Városlőd története. / Kőkeresztek Városlődön./ Steinkreuze.

 

   A 17. sz. második felétől kezdve Városlőd határában is több út menti kereszt maradt fenn melyeknek feliratai gyakran jelzik, hogy hála, vagy fogadalmi emlékek.   Az út menti kereszt a régi időktől megbecsülésnek örvendett. A férfi, kalapot emelt, az asszony keresztet vetett. Ennek a tiszteletnek köszönhető, hogy a 20. század viharaiban nem rombolták le őket. Ezek a viharok Városlődöt sem kímélték, de még a nem hívő emberekben sem váltott ki rossz érzést a látványuk.

   A családokban történt tragédiák, halálesetek, fogadalmak, de örömteli események (gyermekszületés) is okai voltak a keresztállításnak. Jól látható helyen, örök emlékezésre késztetnek bennünket. Utak szélén, tereken vonják magukra a figyelmünket. Így van ez Városlődön is, eltekintve két esettől (Szőlőskerti-kereszt, Szőlőhegyi-kereszt). A felújításokat Koppányi István végezte.

Kőkereszt (napórás ház előtt)_{040(Koppintás vagy bal egér)}

A Béke utca 1. számú ház előtt áll egy kőkereszt, melyen az 1808-as évszám olvasható. Az állíttató neve és az állítás oka ismeretlen.

Pár évvel ezelőtt a ház tűzfala, annak felújítása során kidőlt, személyi sérülést  okozva a keresztet is darabokra törve. Ez a baleset indította el azt a folyamatot, aminek köszönhetően már csak egy (felső - temetői) kereszt vár az újjászületésre. Felújítás éve: 2008

Kereszt az alsó temetőben₀₄₁

Állíttatva Bauer József plébános által 1904-ben. Sajnos a múlt század közepén az évszámot eltakarták, egy ajkai műkedvelő által készített fémlemezzel, ami Krisztust, és az őt sirató Máriát ábrázolja. A kereszt vörös kőből készült, a korpusz öntöttvas. Felújítás éve: 2010

Kereszt a Felső temetőben₀₄₂

Erről a keresztről sajnos egyenlőre nincsenek információink.

Schweder-kereszt₀₄₃

A Kolostor utcában található kőkereszt eredeti helyétől kb. 30 méterre lett áthelyezve, ahol az erre közlekedő jobban láthatja a falu egyik szép emlékét. Josef  Schweder és Theresia Oswald a házuk előtti kertbe állíttatták 1913-ban korán elhunyt gyermekeik emlékére. Csak Mihály nevű gyermekük érte meg a felnőttkort.

Felirat: Errechtet von Josef Schweder und Gattin Theresia Oszwald 1913. Gelobt sei Jesus Kristus. 1945.március 23. i bombázáskor megsérült szöveg most emlékeztetőül szolgál, ne feledjük történelmünk e tragikus napját.

Felújítás éve 2011     

Krebs-kereszt₀₄₄

Az iskola épülete előtt álló, fekete márványból készült keresztet Krebs Antal és Staub Rozália 1929-ben állíttatták két gyermekük emlékére: Józsefére, aki az 1. világháborúban elesett, és Mihályéra, aki az 1. világháborúban szerzett betegség folytán itthon halt meg. A kereszt felirata:

„Oh ihr alle, die hier vorübergehet am Wege,

Schauet auf, und sehet, ob ein Schmerz gleich sei meinem Schmerze.”

„Errichtet durch Rosalia Staub, Anton Krebs, Josef Krebs, Michael Krebs.”

"Ó ti mindnyájan, akik az úton itt elhaladtok, nézzetek föl, és lássátok, hogy van-e az enyémhez hasonló fájdalom. Állítatta Rosalia  Staub ,Anton Krebs  Josef Krebs  Michael Krebs"   Az első két név a szülőké, a következő kettő az elhunyt fiúké.

Szőlőskerti-kereszt₀₄₅

Karácsonyi József, és felesége Keller Franciska állították 1936-ban. Házasságukat sokáig nem kísérte gyermekáldás. Ezért fogadalmat tettek, ha lesz gyermekük, keresztet állítanak a földjükön. A gyermek megszületett, a keresztet felállíttatták.

Felirata: " O edles Kreuz o edler Staum!

               Durch dich der Mensch zur Gnade kam

               An dir hat Jesus triumohiert,

               Darum dir aller Ruhm gebührt

               Mit Freunde ich umarme dich"

(Ó nemes kereszt, ó nemes törzs, általad az ember kegyelemhez jutott, rajtad Jézus diadalmaskodott, ezért téged minden dicsőség megillet, örömmel ölellek át téged)

Sajnos, mivel ez a kereszt is távolabb esik a falu lakott területétől, a Jézus öntvény szobrát a Fáth-kereszthez hasonlóan vandálok lelopták.

Szőlőhegyi-kereszt₀₄₆

A kőkereszt a Szőlőhegy DK-i oldalán állt. Időközben egy vállalkozó megvásárolta a területet, és az 1929 óta itt álló keresztet elszállíttatta a birtokának egy másik, mások által nem látható pontjára. Eredeti helyén a talapzat, a Mária dombormű, és a kereszt még ép volt, de a korpusz már hiányzott. 

Felirata:  

              „ O Kreuz! Unsere einzige Hoffnung, sei gegrüsst!

                 Zur grösseren Ehre Gottes errichtet durch

                                     Stefán Széplábi

                                     Terézia Széplábi

                                     Lorenz Széplábi

                                      Agnes Hanker

                                            1929.

                      O Gott! Beschütze unsere Felder!”

( Ó kereszt! Mi egyetlen reményünk, légy üdvözölve!  Ó Isten! Védd meg földjeinket.)

Názer-kereszt₀₄₇

A 8-as főút északi oldalán, egy egyedül álló házban Názer Gyula és családja lakott, a ház előtti kereszt róluk kapta a nevét. A kereszttel Freund István kívánt az első világháborúban elesett fiának emléket állítani. Az évszám nem ismeretes. A kis, négyszög alapú talpazaton kívül az egész kereszt fából készült. Állítás éve:1929. Elől az 1946-os dátum látható, ami a 2. világháborúban megsérült kereszt kijavításának, és újbóli felszentelésének az időpontja. "Amikor a Názer-keresztet a 46-os évben újraszentelték, processzió vonult oda zászlókkal"

Kőkereszt (Brückenacker Kreuz) 1905₀₄₈

Nevét a mellette található kis hídról kapta, a Gombás puszta felé vezető régi országút mellett. A keresztet körül ölelő díszes vaskerítést már ellopták, de szerencsére a tettesek számára a kereszt értéktelen.

Felirata:

Isten dicsősége, Szűz Mária tiszteletére emeltette Fád (Fáth) Mária 1905.

Idős emberek mesélték, hogy Fád Mária fiatal korában azt találta mondani, hogy ha menyasszony lesz, szebb lesz, mint Szűz Mária. Ezért Isten gyógyíthatatlan sebekkel büntette meg, amikbe sok szenvedés után belehalt. Betegsége alatt ő maga állíttatta a keresztet engesztelésül.

 Kőkereszt ("Kreiz")  1909₀₄₉

Lévai alatti keresztként is emlegetik. (volt vasúti őrház közelében, lakója Lévai család)

Felirata: " Dicsértessék a Jézus Krisztus 1909" Valószínűleg az egyházközösség állíttatta. Ma élő idős emberek emlékeznek arra, hogy a falu apraja-nagyja a pap vezetésével kivonult ide imádkozni.

Ez a kereszt van leginkább kitéve az időjárás viszontagságainak, ezért javítása sűrűbben indokolt. Felújítás éve: 2009

Mária-szobor 1845 előtt₀₅₀

Utoljára még egy emlék a hithű városlődi családok jóvoltából.

Városlőd központjában, a katolikus templom mellett van egy magas talapzaton álló Mária-szobor. A Keller család állíttatta. Zichi Domokos püspök 1845. évi egyházi látogatási jegyzőkönyvében már említést tesz, így az állítás éve korábban volt.

Felirata:  "Ganz schön bist du Maria und Makel der Erbsünde ist in dir"

( Teljesen szép vagy te Mária, és nincs benned az eredeti bűn szeplője.)

Felújítás éve: 2010₀₅₁

 

Die Geschichte von Városlőd. / Steinkreuze.

 

    Seit der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts sind am Stadtrand von Városlőd mehrere Wegkreuze erhalten geblieben, oft mit Inschriften, die darauf hinweisen, dass es sich um Gelübde-Denkmäler handelt. Das Kreuz am Straßenrand wird seit jeher verehrt. Der Mann mit erhobenem Hut, die Frau gekreuzt. Diesem Respekt ist es zu verdanken, dass sie in den Stürmen des 20. Jahrhunderts nicht zerstört wurden.  Diese Stürme verschonten Townsend nicht, aber auch Nicht-Gläubige fühlten sich bei ihrem Anblick nicht schlecht.

    Tragödien in den Familien, Todesfälle, Gelübde, aber auch freudige Ereignisse (Geburt eines Kindes) waren Anlass für die Taufe. An prominenter Stelle geben sie uns ein ewiges Andenken. Sie ziehen unsere Aufmerksamkeit an den Rändern von Straßen und Plätzen auf sich. Dies ist auch in Városlőd der Fall, mit Ausnahme von zwei Fällen (Weingarten-Kreuz, Weinberg-Kreuz). Die Renovierungen wurden von István Koppányi durchgeführt.

Steinkreuz (vor dem Sonnenuhr haus)_{040(Tippen oder linke Maus)}

    Vor dem Haus in der Béke-Straße 1 befindet sich ein Steinkreuz mit der Jahreszahl 1808. Der Name der Person, die es errichtet hat, und der Grund für seine Aufstellung sind unbekannt.

Vor einigen Jahren stürzte bei Renovierungsarbeiten die Brandmauer des Hauses ein, wodurch Personen verletzt wurden und das Kreuz in Stücke brach. Dieser Unfall setzte einen Prozess in Gang, der dazu führte, dass nur noch ein Kreuz (das obere - das Friedhofskreuz) auf seine Wiedergeburt wartet. Jahr der Renovierung: 2008

Kreuz auf dem unteren Friedhof₀₄₁

    Es wurde 1904 vom Pfarrer József Bauer errichtet. Leider wurde die Jahreszahl in der Mitte des letzten Jahrhunderts durch eine von einem Amateur aus Ajka angefertigte Metallplatte verdeckt, auf der Christus und die um ihn weinende Maria abgebildet sind. Das Kreuz ist aus rotem Stein und der Korpus aus Gusseisen. Jahr der Renovierung: 2010 

Kreuz auf dem Oberen Friedhof₀₄₂

Leider liegen uns zur Zeit keine Informationen über dieses Kreuz vor.

Schweder Kreuz₀₄₃

Das Steinkreuz in der Klosterstraße wurde um etwa 30 Meter von seinem ursprünglichen Standort versetzt, damit die Passanten ein schönes Denkmal des Dorfes besser sehen können. Es wurde 1913 von Josef Schweder und Theresia Oswald im Garten vor ihrem Haus zum Gedenken an ihre zu früh verstorbenen Kinder errichtet. Nur ihr Sohn Michael überlebte bis zum Erwachsenenalter.

Inschrift. Der Text, der bei der Bombardierung am 23. März 1945 beschädigt wurde, dient nun als Mahnung, diesen tragischen Tag in unserer Geschichte nicht zu vergessen.

Jahr der Renovierung 2011 

Krebs-Kreuz₀₄₄
Das Kreuz aus schwarzem Marmor vor dem Schulgebäude wurde 1929 von Antal Krebs und Rozália Staub zum Gedenken an ihre beiden Kinder, Joseph, der im Ersten Weltkrieg fiel, und Michael, der nach einer Krankheit im Ersten Weltkrieg zu Hause starb, errichtet. Die Inschrift auf dem Kreuz lautet:

                            „Oh ihr alle, die hier vorübergehet am Wege,

               Schauet auf, und sehet, ob ein Schmerz gleich sei meinem Schmerze.”

           „Errichtet durch Rosalia Staub, Anton Krebs, Josef Krebs, Michael Krebs.”

Weingarten-Kreuz₀₄₅
Errichtet von József Karácsonyi und seiner Frau Franciska Keller im Jahr 1936. Ihre Ehe war lange Zeit nicht von Kindersegen begleitet. Deshalb legten sie ein Gelübde ab: Wenn sie Kinder bekämen, würden sie auf ihrem Grundstück ein Kreuz errichten. Das Kind wurde geboren und das Kreuz wurde errichtet.

Inschrift:" O edles Kreuz o edler Staum!

               Durch dich der Mensch zur Gnade kam

               An dir hat Jesus triumohiert,

               Darum dir aller Ruhm gebührt

               Mit Freunde ich umarme dich"

Weinberg-Kreuz₀₄₆
Das Steinkreuz stand auf der DK-Seite des Weinberghügels. In der Zwischenzeit kaufte ein Unternehmer das Grundstück und ließ das Kreuz, das seit 1929 dort stand, an einen anderen, nicht einsehbaren Teil seines Grundstücks versetzen. An seinem ursprünglichen Platz waren der Sockel, das Marienrelief und das Kreuz noch intakt, aber der Korpus fehlte.

Inschrift:

             „ O Kreuz! Unsere einzige Hoffnung, sei gegrüsst!

                Zur grösseren Ehre Gottes errichtet durch

                                Stefán Széplábi

                                Terézia Széplábi

                                Lorenz Széplábi

                                Agnes Hanker

                                      1929.

                O Gott! Beschütze unsere Felder!” 

Kreuz des Nazers₀₄₇
Gyula Názer und seine Familie lebten in einem einzigen Haus an der Nordseite der Hauptstraße 8, und das Kreuz vor dem Haus ist nach ihnen benannt. István Freund wollte mit dem Kreuz an seinen Sohn erinnern, der im Ersten Weltkrieg gefallen war. Das Datum ist nicht bekannt. Abgesehen von dem kleinen rechteckigen Sockel ist das gesamte Kreuz aus Holz gefertigt. Das Datum auf der Vorderseite ist 1946, das Datum der Reparatur und Wiedereinweihung des im Zweiten Weltkrieg beschädigten Kreuzes. "Bei der Wiedereinweihung des Nazarenerkreuzes im Jahre 46 zog eine Prozession mit Fahnen zum Kreuz.

Steinkreuz (Brückenacker Kreuz) 1905₀₄₈
Benannt nach der kleinen Brücke daneben, an der alten Landstraße zur Gombás Puszta. Der verzierte Eisenzaun, der das Kreuz umgibt, wurde gestohlen, aber zum Glück für die Täter ist das Kreuz wertlos. Inschrift: 

Zur Ehre Gottes, zu Ehren der Jungfrau Maria, erbaut von Fád (Fáth) Mária 1905.

Alte Leute erzählten mir, dass Maria von Fád, als sie jung war, sich selbst dabei ertappte, wie sie sagte, dass sie, wenn sie eine Braut würde, schöner als die Jungfrau Maria wäre. Dafür bestrafte Gott sie mit unheilbaren Wunden, an denen sie nach langem Leiden starb. Während ihrer Krankheit ließ sie selbst das Kreuz als Sühne errichten.

 

Steinkreuz ("Kreiz") 1909₀₄₉

Auch bekannt als das Kreuz unter Lévai (in der Nähe des ehemaligen Bahnhofs, bewohnt von der Familie Lévai).

Inschrift: "Gelobt sei Jesus Christus 1909"

Wahrscheinlich von der Gemeinde errichtet. Die heute lebenden Alten erinnern sich daran, dass die Dorfväter und -großväter, angeführt vom Pfarrer, hierher kamen, um zu beten.

Dieses Kreuz ist den Witterungseinflüssen am stärksten ausgesetzt und muss daher öfters repariert werden. Jahr der Renovierung: 2009

Marienstatue vor 1845₀₅₀
Eine letzte Erinnerung, die von den gläubigen Familien der Stadt stammt.

Im Zentrum von Városlőd, neben der katholischen Kirche, befindet sich eine Marienstatue auf einem hohen Sockel. Sie wurde von der Familie Keller errichtet. Bischof Domokos Zichi erwähnt sie bereits im Protokoll der Kirchenvisitation von 1845, so dass das Jahr ihrer Aufstellung früher liegt.

Inschrift: "Ganz schön bist du Maria und Makel der Erbs iste in dir".

Jahr der Renovierung: 2010₀₅₁

Katolikus élet Városlődön./ Római katolikus templom Városlődön./ Römisch-katholische Kirche in Városlőd.

 

    A 18. század első felében két település és két templom volt a mai Városlőd helyén. Ezt az állapotot szüntette meg Padányi Bíró Márton 1747 és 50 között, amikor a közös kőtemplom felépítéséről döntött. A helye adott volt, hiszen a kolostor egykori templomának falmaradványai és a körülötte heverő romok biztosították a szükséges követ. A többi építőanyagról és a szakemberekről a püspök gondoskodott, a napszámos munkát és a fuvart a két falu lakossága szolgáltatta. A tetőzet eredetileg fazsindelyből készült._{001 (Koppintás vagy bal egér)}

   1754. szeptember 29.-én Szent Mihály napján, az új templom védőszentjének ünnepén Bíró Márton püspök úr személyesen tartotta meg benne az első szentmisét, áldotta meg és prédikált. A saját maga által adományozott főoltár valószínűleg akkor már a helyén volt. A legnagyobb plébániák közé tartozik ekkor, amelyből folytonosan válik le és önállósul: Kislőd, Szentgál, Magyarpolány, Úrkút, Tósokberénd, Ajka, Bakonyjákó.

   A tornyot 1778–79-ben Bajzáth József püspök építtette a hajóhoz. A templom 18. századi barokk stílusban épült, nyugati oldalán toronnyal, kelet felé a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel. Ehhez kapcsolódik észak felől a sekrestye. A hajóhoz északi oldalon három gótikusnak ható támpillér tartozik. A déli homlokzatból szalagtagos kőkeretes oldalbejárat nyílik. A hajó padlószintje a jelenlegi külső terepszinttel egy vonalban húzódik, a torony szintjénél két lépcsőfokkal alacsonyabban. A városlődi templom védőszentje, akárcsak a frankok által épített első kis fatornyos templomé, Szent-Mihály arkangyal; a szeptember 29-ét követő vasárnap hagyományosan a búcsú napja.₀₀₂

   A fából faragott főoltár alsó része vörös márvány utánzatú, két női angyalhermás kompozit oszlopfejjel, két-két oszloppal, többszörösen megtört párkányzat. Középen a sátánt a paradicsomból lángpallossal kiűző Szt. Mihályt örökítette meg. A két oldalán egy-egy királyszobor látható: balról Szt. István jobbról Szt. László (szemben nézve). A második szinten Szt. Imre herceget, felette Szűz Mária mennybevételét ábrázolja felhők felett, angyalok között. A gyönyörű kivitelű oltárt 1720 után készíthette Schmidt Ferenc, aki Padányi Bíró Márton püspök kiemelkedő faszobrásza, egyúttal Veszprém megye korabeli szakrális művészetének meghatározó egyénisége volt. A Cseh-Morvaországból származó fafaragó legtermékenyebb korszaka az 1740–60 közötti évtizedekre tehető.₀₀₃

   A templom első nagy külső és belső renoválását 1858-ban Ranolder Jánosnak - egyike a legnagyobb alkotó veszprémi püspököknek - köszönhetjük. A belső berendezés, a szószék és az oltár ekkor az eredetinél valamivel világosabb színt kapott.

   A templomhajó elején még két mellékoltár is van: az egyiken Jézus szíve-, a másikon Mária szíve-szobor látható. Ezek a szobrok 1925-ben kerültek a templomba, jelenlegi helyükön 1937 óta állnak.₀₀₄ A harmadik mellékoltár egy Lurdi Mária-szoborral az oldalsó bejárattal szemben, a hajó bal oldalán található. Az 1995-től végzett ásatási munkák alkalmával, a külső vakolat leverésekor kiderült, eredetileg itt is egy oldalajtó volt. Régről egyesek tudni vélik, hogy annak idején a két falu rossz viszonya miatt, a déli oldalajtón csak a Pilleiek, míg az északi oldalajtón a Városlődiek jártak misére. Mikor már a helyzet rendeződni látszott az északi oldalajtó Lurdy-oltárral való lezárásáról döntöttek.(Szerk.)₀₀₅ Ennél az oltárnál építik fel minden karácsonykor a "Betlehemet", illetve készítik el nagyhét idejére a "Szent Sírt".

   A főoltárhoz hasonlóan műemléki védelem alatt áll a gazdag díszítésű, szintén fából készített barokk szószék is.₀₀₆ Az 1747-es egyház-látogatás során készült feljegyzés említést tesz arról, hogy a frankok által használt kicsiny templomnak volt egy 6 regiszteres orgonája is. Feltehetően az került át az újonnan épített templomba, hiszen eredeti helyén nem volt már rá szükség.(Szerk.)

   Gondolatban vessünk egy pillantást a kórus karzatára: díszes, fából faragott rácsozat volt. kb. két és fél méter magasan indítva. (A márkói templom kórusán van még hozzá hasonló.)₀₀₇ Az akkori orgonát az 1790-es években Adler Ferenc gazdag csehbányai üveghuta mester adományozta a templomnak.

   Az első világháborúban Városlődről elvitt harangok_007/1 pótlására 1922-23-24-ben egy 224 kg-os harangot öntettek a helyi hívők és a Városlődről Amerikába kivándoroltak, (A második világháború ezt elvitte.) és került még egy 114 kg-os, egy 40 kg-os a felső, és egy 36 kg-os az alsó temetőbe is.₀₀₈

Jézus szíve és Mária szíve szobrok 1925-ben kerültek mellékoltárokba,  mostani helyükre.

   A kórus karzata az 1930-as években már nem volt biztonságos, fája elöregedett, a templombelső renoválása is éppen esedékes volt, és az orgona sem felelt már meg rendeltetésének 140 éves használat után. Így a templombelső renoválásával egy időben a kórus erős téglafal karzatot és egy kiválóan szép kivitelű, két manuálos, sokregiszteres, mechanikus légfúvással működő orgonát is kapott.

   Az új orgonának, mit Barakovits János épített, figyelemreméltó története van. 1930-ban vetette Sági József akkori városlődi plébános az egyházközséggel. Ára 8600,- Pengő volt. A vételár törlesztéses részét 4 év alatt kellett volna kifizetni, oly módon, hogy minden hitközségi tagra évi 2,- Pengő jutott. Valamilyen oknál fogva azonban már az első évben a fizetendő összegnek csak 46%-a folyt be. A fizetést megtagadók cserbenhagyták a képviselő-testületi tagokat. Nagy agitációkat folytattak a kocsmákban, ahová nem sajnálták pénzüket vinni. (Ekkor 8 kocsma működött a faluban.) Igaz, hogy 1931-et írtak akkor, világgazdasági válság volt, sok család éhezett, nem tellett ruhára, cipőre. A két jótálló József Károly és Pilcz Ignác háza, földje veszélybe került, mire Sági József törvényesen végrehajtóval, csendőrökkel hajtatta be az emberektől az elmaradt járandóságokat. Ezzel a falu és a plébános közötti viszony még jobban elmérgesedett. A rossz viszonyt javítandó, 1937. évi templomfestést Sági József saját költségére végeztette, ami nemes gesztus volt. A mennyezeti mezőnyökre ekkor bibliai tárgyú falfestmények kerültek, de ezeket az 1955. évi, Katona Lajos esperes idejében történt templomfestés alkalmával egyszínűre átfestve eltüntették.

Az orgonaügyet sokévi huzavona után végül a sors oldotta meg. Sági József — aki közben esperes lett - 1940. május 31-én meghalt, tekintélyes hagyatékából kifizették az orgona árából még fennálló részt és ezzel az ügy nyugvópontra jutott, a két kezes fellélegzett. Az orgona az óta többször szorult javításra. Nagyobb javítás először 1958-ban történt, levegő befúvó rendszerét is ekkor szerelték át elektromosra.

   A templom mind a hét ablaka ólomkeretekbe helyezett színes üvegekkel díszített. Az eredeti üvegablakok cseréje folyamatosan történt: 1927-ben, a főoltár mögött két színes ablakot szereltek fel Szt. József és Szt. Anna képével részben az Amerikában élő, részben a helybeli hívek adományából.₀₀₉ - 1935-ben Dr. Rótt Nándor megyés püspök a régi fazsindelyes tetőt leszedette és a templomot piros színű palával fedette át.

    A barokk faoltár kiemelkedő művészi értéket képvisel. Az 1950-es években meginduló állami műemléki tevékenységek során az elsők közt volt, amelynek restaurálásáról gondoskodtak: Németh Kálmán szobrászművész az OMF költségén 1954-ben restaurálta. 

   1983-ban egy harmadik színes ablak került a templomba a városlődi származású és az 1950-es években Amerikába kivándorolt, ott 1982-ben elhunyt Vesztergom Jenő hagyatékából._009/1 (Egy színes ablak ára ebben az időben 25-30 ezer Ft.) 1986-ban a már meglévő 3 színes ablakon kívül újabb 4 színes ablakkal szépült a templom: egy Pilcz Józsefné magánadományából, 3 a hívek adakozásából.₀₁₀

   A templom tornyában 3 harang lakik: egy 310,₀₁₁ egy 114,₀₁₂ és egy 18 kilogrammos (utóbbi a lélekharang).₀₁₃

     A 310 kg-os harangot Frey Mátyás plébános, - 1984-től esperes - helyeztette el a toronyban.

Belső festés 1955-ben, 1977-ben és 2007-ben volt.

Külső festést végeztetett a 1960-as, 1983-as, években.

1978-ban elektromos padfűtést készítenek.

1981-ben a harangok működtetését elektromos berendezéssel oldották meg. Így a modern technikának köszönhetően már nem volt szükség harangozóra.

1985-ben a második Vatikáni zsinat előírásainak eleget téve, szembe miséző asztalt készített Kubik Zoltán asztalos mester.

1990-ben restaurálás céljából lebontják az egész főoltárt. Előtte a tervezők egy közel két négyzetméteres pontos rajzot készítettek, a későbbi összeszereléshez. A négy évig tartó munkát az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurátori Központ restaurátor műhelye végezte. Ennek során egy áthelyezéssel kapcsolatos átalakítás nyomait is megfigyelték, ami alátámasztja az oltár írott forrásokból ismert történetét.  

1992-ben felszentelték a felső temetőben, a második világháborúban Városlődön elhunyt, és itt tömegsírban eltemetett német katonák számára készült sírhelyet.

1995 aug. 7.-én felszentelhettük a (négy év alatt) szépen restaurált főoltárunkat.

2002-ben Schneider Helmutnak köszönhetően készült előtető az Anna kápolna bejárata elé.

2003-ban Schneider Helmut és Tóth Béla ács csapatával kijavítja a templom tetőszerkezetét, és a régi piros palát, új cserépfedésre cseréli. Ekkor összefogással megtisztítottuk a padlást a sokévi szeméttől. A toronysisak festése is megtörtént.

2006-ban elkészült a templom hangosítása Feith József által.

2007-ben templom külső homlokzati helyreállítása nagy támogatottságot élvezett. A munkálatok költségeit igen jelentős mértékben a hívek adományai képezték. A településről elszakadt külhoniak adományait Dr. Roth Ferenc városlődi születésű németországban élő lokálpatrióta fogta össze._013/1 Teljes újra vakolás, a Városlődi (Staub Róbert által jegyzett.) LŐD-ÉP Bt. munkája.₀₁₄

2008 szeptemberében Schell Imre asztalosmester új bejárati ajtót, és ablakokat készít és épít be a  sekrestyébe.

2008-ban a régi mozipadok helyett új székek vásárlása, Szentélybe a két új padot szintén Kubik Zoltán készítette.     

2010-ben orgona felújítás/átépítés, Korb Gábor Móri orgonaépítő által. A jelenlegi orgona nagy összefogással lett felújítva,_014/1 melyért a település közössége 2011-ben Podmaniczky-díjat kapott.₀₁₅

2016-ban az alsó temető Anna kápolnáján lemezfedés csere. A hozzá felvezető út szilárd burkolattal való ellátása, szép kialakítása, már rég óhajtott vágya volt a közösségnek.₀₁₆ Csekényi István polgármesterkedése alatt készült el, a felső temető rendbetételével együtt.₀₁₇ 

2018 őszén elkészült a torony sisak újra festése.

2021 Szeptemberében Papp László vállalkozó új energiatakarékos, szabályozható padfűtést alakított ki. Októberben elkészült az új énekszöveg kivetítésre alkalmas rendszer.

2022 Karácsonyán Bence atya szorgalmazására (Biztonsági kamerák és riasztórendszer felszerelésével) megvalósult a napközben mindig látogatható nyitott templom. 

 

A tornyon lévő apostoli kettős-kereszt a templom püspöki létesítésére utal._017/1

 

Városlőd Plébánosai:

 

Bayerman János 1730-tól - 1735-ig Biztos feljegyzés maradt fenn róla, nem

   papírra, hanem harangra írva. A harangot Bécsben öntötték Szt. Péter és Pál

   apostolok képe díszítette. Felirata németül pedig ez volt. „Johann Bayermann

   Pfarrer in Város-lőd 1734.”₀₁₈

   Még azon évben más plébániára ment.

Steiner Ferenc 1735 -1747-ig Ő kezdi meg 1735-ben az anyakönyvezést.₀₁₉

Grossinger Ignác 1747-1754-ig Az Ő idejében kezdik a templom építését.₀₂₀

Lenttner József 1754-1755-ig A püspökúr az Ő idejében szenteli fel a

   templomot._020/1

Isl Jakab 1755.aug. majd 1756 jan.-tól Moger Ádám kislődi pléb. segít ki._020/2

Árvai Mihály 1756 júl.-tól 1757. ápr.-ig. Szept. 16-tól Ananias ferences atya

   segít ki._020/3

Jankovics József 1757-1761-ig Az Ő idejében fejeződik be a templom építése._020/4

Sárl Ferenc 1761-1766-ig 1764-ben létesül kápláni állás.₀₂₁

Jáger Antal 1766-1772-ig 1770-ben ő köti meg a faluval a káplántartási

   szerződést._021/1

Kovacsics János 1772. 5 hónap működés után elhunyt. A templomban a főoltár

   előtt temették el._021/2

Mittis János 1772-1784-ig Ő költözött be a Püspöki nyaralóból átengedett

   plébániára, és épült meg a templomtorony._021/3

Hell Alajos 1784-1806-ig₀₂₂

Móró István1806-1824-ig Az 1822-es tűzvész után a plébánia feljárati lépcsője

   fölé tornácot építenek. Az Anna kápolna bejárata mellett temették el. Zeller

   József káplán 6 hónapig vezeti a plébániát.

Hertelendy Ádám 1825-1826-ig Ő is az Anna kápolna mellett nyugszik.

Zeller József 1827-1831-ig 1831 okt.15-től 1832 jan. 23-ig 69 ember hal meg

   kolerában. Köztük van Zeller plébános úr is 1831 november 22.-én hal meg

   11.-én még keresztelt. Őt is az Anna kápolna mellett helyezték örök

   nyugalomra._022/1

Minderlein Ignác káplán1831-1832-ig

Elsasszer Ferdinánd 1832-1848-ig Az Anna kápolna melletti temetőben

   helyezték el.

Czerhák Ignác 1848-1871-ig Kálvária, tanítói lakás, csehbányai kápolna

   építése. Iskola bővítése. Az Anna kápolna melletti temetőben nyugszik._022/2

Bakacs Imre 1872-1874-ig Két új tanterem létesítése._022/3

Bauer József 1874-1916-ig 1895-ben óvodát alapít. A határban álló fakeresztek

   helyére kőkeresztek kerültek._022/4

Somlyai (Schuacher)Ambrus 1916-1919-ig ₀₂₃

Sági (Schausz)József 1919-1940-ig A háborúban elvitt harangok pótlása.

   1925-ben Jézus szíve és Mária szíve szobor kerül a templomba. Az alsó

   temetőben nyugszik, édesapja Schausz Gergely mellett.₀₂₄

Katona Lajos 1940-1959-ig_024/1

Frey Mátyás 1959-1997-ig 1962-ben a templom körüli tér parkosítása. Kálvária

   felújítása, stb. A Gannai temetőben nyugszik._024/2

Markója László kisegítő (Kislőd) 1997,_024/3

Sabjanics Miklós kisegítő (Herend) 1997,_025/1

Gál Márton (temesvári egyházmegyés) admin. 1997-1998-ig₀₂₅

Sabjanics Miklós kisegítő (Herend) 1998-2008-ig

Simon Gábor plébániai kormányzó 2008-tól, plébános 2010-2020-ig₀₂₆

Prímász Gábor Róbert kisegítő (Herend) 2020-2022-ig_026/2

Varga - Csikász Bence plébániai  kormányzó 2022-_026/3

 

Adventi koncertek a városlődi templomban

 

1998. December 20.-án Tóvári Lajos kezdeményezésére karácsonyi műsort szerveztek a kultúrházban. A nagy sikeren felbuzdulva ez évenként immár adventi koncertként lett megszervezve mely az óta is töretlenül folyamatosan megrendezésre kerül. Az első kettőnek a kultúrház, később a templom ad neki helyet. Sabjanics Miklós plébános úr működése alatt a Kulturális Egyesület, Simon Gábor atya érkezése után kántorunk Pfeiferné Takács Hajnalka szervezésében. A szűk két órába sűrített lélekmelengető hangulatú műsoron, minden évben más - más település kórusa, vendégfellépőként szerepel. A műsor után forralt bor és bejgli várja a jelenlévőket. A kultúrházban a meghívott vendégeknek és a fellépőknek vacsorával, kis süteménnyel, és innivalóval kedveskedünk. A hideg ellenére a templom mindig megtelik a szép számú érdeklődővel.(Szerk)₀₂₇

 

Passióéneklés a városlődi Templomban

 

A templomi kórusnak köszönhetően virágvasárnap és nagypénteken az egyházi kórus Passiót énekel. Szent Máté evangélistának írása szerint, a szentmise keretében. Pontos feljegyzés nincs róla, de Schneider József elmondása alapján 11 éves kora (1936) óta, 71 éven keresztül énekelte a passiót.(Szerk.)

 

Római Katolikus Plébánia Városlőd

 

   A 18. században Városlőd a veszprémi egyházmegye legnagyobb plébániái közé tartozott, amelyből folyamatosan vált le és önállósult Kislőd (1752), Magyarpolány (1761), Tósokberénd (1780), Ajka (1780), Szentgál (1788), Bakonyjákó (1781). Még sokáig leányegyházai közé tartozott Úrkút (1931) és Csehbánya. Az első plébánia lakás a felső temető mellett, a mostani Petőfi utca 1 sz. ház (helyén) volt. Az 1754-ben felszentelt templom messze esett az első plébániától. Ezen úgy segítettek, hogy a mostani gyógyszertár helyén álló uradalmi lakást jelölték ki plébánia lakásnak. A volt plébániát a püspöki uradalom kapta vissza.

   Nagymányai Koller Ignác 1760-ban a gyengélkedő Bíró Márton segédpüspöke lett. Akkor Veszprémben még nem volt megfelelő székhely, maga a püspök is Sümegen élt, ezért a szépen elkészült városlődi templom előtt, a karthauziak egyik nagyobb szabású épületének meglévő romjai fölé építtetett saját részére segédpüspöki palotát. Az öt-szobás barokk stílusú épület nyugati fala karthauzi alapokra épült.

   Nagyméretű, boltíves pincéjét — Gulden István, Városlőd első monográfusa szerint a karthauzi papok kriptájából alakították ki. Mások kétségbe vonják ezt a feltételezést, mert az eredeti karthauzi alapszabályok szerint a rend tagjai jeltelen sírokba és koporsó nélkül temetkeztek, így kriptájuk nem lehetett. Frey Mátyás városlődi esperes — aki 1980-ban írta meg a városlődi plébánia történetét — úgy véli, hogy a plébánia pincéje a karthauziak idejében is pince lehetett.

   A veszprémi egyházmegye papságának névtára 1975. c. kiadvány szerint Koller Ignác segédpüspök korában, ebben az épületben lakott. Padányi Biró Márton püspöknek 1762-ben bekövetkezett halála után utóda a püspöki székben Nagymányai Koller Ignác lett, ekkor a városlődi segéd püspöki palota „püspöki nyaralóvá” lépett elő.. Később Bajzáth József püspök 1777-ben - aki ekkor már a közben felépült veszprémi püspöki palotába költözött Sümegről — a városlődi, akkor még fazsindelyes püspöki nyaralót átengedte plébánialakásnak.

   Erre nagy szükség is volt, mert az addigi plébánialakás azon a ma már üres telken állt „Oraság Ispán háza" néven, amelyen most a takarékszövetkezet foglal el egy kis részt, és vályogfalas, vizes lakás lehetett már akkor is, ahogyan az az 1960-as években történt lebontásakor is tapasztalható volt. A plébános kiköltöztetése után az épület az urasági ispán szolgálati lakása lett. Ezért szerepel az 1791-es falutérképen „Oraság Ispán háza"-ként.

   Hosszú gazdasági épület volt, a végén a telket keresztben lezáró hatalmas pajtával, ahogyan ez a legtöbb parasztportán akkor szokásos volt a faluban. Az 50-es években termény begyűjtőhely volt, ma már semmi sem látható az épületből. 1822-ben a már említett nagy tűz idején a plébánia tetőzete is leégett, ami nem csoda, hiszen akkor még fazsindelyes volt. A károsult házak, így a plébánia felépítését is a Királyi Kamara segélyezte, mivel a püspöki szék ez időben éppen betöltetlen volt. A helyreállítás során a plébánia feljárati lépcsője fölé tornác építésére került sor, és feltehetően akkor kapott az épület fazsindely helyett cseréptetőt.₀₂₈

   Nagyobb belső felújításra 1997-ben Gáll Márton plébános érkezésekor került sor. Teljes festés, elektromos és vízhálózat kiépítés. Állapota sajnos lehangoló volt. Egy előtte kiküldött pap szemléjén istálló szintre minősítette.(Szerk.)

   2008-ban Simon Gábor plébános érkezésével a plébánián nagyobb volumenű felújítást végeztek. Gázbekötés, festés, berendezés, kerítés felújítás, vakolatjavítás.

     Simon Gábor 2020-i távozása után üresen áll.

   

A Városlődi Flórián kápolna

 

Építésének pontos időpontjáról ezidáig nincs pontos adatunk. Bizonyosság, hogy Gulden 1864-ben íródott / kiadott Városlőd történetében már említi létezését.

1822. április 1-én nagy vihar volt, és közben tűz ütött ki a kápolna környékén. 47 szalmatetős ház égett le melléképületeivel együtt, és a mostani plébánia tetőzete is a tűz áldozata lett. ₀₂₉

   A Flórián kápolna a tűzvész emlékére épült, ide régen évente egy ízben - május 4-én - egyházi könyörgő körmenetet tartottak. Szent Flórián a tűzvész védőszentje. Fenti tűzvészről Gulden István emlékezik meg ,,A városlődi plébánia története" c. monográfiájában.₀₃₀

   Ugyanott tőle olvasható, hogy 1844-ben újra tűzvész pusztított Városlődön, most 50 ház, pajta, ól pusztult el. Arról is beszámol, hogy az akkori földesúr, Zichy Domonkos püspök 400 mérő gabonával, 400 Ft-tal és épületfával segítette a tűzkárosultakat. (1 pozsonyi mérő 62,5 liter, mint mértékegység hivatalosan 1875-ig volt érvényben.) Az idős emberek egy harmadik nagy tűzvészről is tudnak. Ez 1899-ben 32 házat pusztított el melléképületeivel együtt a felső faluban. A tűz a mai Pápai u. 8. sz. alatti házban ütött ki.₀₃₁

   A Flórián kápolna műemlék jellegű épület, Frey Mátyás plébános 1982-ben újíttatta fel a másfél évszázados építményt.₀₃₂

 

Katholisches Leben in Városlőd. / Römisch-katholische Kirche in Városlőd.

 

   In der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts gab es zwei Siedlungen und zwei Kirchen an der Stelle des heutigen Városlőd. Dieser Zustand wurde von Márton Bíró Padányi zwischen 1747 und 1750 aufgehoben, als er beschloss, eine gemeinsame Steinkirche zu bauen. Der Standort war vorgegeben, da die Mauerreste der ehemaligen Klosterkirche und die umliegenden Ruinen den nötigen Stein lieferten. Andere Baumaterialien und Fachleute wurden vom Bischof zur Verfügung gestellt, während die Einwohner der beiden Dörfer als Tagelöhner und für den Transport zur Verfügung standen. Das Dach war ursprünglich mit Schindeln gedeckt._{001 (Tippen oder linke Maustaste)}

   Am 29. September 1754, dem Michaelistag, dem Fest des Schutzpatrons der neuen Kirche, zelebrierte Bischof Márton Bíró persönlich die erste Messe, segnete sie und hielt die Predigt. Der Hochaltar, den er selbst gestiftet hatte, war wahrscheinlich schon an seinem Platz.Zu den größten Pfarreien dieser Zeit, von denen sie sich immer wieder trennt und unabhängig wird, gehören Kislőd, Szentgál, Magyarpolány, Úrkút, Tósokberénd, Ajka, Bakonyjákó.

  Der Turm wurde in den Jahren 1778-79 von Bischof József Bajzáth für das Kirchenschiff gebaut. Die Kirche wurde im Barockstil des 18. Jahrhunderts erbaut, mit einem Turm an der Westseite und einem Altarraum an der Ostseite, der von den drei Seiten des Achtecks abgeschlossen wird. Es ist im Norden durch eine Sakristei verbunden. Das Kirchenschiff hat drei gotisch anmutende Strebepfeiler an der Nordseite. An der Südfassade befindet sich ein Seiteneingang mit einem bandförmigen Steinrahmen. Das Fußbodenniveau des Kirchenschiffs entspricht dem heutigen äußeren Bodenniveau, zwei Stufen unter dem Niveau des Turms. Der Schutzpatron der Kirche in der Stadt ist wie bei der ersten von den Franken errichteten kleinen Turmkirche der Erzengel Sankt Michael; der Sonntag nach dem 29. September ist traditionell der Tag des Abschiedsfestes.₀₀₂

    Der untere Teil des aus Holz geschnitzten Hauptaltars ist aus rotem Marmorimitat, mit zwei weiblichen, engelsköpfigen, zusammengesetzten Säulenköpfen, zwei Säulen und mehreren durchbrochenen Gesimsen. In der Mitte der heilige Michael, der den Satan mit einer Flammenkugel aus dem Paradies vertreibt. Auf jeder Seite steht eine Statue eines Königs: links der heilige Stephanus, rechts der heilige Lazarus (gegenüber). Auf der zweiten Ebene befindet sich eine Statue des Fürsten St. Imre, darüber die Himmelfahrt der Jungfrau Maria über den Wolken, inmitten von Engeln. Der schön gearbeitete Altar muss nach 1720 von Ferenc Schmidt angefertigt worden sein, der ein hervorragender Holzbildhauer des Bischofs Márton Bíró Padányi und eine führende Persönlichkeit der sakralen Kunst des Komitats Veszprém in dieser Zeit war. Die produktivste Zeit des Holzschnitzers aus Böhmisch-Mähren waren die Jahrzehnte zwischen 1740-60.₀₀₃

   Die erste große Außen- und Innenrenovierung der Kirche im Jahr 1858 wurde von János Ranolder, einem der kreativsten Bischöfe von Veszprém, durchgeführt. Die Innenausstattung, die Kanzel und der Altar erhielten eine etwas hellere Farbe als das Original.

    An der Vorderseite des Kirchenschiffs befinden sich außerdem zwei Seitenaltäre: einer mit einer Herz-Jesu-Statue und der andere mit einer Herz-Maria-Statue. Diese Skulpturen wurden 1925 hinzugefügt und befinden sich seit 1937 an ihrem jetzigen Standort.₀₀₄ Der dritte Seitenaltar mit einer Statue der Maria von Lurdi befindet sich gegenüber dem Seiteneingang, auf der linken Seite des Kirchenschiffs. Bei den Ausgrabungsarbeiten ab 1995, als der Außenputz abgebrochen wurde, stellte man fest, dass sich auch hier ursprünglich eine Seitentür befand. Es wird seit langem vermutet, dass damals aufgrund der schlechten Beziehungen zwischen den beiden Dörfern nur die Pille-Bewohner durch die südliche Seitentür zur Messe gingen, während die Bewohner der Városlőd durch die nördliche Seitentür gingen. Als die Situation geklärt schien, wurde beschlossen, die Nordtür mit dem Lurdy-Altar zu schließen.(Hrsg.)₀₀₅ An diesem Altar wird jedes Jahr zu Weihnachten das "Bethlehem" aufgebaut und in der Karwoche das "Heilige Grab" vorbereitet.

    Die reich verzierte barocke Kanzel, ebenfalls aus Holz, steht wie der Hochaltar unter Denkmalschutz.₀₀₆ In einer Notiz von einem Besuch der Kirche im Jahr 1747 wird erwähnt, dass die von den Franken genutzte kleine Kirche eine Orgel mit 6 Registern besaß. Vermutlich wurde sie in die neu erbaute Kirche verlegt, da sie an ihrem ursprünglichen Standort nicht mehr benötigt wurde.(Hrsg.)

   Werfen wir einen Blick auf die Chorempore: Sie war ein kunstvoll geschnitztes Holzgitter, das etwa zweieinhalb Meter hoch war (ein ähnliches befindet sich auf dem Chor der Kirche in Márkó).₀₀₇ Die damalige Orgel wurde der Kirche in den 1790er Jahren von Ferenc Adler, einem reichen Glashüttenmeister aus Böhmen, gestiftet.

Als Ersatz für die während des Ersten Weltkriegs aus Városlőd entwendeten Glocken007/1 wurde 1922-23-24 von Gemeindemitgliedern und Auswanderern aus Városlőd nach Amerika eine 224 kg schwere Glocke gegossen (diese wurde im Zweiten Weltkrieg mitgenommen) und eine 114 kg schwere, eine 40 kg schwere auf dem oberen und eine 36 kg schwere auf dem unteren Friedhof hinzugefügt.₀₀₈

  Die Statuen des Herzens Jesu und des Herzens Mariens wurden 1925 in den Seitenaltären aufgestellt.

   In den 1930er Jahren war das Chorgestühl nicht mehr sicher, das Holz war alt, der Innenraum sollte renoviert werden und die Orgel war nach 140 Jahren Gebrauch nicht mehr zweckmäßig. Gleichzeitig mit der Renovierung des Kircheninneren erhielt der Chor ein starkes gemauertes Chorgestühl und eine wunderschöne zweimanualige, mehrregistrige, mechanische Luftblasorgel mit zwei Registern.

   Die neue Orgel, die von János Barakovits gebaut wurde, hat eine bemerkenswerte Geschichte. Im Jahr 1930 ließ József Sági, der damalige Pfarrer von Városlőd, sie von der Gemeinde bauen. Der Preis betrug 8600,- Pengő. Die Amortisation des Kaufpreises sollte über 4 Jahre erfolgen, so dass jedes Gemeindemitglied 2,- Pengő pro Jahr erhielt. Aus irgendeinem Grund gingen jedoch im ersten Jahr nur 46 % des fälligen Betrags ein. Diejenigen, die sich weigerten zu zahlen, scheiterten an den Mitgliedern des Rates. (Damals gab es 8 Kneipen im Dorf.) Es stimmt, es war 1931, es herrschte eine Weltwirtschaftskrise, viele Familien hungerten, und es gab kein Geld für Kleidung oder Schuhe. Die Häuser und Grundstücke der beiden Wohltäter, Károly József und Ignác Pilcz, waren in Gefahr, und József Sági setzte Ordnungshüter und Gendarmen ein, um die rückständigen Beträge bei der Bevölkerung einzutreiben. Dadurch verschlechterte sich das Verhältnis zwischen dem Dorf und dem Pfarrer weiter. Um die schlechten Beziehungen zu verbessern, ließ József Sági die Kirche 1937 auf eigene Kosten ausmalen - eine noble Geste. Damals waren an der Decke Wandmalereien mit biblischen Themen angebracht, die jedoch bei der Ausmalung der Kirche im Jahr 1955, als Lajos Katona Dekan war, entfernt und in der gleichen Farbe wieder angebracht wurden.

    Nach jahrelangem Ringen wurde der Fall der Orgel schließlich vom Schicksal gelöst. József Sági - der inzwischen Diakon geworden war - starb am 31. Mai 1940, der restliche Teil des Orgelpreises wurde aus seinem beträchtlichen Nachlass bezahlt, und die Angelegenheit war erledigt, die beiden Bürgen konnten aufatmen. Seitdem war die Orgel mehrmals reparaturbedürftig. Die ersten größeren Reparaturen wurden 1958 durchgeführt, als die Lufteinspritzanlage auf Elektroantrieb umgestellt wurde.

    Alle sieben Fenster der Kirche sind mit farbigem Glas in Bleirahmen verziert. Die ursprünglichen Glasfenster wurden laufend ersetzt: 1927 wurden hinter dem Hochaltar zwei farbige Fenster mit den Bildern des heiligen Josef und der heiligen Anna eingesetzt, die teils von den in Amerika lebenden Gläubigen, teils von den örtlichen Gemeindemitgliedern gestiftet wurden.₀₀₉ - 1935 wurde das alte Schindeldach vom Komitatsbischof Dr. Nándor Rótt entfernt und die Kirche mit rotem Schiefer gedeckt.

    Der barocke Holzaltar ist von hohem künstlerischen Wert. Er gehörte zu den ersten, die im Rahmen der in den 1950er Jahren begonnenen staatlichen Denkmalschutzmaßnahmen restauriert wurden: Kálmán Németh, ein Bildhauer, restaurierte ihn 1954 auf Kosten der "OMF"Nationale Denkmalinspektion.

  1983 wurde der Kirche ein drittes farbiges Fenster aus dem Nachlass von Jenő Vesztergom hinzugefügt, der in Városlőd geboren wurde und in den 1950er Jahren nach Amerika auswanderte, wo er 1982 starb._009/1 (Der Preis für ein farbiges Fenster betrug damals 25-30 Tausend Forint.) 1986 wurde die Kirche zusätzlich zu den bereits vorhandenen 3 farbigen Fenstern mit 4 weiteren farbigen Fenstern verschönert: eines aus einer privaten Spende von Frau József Pilcz, 3 aus der Spende der Gemeinde-mitglieder.₀₁₀

  Im Kirchturm befinden sich 3 Glocken: eine 310,₀₁₁ eine 114,₀₁₂ und eine 18 Kilogramm schwere Glocke (letztere ist die Seelenglocke).₀₁₃

    Die 310 kg schwere Glocke wurde von Pfarrer Mátyás Frey, Dekan seit 1984, im Turm installiert.

    Der Innenraum wurde 1955, 1977 und 2007 gestrichen.

Die Außenanstriche wurden in den 1960er Jahren und 1983 durchgeführt.

Eine elektrische Bankheizung wurde 1978 installiert.

   Im Jahr 1981 wurden die Glocken elektrisch betrieben. Dank der modernen Technik war es nicht mehr nötig, die Glocken zu läuten.

    Im Jahr 1985 wurde im Einklang mit dem Zweiten Vatikanischen Konzil ein Messtisch von Tischlermeister Zoltán Kubik angefertigt.

   1990 wird der gesamte Hochaltar zur Restaurierung abgebaut. Zuvor fertigten die Planer eine genaue Zeichnung von fast zwei Quadratmetern für den späteren Zusammenbau an. Die Arbeiten, die vier Jahre dauerten, wurden von der Restaurierungswerkstatt des Staatlichen Zentrums für Denkmalpflege und Restaurierung durchgeführt. Bei diesen Arbeiten wurden Spuren einer verlegungsbedingten Veränderung festgestellt, was die aus schriftlichen Quellen bekannte Geschichte des Altars bestätigt.

   _{1992 wurde das Grab auf dem oberen Friedhof eingeweiht, eine Begräbnisstätte für deutsche Soldaten, die im Zweiten Weltkrieg in Városlőd gefallen und hier in Massengräbern bestattet worden waren.}

  _{1995 Aug. 7. konnten wir unseren wunderschön restaurierten Hauptaltar einweihen (nach vier Jahren).}

  _{2002 wurde dank Helmut Schneider ein Vordach vor dem Eingang zur Annakapelle errichtet.}

  Im Jahr 2003 reparierten Helmut Schneider und Béla Tóth, ein Team von Zimmerleuten, das Dach der Kirche und ersetzten den alten roten Schiefer durch ein neues Ziegeldach. Damals haben wir mit vereinten Kräften den Dachboden von jahrelangem Unrat befreit. Auch die Kirchtürme wurden gestrichen.

   Im Jahr 2006 wurde die Beschallungsanlage der Kirche von József Feith fertiggestellt.

   Im Jahr 2007 wurde die Restaurierung der Außenfassade der Kirche gut unterstützt. Die Kosten für die Arbeiten wurden größtenteils durch Spenden der Gläubigen gedeckt. Die Spenden der Auswanderer, die das Dorf verlassen hatten, wurden von Dr. Ferenc Roth, einem in Stadtlőd geborenen und in Deutschland lebenden Lokalpatrioten, gesammelt._013/1 Vollständige Neuverputzung, Arbeit von LŐD-ÉP Bt.

  Imre Schell, Tischlermeister, fertigt und montiert im September 2008 eine neue Eingangstür und Fenster in der Sakristei.

    Im Jahr 2008 wurden die alten Kinobänke durch neue Stühle ersetzt, die beiden neuen Bänke im Altarraum wurden ebenfalls von Zoltán Kubik angefertigt.

   2010 wurde die Orgel von Gábor Korb, Orgelbauer aus Mór, renoviert und umgebaut. Die jetzige Orgel wurde in großer Zusammenarbeit renoviert,_014/1 wofür die Dorfgemeinschaft 2011 den Podmaniczky-Preis erhielt.₀₁₅

    Im Jahr 2016 wurde die Anna-Kapelle auf dem unteren Friedhof durch eine neue Platte ersetzt. Die Gemeinde hatte sich schon lange gewünscht, dass der Weg dorthin mit einer festen Oberfläche gepflastert und schön gestaltet wird.₀₁₆ Dies wurde unter der Bürgermeisterschaft von István Csekényi zusammen mit der Renovierung des oberen Friedhofs abgeschlossen.₀₁₇

    Im Herbst 2018 wurde die Neulackierung des Turmhelms abgeschlossen.

  2021 Im September 2021 installierte der Bauunternehmer László Papp ein neues energiesparendes, regelbares Bankheizungssystem. Im Oktober wurde ein neues System zur Projektion des Hymnentextes fertiggestellt.

   2022 Zu Weihnachten 2022 wurde auf Drängen von Pfarrer Bence (mit der Installation von Sicherheitskameras und einer Alarmanlage) die offene Kirche, die tagsüber immer geöffnet ist, fertiggestellt.

  Das apostolische Doppelkreuz auf dem Turm ist ein Hinweis auf die bischöfliche Einrichtung der Kirche._017/1

 

Pfarrer der Gemeinde Városlőd:

 

János Bayerman von 1730 - 1735 Es gibt keine eindeutigen Aufzeichnungen über ihn,       nein nicht auf Papier, sondern auf einer Glocke. Die Glocke wurde in Wien von St.           Peter und Paul gegossen den Aposteln Petrus und Paulus gegossen. Die Inschrift in           deutscher Sprache lautete. "Johann Bayermann Pfarrer in Város-lőd 1734. "₀₁₈

   Später im selben Jahr ging er in eine andere Pfarramt.

Steiner Ferenc 1735 -1747 Er begann mit der Registrierung der Geburten im Jahr               1735.₀₁₉

Ignác Grossinger 1747-1754 In seiner Zeit wurde der Bau der Kirche begonnen.₀₂₀

József  Lenttner 1754-1755 In seiner Zeit weihte der Bischof die Kirche ein._020/1

Jakab Isl Aug. 1755 und ab Jan. 1756 Ádám Moger Pfarrer von Kislőd hilft aus._020/2

Mihály Árvai von 1756 Jul. bis 1757 Apr. Ab 16. Sept. hilft der Franziskanerpater                Ananias hilft aus._020/3

József Jankovics von 1757 bis 1761 In seiner Zeit wurde der Bau der Kirche                       abgeschlossen._020/4

Ferenc Sárl 1761-1766 bis 1764 Im Jahr 1764 wurde eine Kaplanei eingerichtet.₀₂₁

Antal Jáger 1766-1772 Er schließt 1770 den Kaplansvertrag mit dem Dorf ab._021/1

János Kovacsics starb nach 5-monatiger Tätigkeit im Jahr 1772. Der Hauptaltar in der          Kirche_021/2

János Mittis  1772-1784 Er zog in das Haus ein, das vom Sommerhaus des Bischofs            vermietet wurde und der Kirchturm wurde gebaut._021/3

Alajos Hell  1784-1806 bis₀₂₂

István Móró1806-1824 Nach dem Brand von 1822 wurde die Pfarrtreppe gebaut wurde        über der Pfarrtreppe ein Vorbau errichtet. Er wurde in der Nähe des Eingangs zur               Annakapelle begraben. Zeller József, Kaplan, leitete die Pfarrei für 6 Monate.

Ádám Hertelendy 1825-1826 Er ist ebenfalls neben der Annakapelle begraben.

József Zeller 1827-1831 Vom 15. Oktober 1831 bis zum 23. Januar 1832 starben 69 Menschen an der Cholera. Unter ihnen starb am 22. November 1831 der Pfarrer Zeller. Er war am 11. getauft worden. Er wurde neben der Anna-Kapelle begraben._022/1

Ignác Minderlein Kaplan 1831-1832

Ferdinand Elsasszer 1832-1848 Auf dem Friedhof neben der Annakapelle in der Nähe         der Begräbnisstätte.

Ignác Czerhák 1848-1871 Kalvarienberg, Wohnung des Lehrers, Böhmische                         Kapelle Bau der Kapelle. Erweiterung der Schule. Er ist auf dem Friedhof bei der             Anna-Kapelle begraben._022/2

Imre Bakacs 1872-1874 Bau von zwei neuen Klassenzimmern._022/3

József Bauer 1874-1916 Gründet 1895 einen Kindergarten. Die Holzkreuze an der                Grenze werden durch Steinkreuze ersetzt._022/4

Ambrus Somlyai (Schuacher) 1916-1919₀₂₃

József Sági (Schausz) 1919-1940 Ersatz für die während des Krieges abgenommenen           Glocken. 1925 wurden der Kirche eine Herz-Jesu-Statue und eine Herz-Maria-Statue         hinzugefügt. Der untere Friedhof, neben seinem Vater Gergely Schausz.₀₂₄

Lajos Katona 1940-1959_024/1

Frey Mátyás 1959-1997 1962 Neugestaltung des Platzes um die Kirche. Kalvarienberg

    Er ist auf dem Friedhof von Ganna begraben._024/2

László Markója Arbeiter (Kislőd) 1997,_024/3

Miklós Sabjanics (Herend) 1997,_025/1

Márton Gál (Diözese Timisoara) Verwalter. 1997-1998₀₂₅

Miklós Sabjanics Hilfskraft (Herend) 1998-2008

Gábor Simon Pfarrverwalter ab 2008, Pfarrer 2010-2020₀₂₆

Róbert Prímász Gábor Auxiliar (Herend) 2020-2022_026/2

Bence Varga - Csikász Gemeindevorsteher 2022-_026/3

Adventskonzerte in der Kirche von Városlőd

 

   Am 20. Dezember 1998 wurde auf Initiative von Lajos Tóvári ein Weihnachtskonzert im Kulturhaus veranstaltet. Nach dem großen Erfolg der Veranstaltung wurde daraus ein jährliches Adventskonzert, das seither kontinuierlich stattfindet. Die ersten beiden Konzerte fanden im Gemeindehaus und später in der Kirche statt. Das erste wurde vom Kulturverein unter der Leitung des Pfarrers Miklós Sabjanics organisiert, das zweite von unserer Kantorin Hajnalka Pfeiferné Takács nach der Ankunft von Pfarrer Simon Gábor. Jedes Jahr ist der Chor einer anderen Gemeinde zu Gast bei dem seelenerwärmenden Programm, das auf knappe zwei Stunden komprimiert ist. Nach dem Programm werden Glühwein und Kuchen serviert. Die Gäste und Darsteller werden im Kulturzentrum mit Abendessen, Gebäck und Getränken verwöhnt. Trotz des kalten Wetters ist die Kirche immer gut besucht.(Ed)₀₂₇

 

Passionssingen in der Kirche von Városlőd

 

   Dank des Kirchenchors singen Sie am Blumensonntag und Karfreitag die Passion. Nach dem Evangelisten Matthäus, während der Heiligen Messe. Es gibt keine genauen Aufzeichnungen darüber, aber laut Joseph Schneider sang er die Passion vom Alter von 11 Jahren (1936) an 71 Jahre lang.

 

Römisch-katholische Pfarrei Városlőd

 

    Jahrhundert war Városlőd eine der größten Pfarreien der Diözese Veszprém, von der Kislőd (1752), Magyarpolány (1761), Tósokberénd (1780), Ajka (1780), Szentgál (1788), Bakonyjákó (1781) und Úrkút (1931) und Csehbánya kontinuierlich abgetrennt und unabhängig wurden. Das erste Pfarrhaus befand sich neben dem oberen Friedhof, an der Stelle des heutigen Hauses in der Petőfi-Straße 1. Die 1754 eingeweihte Kirche lag weit von der ersten Gemeinde entfernt. Dies wurde dadurch behoben, dass das Herrenhaus an der Stelle der heutigen Apotheke als Pfarrhaus bestimmt wurde. Die ehemalige Pfarrei wurde dem bischöflichen Gutshof zurückgegeben.

    1760 wurde Ignác Koller aus Nagymánya zum Weihbischof für den kranken Márton Bíró ernannt. Da es zu dieser Zeit in Veszprém keinen geeigneten Sitz gab und der Bischof selbst in Sümeg wohnte, ließ er für sich einen bischöflichen Hilfspalast vor der fertiggestellten Kirche in Városlőd errichten, und zwar auf den vorhandenen Ruinen eines großen Gebäudes der Karthäuser. Die Westwand des fünfräumigen Barockgebäudes wurde auf den Fundamenten der Kartäuser errichtet.

   Laut István Gulden, dem ersten Monographen von Városlőd, wurde der große gewölbte Keller aus der Krypta der Kartäuserpriester errichtet. Andere bezweifeln diese Annahme, da die ursprüngliche Kartäuserregel vorsah, dass die Mitglieder des Ordens in ungekennzeichneten Gräbern und ohne Särge bestattet wurden, so dass sie keine Krypta gehabt haben können. Mátyás Frey, der Diakon von Városlőd, der 1980 die Geschichte der Gemeinde Városlőd schrieb, glaubt, dass der Pfarrkeller zur Zeit der Kartäuser ein Keller gewesen sein könnte.

    Laut der 1975 erschienenen Ausgabe des Klerusregisters der Diözese Veszprém wohnte Ignác Koller in diesem Gebäude während der Zeit des Weihbischofs. Nach dem Tod von Bischof Márton Padányi Biró im Jahr 1762 wurde Ignác Koller aus Nagymánya sein Nachfolger als Bischof, und der Palast des Weihbischofs in Stadtlőd wurde zur "Sommerresidenz des Bischofs". Später, im Jahr 1777, erlaubte Bischof József Bajzáth, der bereits von Sümeg in den inzwischen errichteten Bischofspalast in Veszprém umgezogen war, das bischöfliche Sommerhaus in Városlőd, das damals noch ein Holzschindel-Bischofshaus war, für Pfarrzwecke zu nutzen. 

   Das war auch dringend nötig, denn das ehemalige Pfarrhaus stand auf dem heute leerstehenden Grundstück des "Oraság-Ispán-Hauses", auf dem sich heute ein kleiner Teil der Sparkasse befindet, und es hätte schon damals ein mit Lehmwänden versehenes, durchnässtes Wohnhaus sein können, wie es auch beim Abriss in den 1960er Jahren der Fall war. Nach dem Auszug des Pfarrers wurde das Gebäude zur Dienstwohnung des Lordkaplans. Aus diesem Grund ist es auf dem Dorfplan von 1791 als "Haus des Ordensmeisters" eingezeichnet.

   Es handelte sich um ein langgestrecktes Wirtschaftsgebäude mit einer riesigen Scheune am Ende, die das Grundstück in Querrichtung abschloss, wie es damals bei den meisten Bauernhoftoren im Dorf üblich war. In den 1950er Jahren diente es als Getreidesammelstelle, von dem Gebäude ist heute nichts mehr zu sehen. Im Jahr 1822, während des oben erwähnten großen Brandes, brannte das Dach der Pfarrei ab, was nicht verwunderlich ist, da es damals noch aus Schindeln gefertigt war. Der Wiederaufbau der beschädigten Häuser, einschließlich des Pfarrhauses, wurde von der Königlichen Kammer subventioniert, da das Bischofsamt zu dieser Zeit vakant war. Bei der Restaurierung wurde ein Vorbau über der Pfarrtreppe errichtet und das Gebäude erhielt wahrscheinlich ein Ziegeldach anstelle von Schindeln.₀₂₈

 Mit dem Amtsantritt von Pfarrer Márton Gáll wurde 1997 eine umfassende Innenrenovierung durchgeführt. Komplette Malerarbeiten, Elektro- und Wasserinstallationen. Leider war der Zustand des Gebäudes deprimierend. Ein Priester, der vor ihm zur Inspektion des Gebäudes geschickt worden war, hatte es auf das Niveau eines Stalls herabgestuft.

   Im Jahr 2008, mit der Ankunft des Pfarrers Gábor Simon, wurde die Gemeinde einer umfassenden Renovierung unterzogen. Gasanschluss, Anstrich, Ausstattung, Zaunrenovierung, Putzreparatur.

    Die Stelle von Gábor Simon ist seit seinem Ausscheiden im Jahr 2020 unbesetzt.

 

Die Florianskapelle von Városlőd.

 

    Das genaue Datum ihrer Errichtung ist bis heute nicht bekannt. Sicher ist, dass Guldens Geschichte von Városlőd, geschrieben/veröffentlicht im Jahr 1864, bereits ihre Existenz erwähnt. Am 1. April 1822 brach bei einem großen Sturm ein Feuer in der Umgebung der Kapelle aus. 47 strohgedeckte Häuser mit ihren Nebengebäuden brannten nieder, und auch das Dach des heutigen Pfarrhauses wurde durch das Feuer zerstört.₀₂₉

   Zum Gedenken an den Brand wurde die St.-Florian-Kapelle errichtet, in der alljährlich am 4. Mai eine Kirchenprozession stattfand. Der Heilige Florian ist der Schutzpatron des Brandes. István Gulden erinnert in seiner Monografie "Die Geschichte der Pfarrei Városlőd" an den Brand.₀₃₀

   In der gleichen Monografie schreibt Gulden, dass 1844 ein weiteres Feuer Városlőd zerstörte, diesmal 50 Häuser, Scheunen und Ställe. Er berichtet auch, dass der damalige Hausherr, Bischof Domonkos Zichy, den Opfern des Brandes mit 400 Maß Getreide, 400 Ft und Holz für die Gebäude half (1 Pressburger Maß war 62,5 Liter, die offizielle Maßeinheit bis 1875). Dieser Brand zerstörte 1899 32 Häuser und ihre Nebengebäude im Oberdorf. Das Feuer brach im Haus Pápai u. 8 aus, das heute noch steht.₀₃₁

  Die Flórián-Kapelle steht unter Denkmalschutz, und Pfarrer Mátyás Frey ließ das eineinhalb Jahrhunderte alte Gebäude 1982 restaurieren.₀₃₂

 

Városlőd története. / A Városlődi Kálvária./ Der Kalvarienberg.

 

    A középkorban sok-sok keresztény zarándok látogatta a Jeruzsálemi keresztutat, főleg a ferences rendi atyák vezetésével. Ők „szent circulus”-nak, körjáratnak nevezték. A ferences rend volt a legbuzgóbb terjesztője a keresztúti ájtatosságnak. Különösen a Porto Maurizio-i Szent Lénárd (1676–1751) római ferences szerzetes tűnt ki ebben, és tulajdonképpen ő volt az, aki ezt az ájtatosságot rendszeresítette. Ő maga 576 keresztutat állított fel. Mivel nem kereshette fel minden hívő a Szentföldet, ezért a római Szentszék („Sedes Sancta”) határozata 1731-ben megengedte, 1742-ben megerősítette, hogy másutt is állítsanak fel kereszteket és képeket, amelyek a keresztút jeleneteit ábrázolják, és azoknak, akik ezeken a 14 stációból felállított keresztutakon ájtatosságukat végezték, teljes búcsút engedélyezett. Megjegyzendő azonban, hogy egy keresztút érvényességéhez feltétlenül szükséges, hogy mind a 14 állomáson egy-egy fakereszt legyen.

   A 14 + 1 indító stációs keresztutak építése a világháború után vált elterjedtebbé.

   Városlőd egyik gyöngyszeme a 19. sz. közepén épített kálvária a falu központjához közeli, erdős kis halmon áll, a:

  - https://viacalvaria.hu/ 14 többségében német gyökerű település kálváriái sorában,

 - https://www.turista-erem.hu/ több mint 700 éremgyüjtő helyszíne között, 

  - https://www.szentjakabut.hu/hu/ egyik fordulója mellett található.

   

    A kálvária általunk ismert első megjelenése a II. József-kori első katonai felmérés városlődi térképanyagán (1784) található.₀₃₃(Koppintás vagy bal egér) A falutól délre természetes magaslaton, 3 kereszt kálváriát jelöl. (Akkor ott  valószínűleg három fakereszt állt, bádoglemezből kivágott alakokkal, melynek létrehozásáról, annak koráról, sajnos semmilyen írásos említés nincs, de Jézus és az egyik lator kb. 1,2m magas alkját megtaláltuk a padláson. Szerk.)  A Kálvária első 6 stációja 1859 májusára készült el,  a hívek anyagi áldozata és munkája révén. 1859 nyarán  püspöki engedélyt kaptak a kálvária kápolna megépítéséhez.

   A stációk képeit Krisztus szenvedéseiről Kukorelli Lajos (1813 - 1864) ? (Ezekből az előkerült utolsó stációkép jobb alsó sarkában Konqler vagy Könqler Gy. aláírás olvasható.) festette bádogra.₀₃₄ A további 8 fülke egyes családok adományaiból később épült. Érdekessége a kálváriának, hogy a domb aljában 15.-ként egy külön fülkében az utolsó vacsora képe látható. A Kálváriát 1860. augusztus 12-én Czerhák alesperes „a hívek lelki épülésére szónoklattal dicsőítve” szentelte fel. Ugyanezen a napon, a Városlődön 1827. Február 24.-én született és nevelkedett Ellmann János tartotta első miséjét.₀₃₅

   A gyorsan rozsdásodó stációképeket hamarosan ki kellett cserélni. Az új, 50 cm magasságú, cink lemezre festett olajképeket  a Veszprémi Független Hírlap szerint, Blázy Imre a polgári iskola (?) rajztanára festette melyet 1897. október 10.-én szentelt fel Somogyi Ciprián ferences főnök. Szentbeszédet mondott Bauer József helyi plébános._035/1

   A kápolnát 1925-ben Sági József plébános tataroztatta, majd Frey Mátyás 1972-ben ekkor Farkas Tibor ajkai szobrászművész (Ajkán több köztéri emlékműve, szobra is látható.) a stációkba domborműveket készített,₀₃₆ és a megújított kápolna szentélyívébe egy Jézus mennybemenetelét ábrázoló freskót is alkotott.₀₃₇ Az egyes stációkat még ma is egy-egy család kezeli/rendezi, főleg a húsvéti ünnepekre rendbe teszik. Bőjti időben, a húsvétot megelőző testi-lelki tisztálkodás ideje volt, amikor mind a környezetet mind kálváriát rendbe tették. A stációkat kimeszelték, felvirágozták. Péntekenként délután keresztutat tartanak. Máig megmaradt szokás, hagyomány, hogy húsvét hétfőn hajnalban még napfelkelte előtt korán reggel elzarándokolnak a kálváriára némán imádkozva. Mind a 15 stációjánál és a kápolnánál rövid ima következett. Ha útközben mással találkoztak, némán mentek el egymás mellett, hogy imáikban ne zavarják egymást.  Húsvét hétfőn sokan, családok mennek a kálváriára imádkozni.

A nagyböjti és húsvéti időszakon kívül nyáron, a vasárnap délutáni litánia után is gyakran felmentek a kálváriára imádkozni.

   Nagypéntek kivételével a kálvárián, az 1862-ben felszerelt haranggal minden pénteken délután három órakor harangoztak. A harangot az első világháborúban elvitték. Ennek pótlására a városlődi születésű Dr. Roth Ferenc 2004. október 3.-án egy 40 kg-os „C” hangú harangot készíttetett. A harangot e napon Márfi Gyula érsek szentelte fel.

Egyik oldalán: (A kereszt alatt Jézust karjában tartó Máriát ábrázolja)

„Unseren Waschludter Vohrfahren in gedenken”.

-A városlődi elődeink emlékére.-₀₃₈

A másik oldalon:

„Nach ihrem, seit dem ersten Weltkrieg wérendem, Schweigen, hat das Glockengelaut des Waschludter Kalvarienbergs Dr. Franz Roth im Jahr 2004 wiederklingen lassen”

-Miután a városlődi kálvária harangszava az első világháború óta el volt némulva, Dr. Roth Ferenc 2004-ben ujjá élesztette-₀₃₉

 

Die Geschichte von Városlőd. / Der Kalvarienberg.

 

   Im Mittelalter besuchten viele christliche Pilger den Kreuzweg in Jerusalem, hauptsächlich geführt von Franziskanermönchen. Sie nannten ihn den "heiligen Zirkel". Der Franziskanerorden war der eifrigste Förderer der Verehrung des Kreuzweges. Vor allem der römische Franziskanermönch Bernhard von Porto Maurizio (1676-1751), der diese Verehrung systematisierte, war der bedeutendste. Er selbst stellte 576 Kreuze auf. Da nicht alle Gläubigen das Heilige Land besuchen konnten, beschloss der Römische Heilige Stuhl (Sedes Sancta) 1731 und bestätigte 1742, die Aufstellung von Kreuzen und Bildern, die Szenen des Kreuzwegs darstellen, an anderen Orten zu gestatten und denjenigen, die ihre Andacht auf diesen 14 Kreuzwegstationen verrichteten, einen vollständigen Abschied zu ermöglichen. Es sei jedoch darauf hingewiesen, dass ein Kreuz nur dann gültig ist, wenn sich an jeder der 14 Stationen ein Holzkreuz befindet.

   Die Errichtung von Kreuzwegen mit 15 Stationen hat sich vor 30 bis 40 Jahren durchgesetzt.

   Eines der Schmuckstücke von Városlőd ist der in der Mitte des 19. Jahrhunderts errichtete Kalvarienberg, der auf einem kleinen bewaldeten Hügel in der Nähe des Ortskerns steht. Die erste bekannte Erscheinung des Kalvarienbergs befindet sich auf dem Kartenmaterial der ersten militärischen Vermessung der Stadt Városlőd (1784)._{033 (Tippen Sie auf die linke Maustaste)}

    Auf einer natürlichen Anhöhe südlich des Dorfes markiert er den Schauplatz von drei Kreuzigungs-Kalvarien. (Damals gab es wahrscheinlich drei Holzkreuze mit aus Zinnblech ausgeschnittenen Figuren, über deren Entstehung es leider keine schriftlichen Aufzeichnungen gibt, aber wir fanden auf dem Dachboden eine etwa 1,2 m hohe Jesusgabel und eine der Latoren. Die ersten sechs Stände des Kalvarienbergs wurden bis Mai 1859 dank der finanziellen Opfer und der Arbeit der Gläubigen fertiggestellt. Die Bilder der Passion Christi auf den Stationen wurden von Lajos Kukurelli (1813 - 1864) auf Zinn gemalt.₀₃₄ Die anderen 8 Nischen wurden später mit Spenden einzelner Familien errichtet. Eine interessante Besonderheit des Kalvarienbergs ist, dass sich am Fuß des Hügels, im 15. Stockwerk, eine separate Nische mit einer Darstellung des letzten Abendmahls befindet. Der Kalvarienberg wurde am 12. August 1860 durch den Vizediakon Czerhák "mit einer Predigt zur geistigen Erbauung der Gläubigen" eingeweiht. Am selben Tag feierte János Ellmann, der am 24. Februar 1827 in Városlőd geboren und aufgewachsen war, seine erste Messe.₀₃₅

   Die schnell rostenden Schablonen wurden einst auf der Rückseite übermalt, mussten aber schon bald ersetzt werden.Nach Angaben der Unabhängigen Zeitung von Veszprém wurden die neuen, 50 cm hohen, auf Zinkblech gemalten Ölgemälde von Imre Blázy, einem Zeichenlehrer an der Bürgerschule (?), gemalt und am 10. Oktober 1897 vom Franziskaneroberen Ciprián Somogyi geweiht.Die Predigt hielt der Ortspfarrer József Bauer._035/1Die Kapelle wurde 1925 von Pfarrer József Sági und 1972 von Mátyás Frey renoviert, gleichzeitig schuf der Bildhauer Tibor Farkas aus Ajka (in Ajka sind mehrere öffentliche Denkmäler und Statuen zu sehen) die Reliefs in den Stationen,036 und schuf auch ein Fresko mit der Darstellung der Himmelfahrt Jesu im Altarraumbogen der erneuerten Kapelle.₀₃₇

   Die einzelnen Stationen werden nach wie vor von einer Familie verwaltet und gestaltet, insbesondere zu Ostern.In der Fastenzeit, einer Zeit der körperlichen und geistigen Reinigung vor Ostern, wurden sowohl die Umgebung als auch der Kalvarienberg aufgeräumt.Die Ställe wurden getüncht und herausgeputzt.Am Freitagnachmittag wird ein Kreuzweg abgehalten.Es ist nach wie vor Brauch und Tradition, am Ostermontag im Morgengrauen, noch vor Sonnenaufgang, in aller Stille zum Kalvarienberg zu pilgern und zu beten.Es folgt ein kurzes Gebet an jeder der 15 Stationen und in der Kapelle.Wenn sie auf dem Weg andere Menschen trafen, gingen sie schweigend aneinander vorbei, um sich nicht gegenseitig beim Beten zu stören.Am Ostermontag gehen viele Familien zum Kalvarienberg, um zu beten.

   Außerhalb der Fasten- und Osterzeit, im Sommer, gingen die Menschen oft zum Kalvarienberg hinauf, um nach der Sonntagnachmittagslitanei zu beten.Mit Ausnahme des Karfreitags wurde die 1862 installierte Kalvarienbergglocke jeden Freitag um 15 Uhr geläutet.Während des Ersten Weltkriegs wurde die Glocke abtransportiert. Als Ersatz ließ Dr. Ferenc Roth, ein gebürtiger von Városlőd, am 3. Oktober 2004 eine 40 kg schwere C-Ton-Glocke anfertigen.Die Glocke wurde an diesem Tag von Erzbischof Gyula Márfi geweiht.

    Auf der einen Seite: (Sie stellt Maria dar, die Jesus unter dem Kreuz in den Armen hält) "Unseren Waschludter Vohrfahren in gedenken".-₀₃₈ 

   Auf der anderen Seite:"Nach ihrem Schweigen, das seit dem Ersten Weltkrieg wérendem war, hat das Glockengeläut des Waschludter Kalvarienbergs Dr. Franz Roth im Jahr 2004 wieder zum Klingen gebracht."-₀₃₉

Városlőd története. / Az általános iskola története./ Die Geschichte der Grundschule.

 

    A városlődi iskoláról először 1730 körül találunk feljegyzéseket. Lehet ekkor szervezték meg itt az első tanítói állást.? A községi Historia Domus-ban 1735-ben olvashatjuk először egy iskolamester nevét, Angermann Pálét. 1779-ben említést találunk Hufgart Antal tanítóról is. Az iskola épülete jó állapotú és két teremből áll. Az 1791-es falutérképen ezen a helyen ez áll: „Oskola ház"._{001(Koppintás vagy bal egér)} Az épület helyiségei hol tantermek, hol tanítói szobák szerepét töltötték be. Tanítási nyelvnek a németet használták, hiszen ez volt a betelepülő lakosok nyelve. 1824-ben Makay Antal veszprémi püspök alapítványt tesz olyan segédtanító alkalmazására és fizetésére, aki magyar nyelven is oktasson. Az iskolai férőhelyek száma a 18. század végén 140, a tanköteles gyerekek száma pedig átlagosan 150 volt. Ebből mintegy 120 gyerek járt rendszeresen iskolába, ami akkoriban igen jó aránynak számított.

   1852-ben megszervezték Városlődön a 2. számú tanítói állást. Egy időben ezzel sor került egy L alakú új, két tantermes iskola építésére is, ami 1854-ben készült el. Ezzel az építkezések azonban egy már korábban létező épülethez való hozzátoldások voltak. Egyik ága 1852-ben, /az utcára merőleges épületrész patak felőli oromzatán 1852-es évszám szerepel. Az évszámot az 1983-ban hozzáépített újabb tanterem padlástere eltakarja./ A másik 1854-ben épült az oromfalon álló évszám tanúságaképpen, az udvar felől nézve a baloldali rész homlokzatán az 1854-es évszám van.₀₀₂ 1864-ben már 297 iskolást jegyeznek.    

   Mivel ez az épület is kicsinek bizonyult, 1872-1874 között két újabb tantermet építettek az iskolához. A megnagyobbított iskolaépület lehetővé tette, hogy 3 tanulócsoportot hozzanak létre, így 1874-ben megszervezték a 3. számú tanítói állást is. A tanulólétszám alakulásában jelentős növekedés figyelhető meg 1875 és 1893 között. Míg 1875-ben 383 tanulót írattak be a városlődi iskolába, addig 1893-ban már 405 főt (a 405 fő 6 osztályban oszlott el). 1876-ban két segédtanítót (Stangl Sándor és Egyed Ferenc) választott a község, Wiesenfeld Ferenc kántortanító mellé.

   Az 1. sz. épület 1901-ben készült el 3 tanteremmel.₀₀₃ Gerl Károly és Gerl József testvérek (mindkettő kőműves) építették. Kardosréti lakosok voltak, és a városlődi iskolán kívül ők építették akkoriban többek között a kislődi óvodát, a farkasgyepűi erdészlakot, a farkasgyepűi templomot is. Károly 1904-ben megismerkedett városlődi feleségével, megnősült és itt telepedett le, öccse, József Kardosréten maradt.

I. számú tanítói állás:

Stangl Sándor 1877-től 1920-ig_003/1

   Jáhny József 1902-től 1929-ig _003/2 

   1921. jan. 9.-én Dr. Rott Nándor Püspök Jáhny József kántortanítót igazgatónak

   nevezi ki.    

   Horváth László 1920-tól kirendelt állami tanító._003/20

   Wesztergom György neve 1929-től ismert. _003/3

  

II. számú tanítói állás:

Gombás Sándor1901-től 1921-ig,_003/4

Gácser Gizella. 1921-től_003/5

III. számú tanítói állás:

   Jáhny József 1902-tól 1929-ig_003/6

   Penk János 1920-tól 1927-ig._003/7

   Rácz Jolán népművelő testvér 1928-tól 1930-ig._003/8

   Maczkó Mária 1930-tól 1935-ig_003/9

   Szőke Erzsébet 1935-től_003/10

IV. számú tanítói állást: megszervezték 1922-ben_003/11

   Erdélyi Vince 1923-tól 1928-ig._003/12

   Müller Gyula 1928-tól_003/13

   Magyar Károly1929-től_003/14

   Marx Ferenc 1937-től_003/15

   Ezzel a tanulócsoportok száma is négyre emelkedett. Három csoport délelőtt, egy pedig délután járt iskolába.

   IV. tanterem építéséhez a vallás és közoktatási miniszter 1928-ban 8000 pengő államsegélyt utalt ki. Nagyrészt községi erőből és némi püspöki hozzájárulással, míg az első három terem építésekor a püspök vállalta az oroszlánrészt._003/16

1941, januárjában szervezték meg az

   V. számú tanítói állást:_003/17

       Tóvári Lajos 1941-től foglalta el._003/18

1941 szeptemberétől 3 tanító magyar, 2 német nyelven tanított.

   A második világháborút megelőző években német, magyar és vegyes tagozatos osztályokba jártak a tanulók. A német tagozaton a tantárgyak egy részét németül, a többit magyarul tanították (ide jártak a német anyanyelvű gyerekek). A magyar tagozaton német írást és olvasást oktattak a magyar anyanyelvű gyerekeknek. A vegyes tagozatra német és magyar ajkúak is járhattak. Az 1944-45-ös tanévben a háború miatt német tagozat már nem indult.

   1944 októberétől 1945 márciusáig a német katonaság megszállta, és mészárszéknek használta az iskolaépületet. A háború végén a tanítók a falusi mesteremberekkel társadalmi munkában újították fel az iskolát. A bútorokra Katona Lajos esperes igényelt az államtól pénzt. A borzalmas pusztítás ellenére1945 őszén ismét megkezdődött a tanítás.

   Míg Magyarországon 1945-ben, addig Városlődön már az 1941-42-es tanévben bevezették a 7. és 8. osztályt. Az államosításig (1947-ig) az iskola fenntartója a veszprémi püspökség volt. Ezt követően az iskola állami kézbe került._003/19 Wesztergom György igazgató halála után, 1947 és 1949 között Ajkáról igazgatták az iskolát (Schleicher Imre által), aki Tóvári Lajost bízta meg az iskola irányításával.

   1960-ban a déli oldalon ötödik tanterem, föléje igazgatói és tanári szoba, a keleti oldalon 3,5 méter széles és 16 m hosszú zsibongó épült. 1963/64-ben a csehbányai iskola 7—8.oszt. tanulói, 1964/65-ben a csehbányai iskola 5-6.oszt. tanulói, 1974/75-ben a csehbányai iskola 3—4.oszt. tanulói, 1975/76-ban a csehbányai iskola 1—2.oszt. tanulói is Városlődre jártak már autóbusszal iskolába. 1976-ban a régi (1854-ben épült) kántortanítói lakásból 3 ideiglenes tantermet alakítottak ki, hogy az összes gyerek délelőtt mehessen iskolába. A be-körzetesítés a csehbányai pedagógusok fokozatos nyugdíjba vonulásával párhuzamosan került lebonyolításra. Első lépésként Balassa Endréné tanító a hárskúti általános iskolához nyert áthelyezést, azután Boros Regina tanító, majd 1975-ben Egri János vezető tanító vonult nyugalomba. Ezzel a csehbányai iskola teljesen megszűnt, tárgyi felszerelését, irattárát, könyvtárát a városlődi általános iskola igazgatója vette át. Egri János 1939-ben Csehbányán kezdte pályafutását, és egyhuzamban itt tanított nyugdíjba vonulásáig. Kevés példa van arra, hogy félreeső, kis községben pedagógus ilyen nagy áldozatot vállaljon.

   1979 szeptemberében napközi otthonos csoport indult az 1.—2.—3.—4. osztályos tanulókkal. A további igények szükségessé tették, hogy 1981 szeptemberében egy második napközis csoport is megkezdje működését a felső tagozatos tanulók részvételével. A napközi otthonos tanulók étkeztetése az úttörőtáborban, a délutáni foglalkozások az iskola tantermeiben folynak. A munkába járó szülőknek nagy segítséget jelent a napközi otthon, mert egész nap jó helyen tudhatják gyermekeiket, amellett a következő napi felkészüléshez ott szakszerű segítséget és felügyeletet kapnak.1981-ben az épület keleti oldalán a 3. sz. tanterem folytatásaként vizesblokk építése fejeződött be, melynek felső szintjén WC sor, alsó szintjén pedig politechnikai terem létesült. 1980-ban az egész 1. sz. épület tökéletes, fénycsöves korszerű világítást kapott a Megyei Tanács segítségével. A nagyrészt északra néző ablakok általi gyenge természetes világítás miatt erre igen nagy szükség volt.

   A kétműszakos (tehát délelőtti és délutáni) tanítás sok problémát okozott a családokban, ahol a szülők szintén több műszakban dolgoztak. Az egy műszakos tanítás megvalósítása érdekében 1977/78-ban ebben az épületben 2 normál és egy szükségtanterem létesült a szülők és pedagógusok nem kevés társadalmi munkájával. A korszerűsítés 1979-ben tovább folyt: az épület régi kis ablakai helyett 9 db nagyméretű ablakot, teljes tetőátfedést, belső festést, mázolást, 1981-ben pedig új külső vakolást kapott. E munkák által az épület jó állapotú, tetszetős benyomást kell. Mindkét épület vízvezetékkel és meleg vizes központi fűtéssel van ellátva. 1982-ben a belépő közel 50-es létszámú első osztály csoportbontást tett szükségessé.

   A jelenleg érvényben levő rendelet értelmében a bontási határ 41, tehát ennyi tanuló esetén két osztályban két pedagógus foglalkozik velük, ha ehhez a tárgyi és személyi feltételek adottak. így újabb tanterem építése vált szükségessé. 1982 tavaszán a 2. sz. épület keleti, 1852-ben épült szárnyához csatlakozóan új tanterem építése kezdődött meg. Ez azonban 1982 szeptembere helyett a kivitelező késése miatt csak 1983 októberében került tanításra alkalmas állapotba. Addig az egyik első osztály a politechnikai teremben tanult szükségmegoldásként.

   A felsorolt iskolabővítéseket többek között a csehbányai iskola fokozatos bekörzetesítése is szükségessé tette. Tóvári Lajos 30 éven keresztül irányította az iskolát. Munkája során -többek között- tovább bővült az iskola, megépült az ötödik tanterem, az épület széles zsibongója, az új tanterem fölé nevelői és tanári szobákat létesítettek. 1949-ben megalakult a 2217-es számú Hunyadi Mátyás úttörőcsapat, amely 1989-ig működött.

   1958-ban először a felső tagozatban, majd 1973-ban az alsó tagozatban is bevezették a német nyelv oktatását. Ezzel a városlődi iskola megelőzte a környékbeli intézményeket. Megalakult az iskola kórusa. Megkezdődtek a nagykirándulások, amelyekre még ma is sokan örömmel emlékeznek. Kisegítő iskolai csoport működött 1972 és 1977 között, a gyengébb képességű tanulók megsegítésére. 1975-től a nyolcadikosok továbbtanulását középiskolára előkészítő órák segítik.

   Tóvári Lajos után 1977-ben Koppányi István kapott igazgatói kinevezést. Ő generációk megbecsülését vívta ki magas szintű matematika-oktatásával. Udvardi Ferenc 1981-től 1988-ig vezette iskolánkat. 1983-ban 3 fővel megalakult az iskolai gazdasági szervezet. Ez előbb az iskola, a napközi otthon, az óvoda, a művelődési ház, a községi könyvtár, majd a tájház gazdasági ügyeit is intézte.

   1988-tól Oszvald József lett az iskola igazgatója. Az ő irányítása alatt alakult meg 1996-ban az ÁMK (Általános Művelődési Központ), amely a városlődi iskolát, óvodát és falumúzeumot foglalta magában. 1993-96 között megépült az iskola új szárnya, 6 új tanteremmel, egy orvosi szobával, tornateremmel, két öltözővel, két szertárral. 1996-ban tartotta iskolánk először a Német Nemzetiségi Ki-Mit-Tud-ot (Kulturwettbewerb), ami az évek alatt több mint 20 iskola, és több mint 300 diák részvételével rangos megyei szintű megmérettetéssé nőtte ki magát.

   Oszvald József után egy évre Bittmann Zoltán vette át a vezetői tisztséget, majd 1999-től Fejes Gábor volt a városlődi iskola igazgatója. 2005-ben felújították az iskola vizesblokkját. 2006-ban az ÁMK tovább bővült, csatlakozott hozzá a Kislődi iskola és óvoda, valamint a Bakonyjákói iskola és óvoda is, így egy 8 tagintézményből álló intézmény jött létre, amelynek fenntartója azóta is a Német Nemzetiségi Nevelési, Oktatási és Kulturális Intézményfenntartó Társulás. 2007 őszétől a Bakonyjákói, németbányai, Farkasgyepűi felső tagozatosok is Városlődre járnak iskolába.(2008-tól már az alsósok is.)

   2008-tól Holczer Gábor az intézmény igazgatója. Az 2009-től az ÁMK gazdálkodását Városlőd-Csehbánya Körjegyzősége felügyeli. Az iskola új nyílászárókat kapott, megújult az épület bejárati része és zsibongója. Az iskola közössége 2009-ben hagyományteremtő céllal, első alkalommal rendezte meg tanév végi gálaműsorát. 2010-ben elkészült az iskola, udvari sportpályája. 2011 nyarán felújították a régóta nem használt iskolaépületet, amiben étkezőt alakítottak ki. 2011-ben üzemeltetésre átveszi a „KLIK” (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) akik „eszmei” okok miatt nem hosszabbítják, tartják meg Holczer Gábort pozíciójában. A legfelsőbb vezetés által kitalált üzemeltetési rendszer alapjaiban körülményesnek, működésképtelennek bizonyult. (Szerk.)

   A 2013-ban vezető nélkül maradt iskolát, Pfeiferné Takács Hajnalka két évre igazgató helyettesként, majd 2015-óta igazgatóként irányítja. 2018-ban a városlődi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő Testülete átvette az iskola fenntartását.

      2021. augusztus 31.-én Paul Angermann nevét vette fel a tanévnyitó ünnepségen az eddig városlődi német nemzetiségi nyelvoktató általános iskola néven működö intézmény.

 

 

Tanítói névsor:

Angermann Pál,  Huffart Antal,  Jáhny Máté,  Titzl János,  Weisenfeld Ferenc,  Papp Gyula,  Saffers Ignácz,  Stángl Sándor 33 év,   Egyed Ferenc,  Magasi József,  Eplényi János,  Krizmanits Zsigmond,  Busch Lajos,  Mátzer Endre,  Harasztovich Károly,    Szanyi István,  Felber János,  Kiss Tertullián,  Koller István,  Viszlay György,    Weisenfeld János,  Kiszling Pál,  Zupponits Imre,  Döbrősi Béla,  Kovács Ignácz,      Hannig Endre,  Matzánek Lujza,  Bálint Károly,   Horváth Pál,  Wohlmuth István,  Kaier Róbert,  Gombás Sándor,  Jáhny József 9 év(Nem önként távozott),  Gácser Gizella(késöbb Horváth L-.né) 35 év,  Penk János,  Erdélyi Vincze,  Rácz Jolán,  Magyar Károly 17 év,    Wesztergom György 18 év,  Maczó Mária,  Szőke Erzsébet,  Marx Ferenc,  Szlabey Piroska,  Tóvári Lajos 36 év,  Koppányi István,  Pethe Gézáné,  Mihályfi Gyula,  Jung Etelka (Később Tóváriné),  Moldvai Lenke,  Schell Béla,  Schell Béláné,  Páter Mihályné 31 év,  Bódi Istvánné,  Oszvald József,  Kőváriné Tóvári Erika,  Kardos József,  Tóth János Zoltán,  Salamon Györgyné,  Eich Mária,  Tomkó Lászlóné,  Kaukerné Horváth Gabriella,  Alagi Jánosné,  Udvardi Ferenc,  Tamás Kis Edit,  Jánosi Zsuzsanna,  Vigváryné Németh Katalin,  Bittmann Zoltán,  Fejes Gábor,  Pfeiferné Takács Hajnalka,  Holzer Gábor,  Kaukerné Horváth Gabriella,  Fódiné Springmann Judit,  Katona Edit,  Kungl Henriett,  Svecz Edvárd,  Fódiné Bergmann Ágnes,  Dr. Vargáné Péntek Irén,    Dávodi Katalin,  Boldizsár Gáborné,  Ádámné Grimmajer Tímea,  Bakos-Kővári Ágnes,  Pintér Ágnes,  Juhász Hajnalka,  Rejtőné Csizmadia Márta,  Gelencsér -Takó Mónika,      Nyitrainé Alagi Renáta,  Csiki Sándorné,  Kléri István,  Valkóczi Diána,  Túri Ilona,    Dányi Dóra,  Tátrainé Sass Borbála,  Glück Noémi,  

 

A tanítói névsorban a teljességre törekedtünk. ₀₀₅

 

Die Geschichte von Városlőd. / Die Geschichte der Grundschule.

 

   Die ersten Aufzeichnungen über die Schule in Stadtlőd finden sich um 1730. Vielleicht wurde zu diesem Zeitpunkt die erste Lehrerstelle hier eingerichtet? In der städtischen Historia Domus lesen wir den Namen eines Schulmeisters, Pálé Angermann, zum ersten Mal 1735. Das Schulgebäude ist in gutem Zustand und besteht aus zwei Sälen. Auf dem Dorfplan von 1791 ist es als "Oskola ház" (Oskola-Haus) eingezeichnet.001_{(tippen oder linke Maus)}

  Die Räume des Gebäudes wurden als Klassenzimmer oder als Unterrichtsräume genutzt. Als Unterrichtssprache wurde Deutsch verwendet, da es die Sprache der Siedler war. Im Jahr 1824 gründete der Veszprémer Bischof Antal Makay eine Stiftung zur Anstellung und Bezahlung eines Hilfslehrers, der auch in ungarischer Sprache unterrichten sollte. Ende des 18. Jahrhunderts gab es 140 Schulplätze, und die durchschnittliche Zahl der schulpflichtigen Kinder lag bei 150. Von diesen besuchten etwa 120 Kinder regelmäßig die Schule, was für die damalige Zeit eine sehr gute Quote war. 

    Im Jahr 1852 wurde in Városlőd die Lehrerstelle Nr. 2 eingerichtet. Zur gleichen Zeit wurde eine neue L-förmige Schule mit zwei Klassenzimmern gebaut, die 1854 fertiggestellt wurde. Dabei handelte es sich jedoch um Anbauten an ein bereits bestehendes Gebäude. Eine Zweigstelle wurde 1852 erbaut, /der dem Bach zugewandte Giebel des Gebäudeteils, der senkrecht zur Straße steht, ist mit 1852 datiert. Die Jahreszahl wird durch den Dachboden eines 1983 hinzugefügten neueren Klassenzimmers verdeckt. Die andere Filiale wurde 1854 erbaut, wie die Jahreszahl an der Giebelwand beweist, und die linke, dem Innenhof zugewandte Fassade trägt die Jahreszahl 1854.002 Bis 1864 wurden 297 Schulkinder gezählt. 

    Da sich auch dieses Gebäude als zu klein erwies, wurden zwischen 1872 und 1874 zwei neue Klassenräume an die Schule angebaut. Das vergrößerte Schulgebäude ermöglichte die Einrichtung von drei Klassen, und 1874 wurde die Lehrerstelle Nr. 3 geschaffen. Die Zahl der Schüler stieg zwischen 1875 und 1893 erheblich an. Während 1875 383 Schüler in der Schule in Városlőd eingeschrieben waren, waren es 1893 405 Schüler (die 405 Schüler wurden in 6 Klassen aufgeteilt).

    Das Gebäude Nr. 1 wurde 1901 mit 3 Klassenräumen fertiggestellt.₀₀₃ Es wurde von den Brüdern Gerl Károly und Gerl József (beide Maurer) erbaut. Sie stammten aus Kardosrét und bauten neben der Schule in Városlőd auch den Kindergarten in Kislőd, das Forsthaus in Farkasgyepű und die Kirche in Farkasgyepű. Im Jahr 1904 lernte Károly seine Frau in Városlőd kennen, heiratete und ließ sich hier nieder, sein jüngerer Bruder József blieb in Kardosrét.

Lehrstelle Nr. I.:

Sándor Stangl von 1877 bis 1920_003/1

Jáhny József 1902 bis 1929_003/2

9 Jan. 1921 Dr. Nándor Rott Bischof Jáhny József József Kantor Lehrer als Direktor

László Horváth ist ab 1920 abgeordneter Staatslehrer._003/20

György Wesztergom ist ab 1929 bekannt._003/3

 

Lehrstelle Nr. II:

Sándor Gombás von 1901 bis 1921,_003/4

Gizella Gácser. Ab 1921_003/5

 

Lehrerstelle Nr. III:

Jáhny József von 1902 bis 1929_003/6

János Penk von 1920 bis 1927._003/7

Jolán Rácz, Schwesternlehrer von 1928 bis 1930._003/8

Mária Maczkó von 1930 bis 1935_003/9

Erzsébet Szőke ab 1935_003/10

 

Lehrerstelle Nr. IV: organisiert im Jahr 1922_003/11

Vince Erdélyi von 1923 bis 1928._003/12

Gyula Müller ab 1928_003/13

Károly Magyar1929 ab_003/14

Ferenc Marx von 1937_003/15

    Damit stieg die Zahl der Studiengruppen auf vier. Drei Gruppen besuchten die Schule am Vormittag und eine am Nachmittag.

    Im Jahr 1928 bewilligte der Minister für Religion und öffentliche Bildung eine staatliche Beihilfe von 8000 Pengö für den Bau des Klassenzimmers IV. Der größte Teil davon wurde von der Gemeinde und ein Teil vom Bischof bereitgestellt, wobei der Bischof den Löwenanteil für den Bau der ersten drei Klassenräume übernahm._003/16

Im Januar 1941 wurde die

Lehrerstelle Nr. V eingerichtet:_003/17

Lajos Tóvári besetzte es ab 1941._003/18 

    Ab September 1941 unterrichteten 3 Lehrer auf Ungarisch und 2 auf Deutsch.

   In den Jahren vor dem Zweiten Weltkrieg besuchten die Schüler deutsche, ungarische und gemischte Klassen. In der deutschen Abteilung wurden einige Fächer auf Deutsch unterrichtet, der Rest auf Ungarisch (für deutschsprachige Muttersprachler). In der ungarischen Abteilung wurde deutsches Lesen und Schreiben für ungarischsprachige Muttersprachler unterrichtet. Die gemischte Klasse war sowohl für deutsch- als auch für ungarischsprachige Kinder offen. Im Schuljahr 1944-45 wurde die deutsche Abteilung wegen des Krieges geschlossen.

   Von Oktober 1944 bis März 1945 besetzte das deutsche Militär das Schulgebäude und nutzte es als Schlachthaus. Nach Kriegsende arbeiteten die Lehrer und die Handwerker des Dorfes zusammen, um die Schule zu renovieren. Diakon Lajos Katona beantragte Geld vom Staat für die Möbel. Trotz der schrecklichen Zerstörung konnte der Unterricht im Herbst 1945 wieder aufgenommen werden.

   Während in Ungarn die 7. und 8. Klassen 1945 eingeführt wurden, wurden sie in Városlőd im Schuljahr 1941-42 eingeführt. Bis zur Verstaatlichung (bis 1947) wurde die Schule vom Bistum Veszprém unterhalten. _003/19 Nach dem Tod des Schulleiters György Wesztergom wurde die Schule zwischen 1947 und 1949 von Ajka aus geleitet (von Imre Schleicher), der Lajos Tóvári mit der Leitung der Schule betraute.

   Im Jahr 1960 wurde an der Südseite ein fünfter Klassenraum mit darüber liegendem Schulleiter- und Lehrerzimmer und an der Ostseite ein 3,5 m breiter und 16 m langer Korridor errichtet. Im Schuljahr 1963/64 wurden die Schüler der 7. bis 8. Klasse der Böhmisch-Hütten Grundschule, im Schuljahr 1964/65 die Schüler der 5. bis 6. Klasse der Böhmisch-Hütten Grundschule, im Schuljahr 1974/75 die Schüler der 3. bis 4. Klasse der Böhmisch-Hütten Grundschule und im Schuljahr 1975/76 die Schüler der 1. bis 2. Klasse der Böhmisch-Hütten Grundschule mit Bussen zur Schule nach Városlőd gebracht. 1976 wurde die alte Kantorenwohnung (erbaut 1854) in drei provisorische Klassenräume umgebaut, damit alle Kinder morgens zur Schule gehen konnten. Die Ausbildung fand zur gleichen Zeit statt wie die schrittweise Pensionierung der Lehrer in Böhmisch-Hütten. Der erste Schritt war die Versetzung des Lehrers Endréné Balassa an die Grundschule in Hárskút, gefolgt von der Pensionierung der Lehrerin Regina Boros und dann des Schulleiters János Egri im Jahr 1975.

   Damit hörte die Schule in Csehbánya auf zu existieren, und ihre Ausstattung, Archive und Bibliothek wurden vom Direktor der Grundschule in Városlőd übernommen. János Egri begann seine Laufbahn 1939 in Csehbánya und unterrichtete dort bis zu seiner Pensionierung. Es gibt nur wenige Beispiele dafür, dass ein Lehrer in einem abgelegenen, kleinen Dorf ein so großes Opfer bringt.

   Im September 1979 wurde eine Tagesbetreuungsgruppe mit Schülern der Klassen 1, 2, 3 und 4 eingerichtet. Aufgrund der großen Nachfrage wurde im September 1981 eine zweite Tagesheimgruppe mit Schülern der oberen Klassenstufen eingerichtet. Die Mahlzeiten für die Schüler des Tagesheims werden im Pionierlager eingenommen, und der Nachmittagsunterricht findet in den Klassenräumen der Schule statt. Das Tagesheim ist eine große Hilfe für Eltern, die arbeiten gehen, denn sie können ihre Kinder den ganzen Tag über in guter Obhut halten und erhalten außerdem professionelle Hilfe und Aufsicht für die Vorbereitung des nächsten Tages. 1981 wurde der Bau eines Wasserblocks an der Ostseite des Gebäudes als Fortsetzung des Klassenzimmers Nr. 3 mit einem Toilettenblock im oberen Stockwerk und einem Technikraum im unteren Stockwerk abgeschlossen. Im Jahr 1980 wurde das gesamte Gebäude Nr. 1 mit Hilfe des Bezirksrats mit einer modernen Beleuchtung mit Leuchtstoffröhren ausgestattet. Dies war wegen der schlechten natürlichen Beleuchtung durch die überwiegend nach Norden ausgerichteten Fenster dringend erforderlich.

   Das Zweischichtsystem (morgens und nachmittags) verursachte viele Probleme in Familien, in denen die Eltern ebenfalls in mehreren Schichten arbeiteten. In den Jahren 1977/78 wurden in diesem Gebäude mit viel sozialer Arbeit von Eltern und Lehrern 2 normale und ein Notklassenzimmer eingerichtet, um den Einschichtunterricht einzuführen. Die Modernisierung wurde 1979 fortgesetzt: Die alten kleinen Fenster wurden durch 9 große Fenster ersetzt, das Dach wurde komplett neu eingedeckt, die Innenräume gestrichen und lackiert und 1981 wurde die Außenfassade verputzt. Durch diese Arbeiten ist das Gebäude in einem guten Zustand und macht einen attraktiven Eindruck. Beide Gebäude verfügen über Sanitäranlagen und eine Warmwasserzentralheizung. 1982 machte der Eintritt von fast 50 Schülern in die erste Klasse eine Teilung der Klasse erforderlich.

   Nach dem geltenden Erlass liegt die Abrissgrenze bei 41, was bedeutet, dass zwei Lehrer in zwei Klassen diese Schülerzahl unterrichten können, wenn die materiellen und personellen Voraussetzungen stimmen. Der Bau eines neuen Klassenzimmers wurde notwendig. Im Frühjahr 1982 wurde mit dem Bau eines neuen Klassenzimmers begonnen, das an den Ostflügel des 1852 erbauten Gebäudes 2 angebaut wurde. Aufgrund von Verzögerungen seitens des Bauunternehmers konnte dieser jedoch erst im Oktober 1983 statt im September 1982 für den Unterricht genutzt werden. Bis dahin wurde eine der ersten Klassen notdürftig im polytechnischen Raum unterrichtet.

   Die oben erwähnten Schulerweiterungen wurden unter anderem durch die schrittweise Aufnahme der böhmischen Banya-Schule notwendig. Lajos Tóvári leitete die Schule 30 Jahre lang. Während seiner Tätigkeit wurde die Schule weiter ausgebaut, ein fünftes Klassenzimmer errichtet, der breite Zsibongo des Gebäudes gebaut und über dem neuen Klassenzimmer wurden Lehrer- und Erzieherzimmer eingerichtet. Im Jahr 1949 wurde die Hunyadi Mátyás Hunyadi Pioniertruppe Nr. 2217 gegründet, die bis 1989 tätig war.

   1958 wurde Deutsch zunächst in der Oberstufe und dann 1973 in der Unterstufe eingeführt. Damit war die Schule in Stadtlőd den anderen Schulen in der Umgebung voraus. Der Schulchor wurde gegründet. Es begannen die Schulausflüge, an die sich viele noch heute gerne erinnern. Von 1972 bis 1977 wurde eine Nachmittagsbetreuung für schwächere Schüler eingerichtet. Seit 1975 werden die Achtklässler in Vorbereitungs-klassen auf die weiterführende Schule unterrichtet.

   Nach Lajos Tóvári wurde István Koppányi 1977 zum Direktor ernannt. Er hat sich den Respekt von Generationen für seine hohe Qualität des Mathematikunterrichts verdient. Ferenc Udvardi leitete unsere Schule von 1981 bis 1988. Im Jahr 1983 wurde die wirtschaftliche Organisation der Schule mit 3 Mitgliedern gegründet. Sie war zuständig für die Schule, die Kindertagesstätte, den Kindergarten, das Gemeindezentrum, die Stadtbibliothek und später das Landhaus.

   Im Jahr 1988 wurde József Oszvald Direktor der Schule. Unter seiner Leitung wurde 1996 das Allgemeine Kulturzentrum gegründet, zu dem die Schule, der Kindergarten und das Dorfmuseum von Városlőd gehörten. Zwischen 1993-96 wurde ein neuer Flügel der Schule mit 6 neuen Klassenräumen, einem medizinischen Raum, einer Turnhalle, zwei Umkleideräumen und zwei Klassenräumen gebaut. Im Jahr 1996 veranstaltete die Schule ihren ersten nationalen Kulturwettbewerb, der sich im Laufe der Jahre zu einem angesehenen landesweiten Wettbewerb entwickelt hat, an dem mehr als 20 Schulen und über 300 Schüler teilnehmen.

   Nach József Oszvald übernahm Zoltán Bittmann für ein Jahr die Leitung, und ab 1999 war Gábor Fejes Schulleiter der Schule in Stadtlőd. Im Jahr 2005 wurde der Wasserblock der Schule renoviert. Im Jahr 2006 wurde die ÁMK weiter ausgebaut, die Schule und der Kindergarten in Kislőd und die Schule und der Kindergarten in Bakonyjákó schlossen sich ihr an, so dass eine Einrichtung mit acht Mitgliedsschulen entstand, die vom Verein zur Erhaltung der Bildungs-, Erziehungs- und Kulturinstitutionen deutscher Nationalität unterhalten wird. Seit Herbst 2007 gehen auch die Oberstufenschüler aus Bakonyjákó, Deutsch-Hütte und Farkasgyepű in Városlőd zur Schule (ab 2008 gehen auch die Unterstufenschüler nach Városlőd)

    Gábor Holczer ist seit 2008 der Direktor der Einrichtung. Seit 2009 wird die Verwaltung der "ÁMK" vom Bezirksrat von Városlőd-Csehbánya beaufsichtigt. Die Schule verfügt über neue Fenster und Türen, der Eingang und das Zsibongo wurden erneuert.Im Jahr 2009 organisierte die Schulgemeinschaft ihre erste Gala zum Schuljahresende, um eine Tradition zu begründen.Im Jahr 2010 wurde der Außensportplatz der Schule fertiggestellt. Im Sommer 2011 wurde das seit langem nicht mehr genutzte Schulgebäude renoviert und eine Kantine gebaut. 2011 wurde die Schule vom "KLIK" (Klebelsberg Institutional Maintenance Centre) übernommen, der die Laufzeit der Schule aus "ideologischen" Gründen nicht verlängerte und Gábor Holczer in seinem Amt behielt.Das von der Schulleitung erdachte Verwaltungssystem erwies sich als grundsätzlich schwerfällig und nicht praktikabel.

   Die Schule, die 2013 ohne Schulleiter blieb, wurde zwei Jahre lang von Frau Hajnalka Pfeiferné Takács als stellvertretende Schulleiterin und seit 2015 als Schulleiterin geleitet. 2018 übernahm der Rat der deutschnationalen Selbstverwaltung von Városlőd den Unterhalt der Schule.

   Am 31. August 2021 wurde die Schule bei der Eröffnungsfeier des Schuljahres nach Paul Angermann benannt und war zuvor als Városlőd eine Grundschule, Deutsch als deutsche Landessprache unterrichtet wird.

    Wir haben uns bemüht, die Liste der Lehrkräfte vollständig zu halten. ₀₀₅  

  Die Liste der Lehrer, die bisher hier unterrichtet haben, finden Sie am Ende des ungarischen Textes.