande des Glasberges in unmittelbarer Nähe der Fabrik errichtet.₀₄₀ Die größtenteils aus Holz bestehende Villa wurde aus hervorragenden, in der Schweiz vorgefertigten Holzteilen zusammengesetzt. Als Holzfabrikant war Iglauer ein Liebhaber von immergrünen Pflanzen und legte um die Villa herum einen Park an.₀₄₁ Laut József Szeibert, Iglauers Gärtner, kehrte der vielgereiste Geschäftsmann von seinen Reisen immer mit einigen immergrünen Setzlingen zurück, so dass der Park alle immergrünen Pflanzen enthielt, die in diesem Klima überleben konnten. Seitdem wurden immer wieder Renovierungen und Umbauten vorgenommen, um den zahlreichen Besuchern gerecht zu werden, die hierher kommen, um zu lernen, zu entspannen und sich zu vergnügen.

Das "alte" Schulgebäude wurde für die Verpflegung der Schulkinder umgebaut. Das Mittagessen ist nicht mehr ein Spaziergang zum Iglauer Park.

Nach fünf Jahren wurde die Restaurierung des monumentalen Altars 1995 abgeschlossen. Er erstrahlt wieder in seinem alten Glanz.

1997 wird in jedem Haus des Dorfes ein Telefonnetz installiert.

Zum 50. Jahrestag der Vertreibung wird 1998 ein unvollendeter Grabstein gegenüber dem Eingang der Kirche aufgestellt/eingeweiht. Nach Meinung des Künstlers, so die traurige Geschichte, könnte das Werk wegen des Auftraggebers oder der Vertreibung des Meisters unvollendet geblieben sein.

1998 wurde in dem Dorf eine Gasleitung gebaut. Das machte das Leben für viele Familien einfacher.

Ende 1999 wurde das Abwassersystem in fast allen Häusern installiert. Damit wurde der Umweltverschmutzung durch die vielen störenden und vielerorts unregelmäßig gebauten Abwasserkanäle ein Ende gesetzt.

Entgegen dem nationalen Trend haben immer mehr Menschen im Landkreis eine nationale Identität angenommen, von 768 im Jahr 1990 auf 3077 im Jahr 2001. Auch die Zahl der deutschen Muttersprachler hat zugenommen: 1990 gaben 855 Personen Deutsch als ihre Muttersprache an, 2001 waren es 1 150 Personen.

Nach den Antworten auf die beiden neuen Fragen belief sich die Zahl der Personen, die Deutsch im Familien- und Freundeskreis verwenden, auf 2 469, während die Zahl der Personen, die sich deutschen kulturellen Werten und Traditionen verbunden fühlen, 4 607 betrug. Im Jahr 2001 war die Zahl der Deutschen in Veszprém am höchsten, wo sich insgesamt 1 055 Personen zu dieser Nationalität bekannten. Außerhalb von Veszprém gab es nur in 13 Gemeinden mehr als 100 Personen (einschließlich Városlőd).

Während im Jahr 2001 noch 19 % der deutschen Minderheit Deutsch als Muttersprache angaben, waren es 2011 leider nur noch 16 %._041/1

Am 13. September 2017 erklärte der Nationale Gedenk- und Erinnerungsausschuss in seiner regulären Sitzung mit seinem Beschluss Nr. 61/2017 das Grab von György Mayer in Városlőd, Unterer Friedhof, als Teil des Nationalen Friedhofs in der Kategorie "A".

Im Jahr 2019 wird ein neues Glasfaserkabel Telefon, Hochgeschwindigkeitsinternet und viele Fernsehkanäle in viele Haushalte bringen.

Im Februar 2021 geht ein alter Wunsch der hier lebenden Menschen in Erfüllung. Der seit langem geplante Kirchplatz, der lange Zeit mit Schotter bedeckt war, erhielt eine Pflasterung, die einem Dorfzentrum würdig ist. Die Pflasterung, die sich von den anderen unterscheidet, spiegelt in gewisser Weise die Lage der darunter verborgenen Mauerreste wider, die bei den Ausgrabungen zutage traten._041/2

Das Gesundheitszentrum der Gemeinde wurde zur gleichen Zeit fertiggestellt und eingeweiht/geweiht. Die Zahnarztpraxis und die Kinderklinik, die zuvor an einem anderen Standort in der Békestr 7 untergebracht waren, zogen an einen neuen Standort neben der Arztpraxis, in die schön umgebaute ehemalige Arztwohnung.₀₄₂

Im Jahr 2022 wurde die Pflasterung und Renovierung der Klosterstraße und der Hölgykő-Straße abgeschlossen. Der Platz vor der St.-Florian-Kapelle wurde mit einer neuen Pflasterung versehen. Die Glocke des oberen Friedhofs erhielt einen neuen Glockenturm. Die Renovierung der Kreuze im Freien und der Heldenstatue wurde von der Deutschnationalen Gemeinde Városlőd finanziert. Die Glashalle im Erdgeschoss des Hauses der Kultur wurde renoviert.

Im November 2022 wurde nach 40 Jahren mit der kompletten Innenrenovierung des Dorfmuseums begonnen, wobei die Exponate erhalten blieben. Der Bereich unter der Scheune wurde in einen landwirtschaftlichen Demonstrationsbereich + wurde zu ein abeitszentrum umgewandelt.

Im Jahr 2023 wurde die Eingangstreppe zum Kulturhaus eingang ersetzt. Das zentrale Steinkreuz auf dem oberen Friedhof musste ebenfalls ersetzt werden.

Die Bürgermeister in Városlőd:

Die Richter:

Mihály Osvad 1715₀₄₂₁₀

Josef Köller₀₄₂₁₁

János Keller 1768

Joannes Fölker 1804_042/1Flórián Bartl , Notar 1844. und in 1851

Josef Seibert (?) 1874_042/2

Ratsvorsitzende:

Retkes István 22.10.1950 - 07.04.1953 Tremmel László stellvertretender Sekretär

Dezső Szekeres 08.04.1953 - 19.11.1956 Magdolna Tusák stellvertretende Sekretärin

István Tomkó 01.12.1956 - 30.06.1957 Anna Kovács stellvertretende Sekretärin

István Veres 16.09.1957 - 11.02.1978 Frau Albert Mihályné stellvertretende Sekretärin

Béla Schell (1978-1980) Tiborné Simon (1978-1980).

Margit Szabó stellvertretende Sekretärin

Sándor Újhelyi von 1980 - 1990 Klára Fülöpné vb. Sekretärin dann Notar

Bürgermeister

Károly József 1990 -1998

Aranka Károlyné Pintér 1998-2002

Károly József 2002 - 2006 2007 - 2012 Dobosi Gergely Notar

István Csekényi 2006 - 2019 ab 2012 Dr. Renáta Ádám Notar

Tamás Schell 2019 -

Wappen von Városlőd

Einige Elemente des Wappens beziehen sich auf beide Perioden der Geschichte des Dorfes (vor der türkischen Besatzung und nach der Wiederbesiedlung).₀₄₃ Das Wappen ist schildförmig mit einem schmalen blau-grünen Rand, der um den ganzen Rand herum verläuft.

Es bedeutet, dass das Dorf in einem geschützten Tal liegt (das früher St. Michaels-Tal hieß), umgeben von Feldern und Wäldern, die reich an Quellen sind.

Das Wappen ist vertikal durch einen gewellten blauen Streifen geteilt. Es stellt zum einen den Bach Torna dar, der sich durch den Ortskern schlängelt, und verweist zum anderen auf das Tal des Spessarti Aubach, aus dem einige Familien zu Beginn des 18. Jahrhunderts eingewandert sind.

Das Wappen besteht aus 4 Feldern, wobei die Grundfarben Gelb und Violett sind. Gelb ist die Farbe des reifen Getreides, des Brotes und des Lebens, während Violett die Farbe der Morgendämmerung und des Neubeginns ist, was darauf hindeutet, dass mehrere Völker (Awaren, Slawen, Ungarn, Deutsche) ihre Siedlungen in diesem Tal auf oder in der Nähe der Ruinen früherer Siedlungen errichtet haben.

Linkes oberes Feld. Der Teller verweist auf eine über die Landesgrenzen hinaus bekannte Majolika-Fabrik. Die beiden Fische in der Schale stehen für die Kartäusermönche, das Kloster und die dazugehörigen Fischteiche.

Rechtes oberes Feld: eine Schreibfeder und ein Glasbläserrohr auf violettem Hintergrund. Die Schreibfeder steht für eine der wichtigsten Tätigkeiten der Kartäusermönche, das Schreiben des Kodex. Die Glasbläserröhre verweist auf die um 1715 gegründete Glashütte Pille.

Linkes unteres Feld: Purpurner Hintergrund mit einer Pflugschar mit einem Maisstängel und fünf Getreidefischen. Zusammen weisen sie darauf hin, dass eine der Hauptbeschäftigungen unserer Vorfahren die Landwirtschaft war.

Rechtes unteres Feld: Eichenblätter mit zwei Eicheln auf gelbem Grund. Das Dorf war früher von großen Wäldern umgeben, die es ermöglichten, Glashütten zu errichten, Holzwerkzeuge herzustellen und Schweine zu mästen. Da das Gebiet mehr aus Buchenwald besteht, erinnern die Eichenblätter an die Wälder des Spessarts, der angestammten Heimat der Bewohner, die sich hier zu Beginn des 18.