Városlőd története. / Az Érdy-kódex.
Részlet Vida Beáta: A karthauzi rend története a középkori Magyar Királyság területén
A néma barátok megtelepedése és berendezkedése
Doktori értekezés
A magyar karthauziak irodalmi tevékenységének kétségkívül legjelentősebb alkotása a Karthauzi Névtelen kézirata. Neve ismeretlen, csak annyit tudunk róla, hogy a dúsgazdag lövöldi karthauzi kolostor prokurátora (sáfárja) s délvidéki származású volt. (?)00 (Koppintás bal egér)
A művet az Érdy-kódex néven ismerjük, amely 1814-ig a nagyszombati érseki papnevelő intézet könyvtáráé volt, ugyanis ide hozták a törökök elől menekülő apácák. Ma az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának gyűjteményében található. Nevét (Luczenbacher) Érdy János után kapta, aki a Tudománytár 1834./1. kötet 216. oldalon elsőként mutatta be akkor még Nagyszombati kódexként a szélesebb közönségnek.000/1
E fólió alakú papiroskódexünk, a legterjedelmesebb XVI. Századi magyar kéziratos könyv a legnagyobb magyar legendagyűjteményt tartalmazza. Könyve 104 prédikációt tartalmaz, az egyházi év ünnepeinek sorrendjében. A prédikációkhoz 90 legenda és egy István királyról szóló ének is csatlakozik, s így kötete egyúttal a magyar nyelvű legendáknak is a leggazdagabb gyűjteménye. Ez a kódexünk a mintegy félszáz magyar nyelvű kézírásos könyv között a legimpozánsabb, nemcsak azért, mert a legterjedelmesebb, hanem azért, mert írója már igazi szépíró, aki a fordítás görcseitől mentesen, ízes magyar nyelven, sok esetben a korabeli beszélt nyelv kitapintható − szinte hallható − elemeivel adja vissza a mondanivalóját, ezzel hat az olvasóra, a hallgatóra. Jelenleg barna félbőr kötéssel rendelkezik, rajta arany színű felirat: N. Szombati carthausi kézirat, alatta Codex hung. evang. sermonum de ann. 1527.001 (Koppintás vagy bal egér)
A kötésből hiányzik pár oldal, ám mivel a szöveg nem hiányos, valószínűleg a fel nem használt lapokat távolították el – összesen mintegy 660 kézzel írt oldalról beszélhetünk. A szerző két oszlopban jegyezte le mondandóját és csak az egyes fejezetek címét és a perikopákat jegyezte fel eltérő, piros színnel, valamint írásképpel.002 Kétségkívül a hazai karthauziak legismertebb műve a lövöldi néma barát kézirata. Eddigi ismereteink szerint ez a legnagyobb terjedelmű, magyar nyelven írt kódex. A mű bizonyos részei latinul íródtak, ami főként a kompilációs jellegének köszönhető.003
Úgy tűnik, hogy a szerző olykor eltévesztette szerepét, hiszen művét nem másolta, hanem fordította.004 Régi azóta elveszett krónikákat is idéz a magyar szentek életével kapcsolatban. S mindezt úgy, hogy közben magyarul magyar történelmet ír. Az Érdy-kódex főbb forrásai között két olyan mű van, amely szerepel az adatbázisokban is: az egyik a Legenda aurea, melynek egy karthauziakhoz kötődő példányát ma Kalocsán őrizik, a másik pedig Vincentius Bellovacensis Speculum historialéja, amely a seitzi és a magyar adatbázisban is szerepel. Bellovacensis műve Seitzben egy 1473 körüli, Lehnicen pedig egy 1474-es nyomtatványban volt meg a karthauziak könyvtárban. Az Érdy-kódex forrásai közül szerepel ugyan Antoninus Florentinus, Robertus Caracciolus és Temesvári Pelbárt neve a ma is meglevő karthauzi könyvek szerzőinek sorában, ám nem azzal a művükkel, amely az Érdy-kódex forrása volt.005
Az összefüggő magyar szövegben latinul írt szavak, néhol egész bekezdések szerepelnek. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy az Érdy-kódex a szerző eredeti műve, aki latin nyelvű irodalommal dolgozott. Ha másolt kéziratról lenne szó, a scriptor lefordította volna a latin részeket. Volf György már 1876-ban konstatálta,006 hogy valamikor 1526–1527 között készült. Hasonló véleményen van Dienes Erzsébet is,007 aki azzal is alátámasztotta érvelését, hogy ezek az évszámok felbukkannak a kéziratban is.008 1526-tal a Szeplőtelen fogantatás ünnepére írt prédikációban találkozunk.
Ezen a helyen a Karthauzi Névtelen megjegyezte, hogy IV. Sixtus pápa ezt a napot ötven évvel ezelőtt konfirmálta009 – a vonatkozó bullát 1476-ban adták ki. A másik évre vonatkozó adatot pedig az Exemplum mirabile végén találjuk: „Amen 1527“.010 vagyon Szent Sztaniszló krakkói püspöknek életének azon esztendőben, mikoron Magyar országnak nagyobb része el veszé mind Lajos királlyal és az urakkal ezer ötszáz huszonhét esztendőben.“011
A szerző az összes évszámot arab számokkal jegyezte fel, kivételt csak a mohácsi csatát említő megjegyzés képezi, valószínűleg annak fontosságát kifejezve. Az irodalomtörténészek szerint a rejtély megoldása nagyon egyszerű, a kézirat szerzője a stilus annuntiationis-t használta, tehát az év kezdetét március 25. napja jelentette.012
A szerzetes azonban tisztában volt az ún. világi naptárral, stilus communis-szal,013 amire munkájában is tett utalást: a Circumcisio Domini014 napjára írt prédikációban. Megjegyezte, hogy ez a szokás – ti. az év kezdetének ettől a naptól való számítása – fontos a királyságban élő hívek számára.015 A Karthauzi Névtelen megállapítása a kutatás szempontjából azért fontos, mert ezzel olvasói tudtára hozta: rendje számára nem ezen a napon kezdődik az új év. Az Érdy-kódexet a szakirodalom prédikációk gyűjteményeként tartja számon.015/1
A De Tempore rész advent első vasárnapjával kezdődik és a farsangi időszakig tart – az evangéliumok alapján az utolsó prédikáció a hamvazó szerda utáni péntekre íródott. A perikópa és az epistola fordítása után hosszú prédikáció következik, az evangélium után pedig postilla található, vagyis a biblikus szöveggel kapcsolatos magyarázat.
A kézirat másik része, a De Sanctis, Szent András ünnepével kezdődik (november 30.) és Szent Katalinnal ér véget (november 25.)016 összesen mintegy 103 ünnepről olvashatunk. A szentek kiválasztása arra enged következtetni, hogy a szerző nem hagyta figyelmen kívül a karthauzi szokásokat sem, de nagy figyelmet fordított a különböző szerzetesrendek által preferált ünnepekre. A kézirat célközönsége a női rendek tagjai voltak, így a karthauzi fordító által összeállított liturgikus naptár kissé kaotikus összképet kelt.017
Munkájára a skolasztika gyakorolt nagy hatást, ami főleg a felhasznált forrásoknak, tehát a latin nyelvű könyveknek köszönhető. A szerző nem kritizál, csak figyelmeztet a közelgő veszélyre. Úgy véli, a társadalom megérett a kárhozatra és csak az egyén menekülhet meg. Azzal, hogy csak a közvetlen környezetében zajló változásokat figyelheti meg, észrevételei és megjegyzései korhűek.018 A kézirat egy latin nyelvű prológussal kezdődik, ahol a szerző azonnal elárulja, hogy a karthauzi rend tagja.019
Nevét természetesen a szabályoknak megfelelően nem írta le – a rendbe való belépéssel a szerzetes magára ölti a csendet és az anonimitást. Ezért is nevezték el az Érdy-kódex íróját Karthauzi Névtelennek. A kézirat esetében a szakemberek nem tudják minden kétséget kizáróan megállapítani azt sem, melyik monostor tagja volt a szerző, ám a legnagyobb valószínűséggel a lövöldi ház volt az otthona.020 A néma barát arra is magyarázatot ad, miért vállalkozott arra, hogy anyanyelvén készítse el művét: a latinul nem tudó laikus testvérek és különböző rendű apácák számára kívánt lelki eleséggel szolgálni.021
Ez a motiváció lehet a hátterében annak is, hogy az egész kézirat a szerzetesi élet idealizásálása mellett az aszkézist és a szüzességet tekinti a legfőbb erénynek. A Karthauzi Névtelen hangsúlyozta azt is, hogy rendjében még senki nem vállalkozott hasonló mű elkészítésére, de abban bízott, hogy munkája hasznára lesz a szélesebb közönségnek.
Fordítóként nem tartotta magát jó szakembernek, bár a hasonló megnyilvánulások a kötelező formulák közé tartoznak: a Karthauzi Névtelen miután ismertette olvasóival szerzői programját, gondolatait azzal zárta, hogy műve tökéletlen, és kéri a hozzáértőket, hogy bátran javítsák ki tévedéseit. Fájlalta, hogy a Szentírást még nem fordították le magyar nyelvre, mivel ezzel is nehézségei voltak a kevésbé művelt testvéreknek és nővéreknek. Ez természetesen nem teljesen helytálló megállapítás, mivel a XVI. század első harmadában már léteztek bizonyos fordítások, amelyeket főleg tehetősebb hölgyek számára készítettek.022
A kódex bevezető részeiben történelmi eseményekre való utalást is találunk: a szerző figyelmeztette közönségét a török fenyegetés mellett a lutheri gondolatok terjedésének veszélyére.023 Az eretnekség kritikáját a mű további részeiben sem hanyagolta el. Erős ellenszenvet érezhetett a husziták iránt, több helyen ugyanis husztként emlegette az összes eretneket.024
Mind ezek ellenére csak az általa ismert irodalmi műveken keresztül mutatja be a világ működését, amiért Róma felel. A karthauzi névtelen munkássága nem példanélküli a rend keretein belül. Dennis Martin egyenesen a női vallásosság ügyvédjeinek nevezi a barátokat.025 A szerzetesek ugyanis híresek voltak arról, hogy könyveik és műveltségük részét szigorúan ellenőrzött és felügyelt olvasmányok képezték. Tehát a karthauziak által másolt, illetve az Érdy-kódex esetében fordított könyvek nem tartalmaznak protestáns tanokat. Így a hölgyek számára biztonságos olvasmányokat jelentettek.026 027