Városlőd története. / Az óvoda története.

 

 

    A kiegyezés korában is elsősorban a gyermeknevelés terén próbáltak sikereket elérni a különböző - magyarosítás céljával létrejövő – egyesületek, mint például területünk esetében a Dunántúli Közművelődési Egyesület, amely főleg óvodák alapítása által kívánta a magyar nyelv terjedésének ügyét szolgálni. A program keretében az első óvodát Városlődön alapították meg 1895-ben.000

   A mai napközi otthonos óvoda helyén a Kolostor utca 21. sz. alatt valaha Báder Ádám nevű kocsmáros tulajdonát képező ház állott. Ezt a házat 1895. május 25.-én Dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő segítségével a Dunántúli Közművelődési Egyesület anyagi hozzájárulásával a község megvette.001(Koppintás vagy bal egér)  A megvett házat a lakosság társadalmi munkájával felújították és átalakították óvodává. Június 15.-től elindul az nevelői munka. A Dunántúli Közművelődési Egylet 1900. március 7.-én kinevezi óvónőül Zsoldos Teréz okleveles óvónőt. 1933-ban Zsoldos Teréz óvonő nyugdíjazása miatt meghirdetik az óvonői állást.001/1  Erre Ávár Erzsébetet, mint segédóvonőt alkalmazzák.001/2 Néhány adat az akkori óvoda méreteiről.001/3 Ebben az időben az óvoda költségvetése / fejlesztése évről évre jelentős mértékben emelkedik.001/4 Mint látható, volt is mire költeni. 1939 évben Avar Erzsébet óvónőt munkája elismeréseként Sági József esperesplébános (Mint az óvoda felügyelő bizottságának elnöke.) felterjeszti pénzjutalomra.

   A II. világháború az óvoda épületét sem kímélte meg. 1945. március 23-án, bombatalálatot szenvedett. Szerencsére ekkor gyerekek nem tartózkodtak az épületben. A világháború utáni évek során a súlyos károkat szenvedett épület helyreállítása 1945 és 1950 között folyt, így új felszerelést – víz, villany – kapva indult meg újra a nevelőmunka 1951-ben, két csoporttal és két óvónővel. Ettől kezdve napköziotthonos rendszerben működött, ebéd után pihenési lehetőséget biztosítva a gyerekeknek.001/5

   1951-ben az óvoda állandó napközi otthonos óvoda lett két csoporttal és két óvónővel. Ettől kezdve tízórait, ebédet és uzsonnát kaptak a gyermekek, bevezették az ebéd utáni alvást. Az újjáépítés ideje alatt különböző szükségtermekben tartották a foglalkozásokat nem éppen ideális körülmények között, így pl. az iskola egyik termében, a Kossuth L. u. 23. sz. alatti volt pedagóguslakásban (a posta mellett), a mai önkiszolgáló bolt helyén, a volt régi moziban.

   1956-ban kétcsoportos óvodánk harmadik óvónőt kapott. Ez már komoly munkakörülményi javulást jelentett, hiszen volt már egy délutános óvónő is, aki felváltotta a reggel 7 órától du. fél öt óráig egyfolytában a gyermekekkel foglalkozó óvónőket. A 3 óvó-nőt kiváló technikai személyzet segítette munkájában. Az 50-es években járásszerte híre volt a városlődi óvoda „Ágota néni"-je (Urbán Jánosné) szakácstudományának, akinek legegyszerűbb főztje is mindig ízletes volt. Őt követték a nem kevésbé jól főző Apporfi Istvánná, majd Tepper Hugóné és Gádoros Gézáné képesített szakácsnő. Dadaként hosszabb ideig itt működött Csekényi Istvánné, Steinmacher E. Üregi Menyhértné, Mórocz Jánosné és Kubik Zoltánné. A konyhai munkát hosszú évekig fent írt Tepper Hugóné és Gádoros Gézáné látták el közmegelégedésre.

   Az óvodaépület falai, mennyezete a 70-es években repedezni kezdtek, így 1976/77-ben ismét fel kellett újítani. Bővítették a konyhát, és fogadóhelyiség kialakítására került sor. Ez a felújítás nem volt elég körültekintő, a rosszul felfogott takarékosság úgy bosszulta meg magát, hogy 1979/80-ban ismét lakhatatlanná vált az óvoda, a régi falak, a födém, a tetőzet teljesen újjáépültek, nagyméretű ablakokat, bővített konyhát, központi fűtést, korszerű fénycsővilágítást, új parkettázást, udvarrendezést, új játékokat, stb. kapott. így már kívül-belül egészen új és jól felszerelt óvoda benyomását kelti az épület. A felújítás ideje alatt az óvoda másik épületben kapott szükség szerinti működési lehetőséget. (volt könyvtár épülete) E felújításból a szülők is komoly társadalmi munkát végezve vették ki a részüket. Az akkori társadalmi munka értéke 15 Ft-os óradíjat számítva — ami ma már ennek többszöröse — közel fél millió Ft volt. Óvodánk a szülők és gyermekek örömére minden igényt kielégít, csupán egy gond van: a nagy gyermeklétszám miatt egy harmadik foglalkozási teremre lenne szükség.

   Ez a terem az utolsó felújítási terven szerepelt is, akkor kevés költséggel megépíthető lett volna, de elmaradt. Amíg az óvoda épült, a pártház adott otthont a gyermekeknek. Az újjávarázsolt épület az engedélyezett 50-es gyereklétszám helyett 75 -80 gyermeket is befogadhatott. Az óriási zsúfoltság enyhítésére 1985-ben egy szükségférőhelyként létrehozott kis méretű csoportszoba fogadta az új kiscsoportosokat. A harmadik csoport beindításával bővült az óvoda személyzete is, egy újabb óvónő, egy dajka és egy konyhai kisegítő kezdte meg a nevelési évet.

   Az igények a beírt létszámnál mindig nagyobbak. Ilyenkor a felvétel a családi körülmények alapján kerül elbírálásra. Az ötéveseket általában fel kell venni, mert azok számára az óvoda már iskolaelőkészítőnek számít. Eddig egy olyan év volt, amikor az ötévesek egy része számára külön iskolaelőkészítő tanfolyamot kellett szervezni, mert 50-es létszámukat az óvoda nem tudta befogadni.

   A felújítás során a konyhát is bővítették, sor került a fogadóhelyiség kialakítására is. A felújítás nem volt sikeres, így az épület az 1979-80-as években lakhatatlanná vált. Teljes felújításra szorultak a falak, a födém, a tetőzet. Új világítást, központi fűtést, parkettát kapott az épület. 1981-ben újra fogadhatta a gyerekeket az óvoda.002

A történelem viharait átélt betelepített sváb lakosság itt élő leszármazottainak igényeként jelentkezett az óvodában a német nemzetiségi nevelés megindítása. 1981-ben Fódi Ilona óvónő kezdte ezt a munkát, de később lakóhely-változtatás miatt szakember nélkül maradtunk. A következő években az iskolából járt át német szakos tanár a nagycsoportos gyermekekhez. Időközben Freund Anikó nemzetiségi végzettségű óvónő kezdte csoportjában a kétnyelvű oktatást. Ma óvodánk két csoportjában nemzetiségi óvónő végzi a munkáját.

     1995-ben ünnepelte óvodánk fennállásának 100. évfordulóját. Az óvoda volt dolgozói mellett meghívott vendégeink között voltak a partnerkapcsolatban álló németországi település – Wiesthal - képviselői is, akik ajándékokkal gazdagították óvodánk eszközállományát. E jeles alkalmon a falu vezetősége is jelen volt. A gyermekek az óvónők közreműködésével, színes műsorral köszöntötték a vendégeket, a műsor végén közös táncba hívtuk őket.

     Ekkor az óvoda kiállítást rendezett, amely egy hónapon át látogatható volt az érdeklődők számára. A fotók mellett szakkönyvek, óvónőink munkáiból összeállított anyag, a szülők által készített játékok, régi játéktárgyak, ruhák, kerámiák, és a csoportban kialakított nemzetiségi sarok színesítette a kiállítást. A folyosón gyermekeink rajzaiból készült rajz- és festménykiállítás fogadta a látogatókat.

    2003-ban a konyha felújítására is sor került, helyben főzött ételt fogyaszthattak a gyerekek. Edényeink megfelelnek a HACCP előírásainak. 2004-ben lecseréltük az óvodai csoportok bútorait, amelyek egy ügyes kezű apukánk keze nyomát dicséri. A csoportszobai szőnyegek is cserén mentek keresztül, így a csoportok esztétikuma teljesen megváltozott, amit a gyermekek is nagy örömmel fogadtak. Ugyanezen a nyáron rendbe tettük az óvodai udvart is, mely már nagyon balesetveszélyes volt. Társadalmi munkában lebontották a beton szeméttározót, illetve a gáztározót. Az alsó és a felső udvart elválasztó drótkerítést esztétikus fakerítésre cseréltük, amelyet szintén a szülők segítségével tudtunk elkészíteni.

   A 2005/2006-os nevelési évben engedélyezték a harmadik szükségcsoportunk visszaállítását, amely 2012-ben megszűnt. Kialakítottunk egy nevelői öltözőt, illetve felújítottuk a nevelői mosdót is.

   2006 nyarán óvodai folyosónk és a konyhánk került teljes felújításra. A következő években egy teljes tetőcsere, illetve a keleti oldal nyílászáró-cseréje a cél.

   2009-től további felújítások váltak szükségessé: a katica csoportban lévő laminált parkettát és az alatta lévő elpenészesedett, tönkrement faparkettát felszedtük,  helyére új, csiszolt parketta került. A folyosó fal vizesedését, penészesedését a benne lévő csövek szigetelésével szüntettük meg. A gyermekmosdóban balesetveszélyessé vált metlakit modern, esztétikus járólapra, csempére cseréltük, továbbá új WC csészék, mosdókagylók kerültek felszerelésre.

   2010 őszén letérköveztük az óvodai parkolót, illetve az óvoda épület utca felőli oldalát vakoltuk újra szülői segítséggel.

   2014 nyarán a teljes tetőszerkezet lett felújítva, ősszel pedig műanyag nyílászárókra cseréltük a régi fa ablakokat.

   2015-ben napkollektor is került a tetőre. Ugyanebben az évben ünnepelte óvodánk fennállásának 120. évfordulóját. Ebből az alkalomból egy héten át tartó változatos programokat szerveztünk. A programok között szerepelt fényképkiállítás, állófogadás, író-olvasó találkozó (Beck Andrea látogatott el hozzánk), fogápolási tanácsadás, lufihajtogatás, interaktív zenés műsor, ovi logós bögre és póló vásárlás, gyermek sváb bál. 

   2017-ben óvodánk volt a házigazda a német nemzetiségi óvodák tánctalálkozóján, mely 6. alkalommal került megrendezésre a művelődési házban. A találkozón 16 óvoda vett részt. Rendezvényünkkel elsődleges célunk a német nemzetiség kultúrájának ápolása, a gyerekekben az összetartozás érzésének erősítése, szociális kompetenciájuk fejlesztése volt. Ezen a napon barkácsolást is szerveztünk a gyerekeknek, kukoricacsutkából csutkababát készítettek és megismerkedhettek a kukoricamorzsolással, kenyérsütés folyamatával.   

Tulajdonképpen minden évben a nyári leállás alatt az óvoda szépítésére törekszünk. 2017-ben a régi gyermek öltözőszekrényeket is lecseréltük, modern, színes öltözőszekrény várja a gyerekeket. Szükségessé vált a csoportszőnyegek cseréje is. Mindkét csoportba antiallergén szőnyeget vásároltunk, továbbá a régi csoportszobai szekrények helyett is újakat csináltattunk 2018 decemberében. Pályázatnak köszönhetően a logopédiai foglalkoztatóban új szekrénysort állíthattunk be. Esztétikus, szép környezetben folyik a gyermekek nevelése. Szintén pályázatnak köszönhetően 2019 nyarán elkezdődött az óvoda épületének szigetelése, lábazatának javítása, a játéktároló épületének felújítása teljes tetőcserével illetve az aljzat betonozása. Modern járólappal fedjük be a bejárati ajtó előtti lépcsőt.

   2019 január 1-től sajnos az óvodai főzőkonyha megszűnt. Ma melegítő konyhaként funkcionál.

Gyermeklétszámunk az utóbbi években a jelenlegi maximális befogadóképesség (50 fő) körül stagnál. A hagyományos ünnepeket – Mikulás, Karácsony, Gyermeknap – érzelmi hatását gazdagítjuk bábelőadásokkal, ügyességi játékokkal, barkácsolással, ajándékkészítéssel.

A jeles ünnepek között tartjuk számon a következőket:

  • A terményünnep (Erntedankfest)
  • Márton-napi lampionos felvonulás az óvoda körül (Martin Fest.)
  • Nemzetiségi napok (idős lakosok meghívása, szövés, agyagozás)
  • Tájház, a népviselet ruhadarabjainak megismerése
  • Gyermeknap, játékokkal, közös programokkal, a szülőkkel

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára 1996 épült a Helyi Óvodai Program (HOP) megírása, amely beépült a városlődi Általános Művelődési Központ Pedagógiai Művelődési Programjába, amely intézménynek óvodánk 1996-2012-ig volt intézményegysége. A program keretein belül kiemelt feladataként fogalmaztuk meg a német nyelvi nevelés és hagyományápolás mellett a természet tevékeny megismerését.

   Fontos feladatunknak tekintjük még a hátrányos helyzetű gyerekek felkarolását, a kommunikációs képességek fejlesztését, a hagyományápolást valamint a szülőkkel történő kapcsolattartást. 2012-2013-ig létrejött intézményfenntartó társulás eredményeként óvodánk Bakony völgye Óvoda Városlődi Német Nemzetiségi Tagintézménye nevet kapta. Ez a társulás 2013-ban megszűnt, óvodánk neve az óta is Városlődi Német Nemzetiségi Óvoda.  Pedagógiai Programunkat a törvényi előírásoknak megfelelően többször módosítottuk. 2018 szeptembertől fenntartónk a Városlődi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő Testülete. Minden évben szervezünk kirándulást, amelyeket próbálunk minél érdekesebbé tenni.  

   Ilyenkor kicsit messzebbre megyünk Városlődtől. Nagyon sok kisgyermek a faluból sem igen ment el, így már a busszal, illetve vonattal való közlekedés is egy külön élményt nyújt számukra. Olykor a szülők is eljönnek velünk, akik szintén élvezni szokták ezeket az összejöveteleket, hiszen olyan ritkán adódik alkalom arra, hogy így együtt legyen mindenki ebben a rohanó világban. 

  

2 vegyes csoportunk van. 

Érvek a vegyes csoport kialakítása mellett:

- lehetőség van arra, hogy a gyermek saját képességei szerint fejlődjön,

- sérült, egészséges és hátrányos helyzetű gyermek együttnevelése csak ilyen

     szervezésű csoportban képzelhető el,

- a vegyes életkorú csoportokban olyan szociális készségek (megértés,    

   alkalmazkodás, elfogadás) alakulására nyílik lehetőség, amelynek egyébként

   csak kis hányada kap szerepet a hagyományos összetétele.

- az idegen nyelv elsajátítását is megkönnyíti a vegyes életkorú csoport: a

   kisebbek utánozzák nagyobb pajtásaikat

- a beszoktatási időszakot is könnyebb átvészelni,  maximum 10 gyerek

   ismerkedik az óvodai élettel.

Óvodaképünk azt mondatja velünk, hogy az óvoda legyen olyan hely, ahova szívesen jön a gyermek.  Fontos, hogy a csoport berendezései a gyermek méretéhez igazodjanak. Az egészséges és sérült gyermekek együttnevelését akkor tartjuk jónak, ha ebből senkit sem ér hátrány. A játék az óvodás gyermek alapvető tevékenységi formája, amire minden nap szüksége van. Az óvodában nem játszva tanítunk, hanem játszunk, és a játék természetes hozadéka a gyermek tudása. Az óvoda semmit sem siettet, nem teljesítményközpontú. Amit pedig nem szabad elfelejteni, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége!

Intézményünk vezetői:

Karnik Aranka 1895-től ­- 1900-ig.

Zsoldos Teréz  1900-től - 1933-ig.002/1 002/2

Avar Erzsébet  1934-től - 1963-ig.

Réthy Lászlóné 1963-tól - 1992-ig.

Staubné Ferenczi Ilona 1992-től - 2000-ig.

Farkasné Ráberhoffer Rita 2000-től - 2003-ig.

Pethő Anita  2003-tól – 2009-ig

Staub Ildikó 2009-től -

Óvódánk eddigi óvónői:

Harnik Aranka       1895-től - 1900-ig vezető óvónő

Zsoldos Teréz        1900-tól - 1933-ig vezető óvónő

Avar Erzsébet        1934-től - 1963-ig vezető óvónő

Márkus Rózsa       1951-től - 1959-ig beosztott óvónő

Németh Ibolya      1956-tól                beosztott óvónő

Réthy Lászlóné     1959-től - 1963-ig beosztott óvónő

Páter Mária           1961-től - 1969-ig beosztott óvónő

Koppányi Ilona Penkert Sándorné 1971-től - 1983-ig beosztott óvónő

Kövecses Mária     1974-től - 1975-ig képesítés nélküli óvónő

Soós Istvánné        1975-től - 1977-ig beosztott óvónő

Ley Józsefné          1978-tól - 1981-ig képesítés nélküli óvónő

Primusz Tünde      1978-tól - 1980-ig beosztott óvónő

Tomkó Lászlóné   1980-tól - 1981-ig beosztott óvónő

Bagi Józsefné        1981-től - 1982-ig beosztott óvónő

Fódi Ilona             1981-től -               beosztott óvónő

Eich Mária            1982-től - 1983-ig képesítés nélküli óvónő

Staub Jánosné       1983-tól - 2019-ig képesítés nélküli óvónő

Staub Lászlóné      1983-tól - 1992-ig beosztott óvónő

Peidl Antalné         1991-től - 2019-ig beosztott óvónő

József Annamária  1997 -től                német nemzetiségi óvodapedagógus

Némethné Csajka Borbála 2003-tól                 német nemzetiségi óvodapedagógus

Staub Ildikó           2006-tól                 német nemzetiségi óvodapedagógus

Balázsi Tiborné     1997-től                 dajka

Tóth Viktória         2019-től                 dajka

Vargáné Ékes Marianna 2020-tól        német nemzetiségi óvodapedagógus003

Tetejére